Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

idő alatt sajátították el ezt a lyuk telepítési módszert, mint a kúpos betörést és agyakorlatban sokkal kevesebb hibával is hajtották végre a lyukak kiíúrását.3. A robbantás megkímélte a biztosítást és egyéb berendezéseket, míg a kúposés ékes betörésnél gyakori volt ezek sérülése a messzire repülő nagy darabok miatt.A kilőtt ácsolatok helyreállítása, a bordázat rendbeszedése, a esővezetékekjavítása tehát elmaradt.4. A lerobbantott készlet közel eredeti helyen, jól felaprítva és magasan felhalmozvafoglalt helyet, tehát a rakodás munkája szempontjából igen előnyösen.így elmaradt az ékes és kúpos betörésnél szétszóródott készlet összetakarításimunkája. A magasra felhalmozott, közel egyenletes szemnagyságú készlet felrakásánálemelkedett a rakodási teljesítmény.5. A mély betörés egynegyedére csökkentett e a munkafolyamatváltások gyakoriságát,s ezzel jobb munkaidőkihasználást eredményezett. A fúrásra, a robbantásra,a rakodásra való előkészületi idők tehát lényegesen lecsökkentek,6. A fúrás, a rakodás és a szállítás gépesítésére kedvező lehetőségeket teremtett.Az 1950-ben elvégzett kísérletek eredményeként könyvelhetjük el — a rudabányaivágathajtási sebesség és teljesítmény növekedésén kívül —, hogy a hengeresbetörés elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázásában lényeges előrehaladástsikerült elérni. A kísérletsorozat a külföldi szakirodalom részleges adatait és megállapításaitellenőrizte, a nem világos kérdésekre magyarázatot adott és egyestéves következtetéseket korrigált [4]. Mindezekkel a gyakorlati alkalmazás terénirányt mutatott a hazai bányászat számára [5].A kísérletek során a hengeres betörés elméletét tovább fejlesztettük.1. Az üresen maradó lyuk, ill. lyukhossz magára a betörőhengerre előbctörésnektekinthető, amely felé robbantáskor a kőzet terjeszkedni tud.2. A sűrűn egymás mellé fúrt lyukak megszakítják a kőzet összefüggését ésezzel, de véleményünk szerint még inkább a fúrás kíméletlen rázóhatásával hozzájárulnaka kőzetben uralkodó belső egyensúly megbontásához.3. Az így ,.előkészített" kőzet a robbanás dinamikus ütőhatására apró részecskékrehullik szét, elmorzsolódik.A külföldi szakirodalom is ezekben találja meg a morzsolóhatás magyarázatát.Megállapítottuk, hogy a fentiek valóban hozzájárulnak a hengeres rés kialakulásához,azonban a legfontosabb szerepük e téren a robbantási hullámoknak van.4. A longitudinális robbantási hullámok tovaterjedési sebessége anyagonkéntváltozik. Mészkőben, dolomitban a sebesség kb. 5000 m/mp, márgában, agyagban2100 m/mp, levegőben 333 m/mp. A közegváltozáskor a hullámok megtörnek, ill.visszaverődést szenvednek. A törésszög értéke a két közegben fellépő terjedési sebességkülönbségének nagyságával együtt növekszik. Tekintettel az üres lyukakatkitöltő levegő és a kőzet közötti törésmutató nagy értékére, a robbantási hullámoklegnagyobb része visszaverődik. Ha elképzeljük, hogy egyidejűleg a visszaverődött,az egyenes vonalban ható és a megtört robbantási hullámok hatására a mozgásbahozott kőzetrészecskékre milyen bonyolult, sokirányú ellentétes és változó intenzitásúerőhatás működik, érthetővé válik a betörési henger kőzettömegének teljesfelmorzsolódása.A hengeres betörés elméleti kérdésein kívül számtalan gyakorlati vonatkozásútétel is tisztázódott.A kísérletek igazolták, hogy egyszerű lyuktelepítési formákkal, egyféle lyukátmérővelis eredményes robbantás érhető el a külföldi szakirodalomban ismertetett