Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

FÜGGŐLEGES SZELETOSZTÁSÚ PASZTAFEJTÉS 319képesség nem állandó érték, hanem itt is a fejtési munka előrehaladásával növekszik,hogy egy bizonyos értéket elérve, ismét csökkenni kezdjen.Ez a fejtési eljárás a korábbival szemben lényeges javulást mutatott fel.A korábbi fejtésmód 1800 m 2 -es egyszerre kinyitott alapterületét 80 m 2 -re csökkentettele a függőleges irányú szeleteléssel és ezzel fokozta a biztonságot. Jelentősennövelni tudta a gazdaságosságot is azzal, hogy a bányafát gyorsan kiválthatóvátette és így többszöri átépítést biztosított. Növekedett a termelékenység, mertaz elővájási vágathossz közel felére csökkent a minden szinten korábban kihajtandókeresztvágatok elhagyásával, ugyanakkor a tömedékelési munka egyszerűsödött,mert a kézi berakásból egyszerű talpaládöntéssé változott. A teljesítmények3,5—3,7 t/műszak értékre emelkedtek. A tömedékelés minősége is megjavult,mert azon folyt a szállítás és az ércet is tömedékre robbantották, méghozzá 2,5 m-esmagasságból, s ez a laza anyagot jól összetömörítette. A fejtés termelőképességeazonban 4 —8000 t/év értékű maradt. A kisebbfokű telepíthetőség ugyanis lerontottaa termelékenység növekedéséből származó kapacitásemelkedést. A telepíthetőségmértékének csökkenése részben az egyszárnyúvá tett fejtési módból származott,amit azonban a földtani adottságok, nevezetesen az érc vállapossága ésa mellékkőzettől való könnyű elválása követeltek meg.A fejtésmód bevezetése után mintegy 1,5—2 évre kiderült, hogy egyes erősebbenrepedezett és vállaposodó érctestekben (pátvasércek) a kívánt biztonságotnem nyújtja. Több függőleges szelet zavartalan lefejtése" után következő pasztákbanváratlan nyomás lépett fel, sőt nagymérvű szakadások következtek be a fejtésekfőt éj ében.Ennek magyarázatát abban találtuk, hogy az érctestek igen erős tektonikaiigénybevételen estek át és belsejükben a legkülönbözőbb irányokban repedésekjöttek létre. Az eredetileg észre sem vehető tektonikai repedésekből a fejtési robbant -gatások rázó hatására egy bizonyos idő múlva határozott síkú elválási lapok képződtek,amelyek mentén érctömbleválások következtek be [1],Ezek a szakadások nemcsak a biztonság, hanem a termelékenység és ércveszteségekszempontjából is kedvezőtlenek. Kiküszöbölésük és a termelőképesség fokozásacéljából 1954—55. évek során a teljesítmények emelése és így a fejtési munkameggyorsítása érdekében a fejtésben folyó ércszállítást és a tömedekmozgatástsarabolókkal gépesítették. Ezzel egyes fejtésekben a teljesítményt 7 t/műszakértékre, a termelőképességet 11 000 t/év nagyságrendre sikerült emelni és a nagyobbfejtési sebesség következtében csökkent az érctömbleszakadások veszélye is.II. Omlasztásos fejtésmódokAz igen változatos megjelenésű rudabányai érctestek között vannak olyanokis, amelyek vastagsága egy szeletben való lefejtést biztosít, s a burkoló agyagpala,márga omlasztása útján a tömedékelés elhagyható, Találunk azonban olyan nagyobbvastagságú érctesteket is, amelyekre pannonkorú agyagok és homokok rétegsoratelepül. Ezeknél lehetőség nyílik a felülről haladó omlasztásos fejtésre is.