Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Azt remélték, hogy az apróércet hulladék tüzelőanyaggal darabosítva olymérvűfuvarköltség-megtakarítást érnek el, mely a darabosftási költséget fedezi és a kohókapróérc helyett darabos ércet kapnak.Az eljárás bevezetése céljából a Fellner és Ziegler frankfurti cégnél egy 10 m 3 -eskonvertert rendeltek meg.Egy évvel később már arról számoltak be, hogy a darabosító berendezés próbaüzemekedvező mind minőség, mind üzemköltség tekintetében.A szabadalom 10 fillér/q költségét az elszállított darabosított érc után egyszerimegváltással igyekeztek a szabadalom-tulajdonossal rendezni.A termelt darabosított érc minőségéről adatok nincsenek, mennyiségét az alábbitáblázat tünteti fel:4. táblázatÜzemévDarabosítottere term. tPiírfcölési veszteség%Darabosítási Költségíill/t (nyerséreárával)Szénfelhasználás1 t darabosércre kg191 i—12 10,604 20,3 514,5 2401912—13 11,494 20,1 566,4 2661913—U 10,672 20,1 760,8 27319! ^— t > ṟ1,965 20,1 578,7 290Össze se a: 34,7351015-ben a kemencék működése megszűnt.A barnavasércpörkölő kemencék közül a kis kemencéket 1922-ben, a nagyokat1924-ben elbontották, s ezzel a barnavasérc szárítópörkölésével és darabosításávalkapcsolatos üzem utolsó nyomai is eltűntek.III. Kísérleti pátvasércpörkölés Rudabányán 1928—1944A vasércbányában folyó pátvasérckutatás eredményessége és a barnavasércvagyonfokozatos csökkenése a Rima vezetőségének és a vasércbánya igazgatójának,Kállai Gézának figyelmét a pátvasércpörkölés megoldására fordította.Előzetes kisüzemi kísérlet céljából lépcsős rostélytüzelésű aknáspörkölőkemencétépíttetett. Kezdetben a darabos pátot kurityáni barnaszén füstgázával pörkölték,majd ennek eredményei alapján apró, illetve vegyes pát pörkölésérc alkalmasaknás kemencét építettek. Ebben a kurityáni szénport a pörkölendő pattalkeverték el.A kísérleti pörkölőkemencék termékének és egy nem azonos, de ugyanazonévben pörkölésre feladott nyerspát elemzésének adatait az 5. táblázat tartalmazza.A kísérletekbe a soproni Bányamérnöki Főiskola érc- és szénelőkészítéstanitanszékének tanárát, Finkey Józsefet is bevonták szaktanácsadóul.Kállai már 1928. március 31-én közölte Finkeyvel, hogy a pátvasércek nedvesúton való előkészítését nem tartja célravezetőnek, hanem ahelyett pörkölést ésmágneses elválasztást ajánl. Levelében már akkor célzott arra is, hogy a barit hőhatására szétpattogzik, és ez az érctől való elválasztását lehetővé teszi.Az ebből az időből származó jelentés már lerögzítette, hogy a barit és a kovasavfelismerése a tömeges termelés esetében nem lehetséges, mert mindkét ásványszínben hasonló és finoman elosztott.