Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

150 A RIMA BÁNYAIGAZGATÓSÁGÁNAK F.SEMÉMYKIvolítása idején a 80% meddő 20% érc arány az összes termelt meddőre (fejtési ésletakarítási) megfelelő volt. Ebben az időszakban azonban ez az arány már nem biztosítottaa kellő előkészítést, pedig 1935-től kezdődőleg már ezt sem tartották, ígyérthető, ha a viszonyok külszíni bányászat tekintetében fokozatosan rosszabbodtak.A lassan javuló szállítási igény lehetővé tette, hogy a heti 5 munkanapos üzemretérjenek át. Ez az önköltség- és teljesítményjavulásban kifejezésre jutott, de szükségessétette a. bánya fejlesztését.A Deák és Splényi bányarészek barnavasércvagyona 122 215 t, amelynek jelentősrésze a Deákbánva ún. kovasavas érce, amely 27—30% Si0 2-t tartalmazott(V T II. táblázat).Ezt az ércet a kohók évtizedeken keresztül felhasználhatatlannak minősítették.1936-tól kezdődőleg azonban az ózdi kohók szürkenyersvas gyártására sikeresenalkalmazták, így értékesítésére lehetőség nyílott.Az 1932-ben üzembe helyezett kurityáni bővített villamosküzpont áramszolgáltatásanem bizonyult üzembiztosnak. A Rima kohászati üzemeinél már kiselejtezésrekerült elavult kazánok, amelyeket a bányászathoz juttattak, állandóan meghibásodtak.Ilyen energiaellátással a vasércbányászat komoly fejlesztéséről nemlehetett szó, s ezért újabb bővítést vettek tervbe.Újból felmerült, hogy nem volna-e célszerűbb, ha az áramot a Borsodi Szénbányákbarcikai villamosközpontjától vásárolnák. A Rima és MÁK vezetői azonbannem tudtak megegyezésre jutni, bár a kurityáni villamosközpont termelési ára kWhként6,55 f-be került, ami korántsem volt kedvező ár.Az 1935/36, üzemévben az Ózdra történő szállításon kívül a Tfinec-i kohók részéreis szállítottak ércet, valószínűleg az import koksz ellentételeként.1036. Az utóbbi évtizedekben annyiszor kifogásolt rudabányai barnavasércet Csehszlovákiábanszívesen fogadták, s a hosszú vasúti szállítás ellenére a szállítás 3éven keresztül folyt. A mangántartalmú bázikus, könnyen kohósítható barnavasérckészlet,amely az elmúlt évek kereslethiánya miatt igen megnövekedett, e külföldiszállítás eredményeképpen lemorzsolódott (116 táblázat). A készletből veszteségcímén 3—6%-ot írtak le.A bányabirtok nagyságáról 1936-ban a vasércbánya mértékilleték elszámolásaad felvilágosítást:104 bányamérték után á 22 P 2288 P1 kiilmérték után á 12 P • 12 P2 határköz után á 2 P i Pösszesen:2304 P/év243 db zártkutatmíny felügyeleti illetéke á 11 P 2673 Pösszesen:4977 P/év.Az ércvagyonbecslés rendszeresen történt. Évenként a június 30-i állapototrögzítették, mert az üzleti év vége és az évi leltározás időpontja is ez volt.Az egy év alatti térszín változásokat 1 : 1000 méretarányú részletes bányatérképenaz érckontúrok feltüntetésével ábrázolta. A felmérés tachimetrikus felvételleltörtént.A térképre felrakott érctesthatárok planimetrálásával a vastagsági adat alapjánaz ércmennyiség számítható volt.A tömör m s mennyiségből az egyes érces idomok meddővel kevertsége aránya-