Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

meggyőződést szerez bányamestere útján a kérdéses bánya értékéről, fekvéséről.A bányabirtokokat, házakat és telkeket a tanács a városi könyvbe vezeti be, a rájukkebelezett adósságokra vonatkozó határozatokkal együtt. A bányák és egyéb ingatlanoksűrű adás-vétele, a velük kapcsolatos zálog- és hitelügyletek nagy tömegeszükségessé teszi a bányák birtokviszonyainak állandó nyilvántartását, a telekkönyvvezetését. A polgárjog megszerzését is a városi könyvben rögzítik. A tanácshatároz a tárók öröklése kérdésében, dönt általában birtokjogi viszályokban. Az ingatlanokratett adósságokat feljegyzi a telekkönyvben, kitörléseket is eszközöl.Megerősíti az öröklést, a házak, telkek, földek, bányák eladását. Legtöbb elintéznivalótadnak első fokon a bányákkal kapcsolatos adósság- és hitelügyek (29).Az 1487 karácsonyán elfogadott közös határozat 7. pontja szerint Rudabányánés a többi felső-magyarországi bányavárosban a bányákban dolgozók között felmerülőminden viszályban a bányamester feladata elsőfokon ítéletet hozni, súlyos ügyekbenazonban ezt önállóan ne tegye, mert ezeknek az ügyeknek inkább a tanács elé kelikeriilniök. Általában ne hozzon a bányamester Ítéletet a tanács tudta nélkül, leszámítvaaz olyan ügyeket, amikor a bányamunkás béréért emel panaszt. A 10. pontszerint a bányamester csak olyan ügyeícben hozhat döntést, amelyek kifejezetten abányával kapcsolatosak, viszont szénégetők, kohómunkások felett egyéb, a város elétartozó ügyekben a város bírájának kell ítélkeznie esküdtjeivel. Az ilyen tárgyalásamelyen a felek személyesen jelennek meg, a város bírájának vezetésével az összesesküdtek jelenlétében, vagyis „a teljesen egybegyűlt tanács előtt megy végbeV (30).Előfordult, hogy a bányavárosok bányamesterei a megfellebbezett ítéleteknekfelsőbb fokon leendő elbírálása végett a király főbányamestereinek elnöklete alattesetenként másodfokú bírósági szervezetet alakítottak és ítélkeztek. így 1432-benPicsk Miklós királyi főbányamester ítélőtársai Gölnicz, Szomolnok, Telkibánya,Rudabánya, Lassúpatak és Jászó városok bányamesterei voltak abban a fontosperben, amely a szomolnoki Órtl és Bettlcr nevű bányákat művelő bányatársulatokközött tört ki, s ezúttal helybenhagyták a besztercebányai főbányamester által1421-ben elsőfokon hozott ítéletet (31). A felső-magyarországi bányavárosok ügyeibenezek szerint a XIV. század elején még alsó-magyarországi — besztercebányai— bányamester, valamint a király főbányamestere is eljárhatott.Rudabánya és a többi hat felső-magyarországi bányaváros 1487. jan. 4-én Kassánegy másik, ötcikkelyes bányajogi szabályzatot, rendtartást és közös utasítástis alkotott, amelyet Kachelmann csak kivonatosan közöl (32). E statútum a Wenzeláltal közölt és ugyanezen év karácsonyán Kassán alkotott szabályzattól egyespontokban eltér, csak az első három pont egyező. Az ötcikkelyes bányavárosiszabályzat szerint is mindegyik város fölesküszik a gölniczi jogra, minden ügyébenahhoz tartja magát. A rendtartás és közös utasítás szerint a bányamestert a kamaragróftudtával és beleegyezésével szótöbbséggel a tanács választja. Aknát, tárót ésegyéb bányaművet ne egyedül a városi bányamester adományozzon, hanem a bíróés esküdtjei is beleszólhassanak az ilyen ügyekbe. A bányamester a szokásos időkbenszemlélje meg az aknákat és tárókat, a hanyag bányászokat ismételten buzdítsaszorgosabb munkára. Ha az egyik bányász a másik bányájában végez fejtést, akárosult jogosan beledobhatja a kártevőt az aknába stb.Mindezekből megállapítható hogy Rudabánya városi tanácsa a középkorbanigen széleskörű autonómiával rendelkezett. A bányaigazgatással kapcsolatos összesügyeket önállóan intézte, a bíráskodásban is a saját választott bányamestere, bírájaés tanácsa útján szabadon járt el, csupán a megfellebbezett ítéletei kerültek másod-