Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

8. táblázat111111 Sftly % Fe % BaSO,%+ 3 10,33 24,7 9 8,133—1 35,43 25,06 6,941—0,5 12,91 24,95 9,910,5—0,2 13,38 17,04 32,13—0,2 27,95 10,15 40,79100,00 19,79 20,289. táblázatSúly % Fe % BaSO, %Fe-kjhozatal %62,2624,7712,9732,1713,461,503,068,2664,4585,014,20,815,416,668,0100,00 23,53 12,31 100,00 100,0010. táblázatSúly % Fe % BaSO, %FE-Kibozatal %Ba-Ba-60,7739,2315,701,0822,7288,6095,754,2528,3871,62100,00 9,98 48,62 100,00 100,00barit- és 1—2% Fe-tartalmú. A finom por, amelynek a barittartalma már a pörköléskövetkeztében (a dekrepitálás következtében) erősen dúsul, célszerűen nedvesmágneses szeparálással dúsítható; az ekkor kapott nem mágneses termék továbbtisztításapl. flotálással mehet végbe.4. 1950-ben a rudabányai limonitos és sziderites ércek fajsúly szerinti szeparálásátkíséreltük meg a nyersérc nehézszuszpenzióban való ülepítésc útján*.A rudabányai nyersérc főbb ásványai, csökkenő fajsúlyuk szerint: a barit(4,5), a sziderit (3,85), limonit (3,8), ankerit (~ 3,0), dolomit (2,85), kvarc (2,05).Megjegyzendő, a közölt fajsúlyértékek a tiszta ásványokra az irodalomban találhatóátlagértékek; a rudabányai „sziderit" (Fe, Mn, Mg, Ca) C0 3vastartalma kb. 37,5%-tól az ankerit vastartalmáig fokozatos átmenetben csökken; nyilvánvaló tehát,hogy fajsúlya is 3,85—3,0 között a vastartalom csökkenésének megfelelően változik.* Stirling Béla (1949) és Holló Tiborné (19521 a dekrepitálás jelenségének felhasználása alapján javasoltáka baritnak a rudabányai pátvasércböl való kinyerését. AK eljárás a baritdús szesélyanyag különJöveszthetősége esetén kb. 25% baritkjhoííatallal alkalmazható.