Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

szerint kizárólag kézzel folyt. A tűzzel és vízzel való kőzet re pesztés munkájánaknyomára sehol sem bukkantunk.A kézi jövesztés képezte a vágathajtás, aknamélyítés és a fejtés munkájánaklegnehezebb részét. A bányatérség méreteinek megfelelően változott a jövesztőmunka nehézsége. Az igen kicsiny szelvényű vágatokban térden állva, ülve, esetenkéntfekve dolgozhattak csak. A vágathajtásnál használt szerszámok nyele a leletekszerint 20—30 cm hosszú volt. A függőleges aknácskákban már állva folyhatotta munka, bár az egész szűk szelvény jelentősen nehezítette a mozgást. A legkényelmesebbena fejtésekben folyhatott a termelés, ahol a munka közbeni mozgásnaknem volt semmiféle akadálya. A bányatérség méretei miatt a vágathajtásnál legfeljebbegy, az aknamélyítésnél nagyobb szelvénynél már kettő, a fejtésekben egyidőbenhárom-négy bányász is dolgozhatott.A kézi jövesztés módjai és szerszámai a kőzetek keménységétől és szívósságátólfüggően változtak. 6 21, ábra. Különböző hosszúságú egyágú csákányokAgyag- és hózonrétegeken haladó vágatokban és aknákban laposvégű, rövidnyelű,egyágú csákányokkal dolgoztak. A vágatok falain ilyen szerszám nyomaifedezhetők fel a biztosítás mögött. Ugyanezt hosszabb nyéllel használták a lazánfelhalmozódott termésrcz fejtésében is. E csákányok keskeny 4—5 cm-es élhosszúságú,de erős 1,5—2,5 cm vastag pengével készültek. A csákány ág hossza 20—25 cm.A nyél 3 — 4 cm-es átmérőjű lehetett.Margóban, agyagpalában és a földes megjelenésű barnavasércekben haladó vágatok,aknák szelvényének kidolgozásánál rövid fanyélre tűzött egyágú hegyes csákányokkalfolyt a jövesztés. A rézércekkel kitöltött üregek fejtésénél és a rézércekkelátszőtt vasércek, valamint a repedezettebb vasércek termelésénél is ezt a szerszámothasználták. Az erős és kissé görbe csákányok hossza 15—20 cm. Találtakazonban 30 cm-es hosszúságú csákányokat is. Ez utóbbiakat nagy méretük miattcsak a fejtésekben, vagy a későbbi (XVIII. század utáni) robbantással jövesztettvágatokban egyengetésre használhatták. A csákányhegy erős teste lehetőségetadott arra, hogy a kopás utáni újraélesztésnél a csákányág hosszat meg lehessentartani túlságos elvékonyítás nélkül is. A csákány erős testéből származó nagyobbsúlya különben a jövesztés hatásosságát is fokozta. A csákányág keresztmetszetea nyéllyuk közelében 2x4 cm-ig felment, innen a hegye felé fokozatosan vékonyodva.A nyéllyukak átmérője 3—4 cm körüli, tehát erős fanyél felvételére szolgált. Kerültelő néhány fokkal ellátott csákány is. A csákány foka az; ácsolatok, bélésdeszkákbeverés én él játszott szerepet.A kemény kőzetekben — mint vasérc, dolomit, mészkő — haladó vágatokban* A szerszámok, és mécsek fényképei I-eh.oc7.ky Gy. amatör felvételei.