Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Az cgyoldalúlag. tehát az igazságot feltehetően szépítő jelentésből akövetkezőketlehet megállapítani. Sir Lajos szuhogyi r. k. plébános a környék lakosságáta társulat birtok igénybevétele ellen izgatta és ezzel a munkások nyugalmátés a rendet veszélyeztette. Bár a mozgalom az üzem menetében zavart nem idézettelő, a hatóságok közbeléptek, de túlságos kíméletet tanúsítottak az egyházzalszemben. A társulat ellen emelt panasz és vád alaptalanságát megállapították.A minisztérium 1897. december 28-án kelt 96 704 sz. határozatában közölte,hogy az ügy clintéződését megnyugvással vette tudomásul, de felhívta a társulatvezetőségének figyelmét, hogy a községek nagyfontosságú erdő- és legelőterületeinekigénybevételénél a tulajdonosok alapos panaszait előzékenyen intézze, emlékeztetvearra, hogy a mezőgazdasági és bányamunkásság ezen nyugtalanságára aszűkkeblű eljárás vezetett.A társulat igazgatósága ezután átírt az egri érsekséghez és kérte a plébánoselhelyezését. Valószínű társulati nyomásra a helybeli egyházközség tagjai hasonlóanbeadványt szerkesztettek.A mozgalom mégsem volt eredménytelen, mert a következő évi közgyűlés abányaműveletek által eddig elfoglalt ingatlanok 1 Ti>.7 hoki területének megvásárlására61 000 Ft költséget szavazott meg.Az 1872/73. évben Hinder Jenő mecenzéfi lakó- által újrakezdett és adományozottmartonyi vasércelőfordulás, amely 1879-bi'ii Xehrer Mátyás rozsnyói kereskedőtulajdonában 2 férfimunkást foglalkoztatott (8) és ez évben 20 q ércet termelt,hosszabb szünetelés után 1806-ban újból megindult s a környéken — természetesenKudabányán is — felfigyelt erre a társulat vezetősége. Az előfordulás nagyságáranézve a vélemények eltérőek voltak, s ígv a társulat a bányajogosítványokmegszerzésén' nem törekedett, s azt a Hernádvölgyi Vasipari R. T, vásárolta meg.Értékes adatot közöl az említett jegyzőkönyv (11/16) a munkásvándorlásról.A téli munkáslétszám 000 fővel volt nagyobb a nyárinál, ami kb. I ,'i rész lemorzsolódásátjelentette.A község lélekszáma azonban rohamosan fejlődött, mert hiteles adatok szerint1890-ben IÍ:Í."> főre, 1900-ban pedig 2319 főre emelkedett, vagyis az 1880-as létszámM.O-szeresére.A következő évben már az Andrássv bányamező növekvő letakarítási meddőjénekelhelyezése céljából gőzüzemű felvonót létesítettek. Üzeméhez állandóan ISÍ>S,szenet és vizei kellett nehéz terepen felszállítani s ezért villamos központ létesítéséthatározták ei. A 100 LE-s váltóáramú generátort, kazánházat gőzgéppel,épülettel együtt, de földmunkák nélkül 52080 Ft-ból tervezték megvalósítani,de valójában a tényleges költség 7! 809,35 Et volt és 1838. október hó folyamánkerült üzembe.A nagy munkáshiányra való tekintettel az igazgatóság további 109 munkás,18 felvigyázói, 2 számvevőségi-tisztviselői és orvosi lakás építését kérte a közgyűléstőt,amely azt engedélyezte. A felvigyázói és tisztviselői lakás építése 1898-banmegkezdődött és 1899-hcn befejezést nyert.Ugyanezen a közgyűlésen jelentették be, hogy Breitfuss (iáspár a társulat elsőműszaki igazgatója 1899. április l-től nyugalomba kíván vonulni. Utódja a műszakivezetésben (iretzmachcr Alfréd mérnök lett, ki Ötösbányáról a witkowitziak felvidékibányájától került Rudabányára. A cégjegyzői jogot Peickert Emil könyvelővelközösen gyakorolták.Gretzmaclier a növekvő önköltség megszüntetésére véleményét az IN98. október