Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Szövet. Igen érdekes képet ad mikroszkóp alatt a pátvasérc kristályainak illeszkedése.Bár a rudabányai ércképződés során a dolomitanyag vegyileg nem cserélődött kiteljesen (a dolomit Ca- és Mg-ának jelentékeny része a pátvasércben maradt), az ércanyagteljes egészében átkristályosodott, dolomit maradékszövetet sem érintetlen „szigetként",sem lemintázás alakjában nem találunk. A pátvasérc alapanyagának szideritkristályaimetaszomatikus ércekre jellemző módon, amöboid, szabálytalanul elágazószemek alakjában főgázodnak egymásba (18. ábra). Romboéderes kristályalaknaknyomát sem lehet találni a szemek metszetén, ami kétségtelenül bizonyítja teljesen19. ábra. Nagyobbszemü romboéderes sziderit kiszorítja az idősebbaprószemüt. 50 X (Foto: Pellérdyné)egyidejíí növekedésüket, kölcsönös terjeszkedésüket. Az ércanyag utólagos átrendeződésére,apróbbszemű, zárványos szideritnek gyűjtőkristályosodás révén nagy, zárványmentesszemekké való átépítődésére gyakran találunk példát (18. ábra).A pátvasérc főtömegét alkotó metaszomatikus sziderittől az erek és fészkekkésőbbi kiválású, igen durvakristályos szideritje átlátszóságával (makroszkóposánkrém színével) és legyezős kioltásával különbözik. Érintkezése az előbbivel gyakranbeöblösödő, ami arról tanúskodik, hogy a későbbi kiválású sziderit a metaszomatikusalapanyag felemész Lésével annak rovására is terjeszkedett (19. ábra). Hasonló térhódításfigyelhető meg a legyezős kioltású sziderittel együtt kiváló barit, kvarc éskalkopirit részérői is (20. ábra). A felsorolt ásványoknak a metaszomatózis főfázisátkövető, eg}ddejű megjelenésében az ércképződés egy későbbi, eltérő jellegű hullámátláthatjuk igazolva.A pátszegély szövete az elsődleges szideritányágnak nemcsak meginduló, decsaknem teljes kiszorításáról tanúskodik. Reszorbciós roncsok alakjában találunkcsak mutatót a szegély mentén is kialakult, amöboid szövetű eredeti pátvasércből,helyét a durvakrístályos barit, a szegély jellegzetes szideritje, kvarc és szulfidércekfoglalták el. A szegély jellegzetes szideritje ,,rombuszpát"-nak is nevezhető,mivelszemei kissé legömbölyödött, lapjaikkal illeszkedő, saját alakú rombocderek. Ez afeltűnő különbség az alapanyag és szegély szideritjének szövete között a kristályosodásfeltételeinek lényeges különbözőségét tükrözi (szakaszos, lassú anyagszállítás aszegélyképződéskor).