Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

vasérc és pörkölt pátvasérc tonnája volt a költség osztója. A kieső pörkölt érchelyett a kohók nyerspát szállítását kívánták, s ezzel a nyerspát vasérc a barnavasérccelegyenlő értékű költségviselővé vált.Nyugtalanság érzését váltotta ki a dolgozókból a március 2~i-én megérkező.130 főből álló német katonaság, akiket a társulati színházteremben és iskolábanhelyeztek el.Rövid pihenő után v csapat elvonult és április 1-én újabb 200 főből álló egységérkezett.17. :ílir:i. A régi villanuiskiizpimt Wi-WMegkezdődött a légiriadók ideje is, ezzel együtt járt a teljesítmények fokozatoscsökkenése.A munkáslétszám növelésére '.Vt környékbeli mezőgazdasági munkást hívtak beaz üzemhez honvédségi munka jeggyel.A régi rudabányai villamosközpont (17. ábra) deszkaépülete 1944 májusábanismeretlen okból kigyulladt és teljesen leégett. A nyomozás nem tudta az okátkideríteni. Feltételezte, hogy a pörköléshez ott tárolt kurityáni palás aprószénöngyulladása okozta az épület leégését, bár a kigyúl ladás éjjelén zavarúberepülésis volt Rudahánya felett, mégis a felelős üzemfönököt haditörvényszék elé állították,gondatlansággal vádolva. A tárgyaláson bizonyíték hiányában a vád és következményeialól felmentették.Az üzemvezetés gondjai, bajai természetszerűleg szaporodtak. A háborús gazdálkodásegyfelől a minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű hazai barna -vasérc termelését kívánja, másfelől a mezőgazdaság támogatására H. 11. rend'.'letengedélyezi a mezőgazdaságilag érdekelt dolgozóknak az aratási szabadságot.