Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

letet a tervezés és megrendelés előtt lefolytatni nem lehetett, mert a Szovjetunióbanés a népi demokratikus államokban ilyen mű létezéséről és üzemben tartásáróltudomásunk nem volt.A Kohóipari Tervező Iroda és jogutódja a Kohó- és Gépipari MinisztériumTervező Irodái úttörő munkát végeztek e mű megtervezésével; bőségesen merültekfel ui. olyan problémák, amelyeknek megoldásához nagyüzemi gyakorlati tapasztalatokralett volna szükség.Ilyen problémák a következők;1. a magnetizáló pörkölés folyamata pátvasércnél és a kemence várható ténylegesteljesítménye;2. a pörkölt érc gazdaságos hűtése"3. a várható S2állópor mennyisége és a porciklon működése a várható füstgázhőmérsékleten;4. a gazdaságosság kérdése a várható karbantartási költségekkel kapcsolatban.1. A magnetizáló pörkölést a kevésbé paramágneses vasércekhez azért alkalmazzák,hogy az erős mágneses mezejű, tehát nagy üzemköltségű elválasztás helyettgyenge mágneses mezejű és tökéletesebben elválasztó kisebb üzemköltségű szeparátoroklegyenek használhatók.Céljuk 600—650 C° körüli hőkezeléssel mesterséges magnetit, barna ferromágnesesvasoxid (maghemit Fe 2O sy) vagy különböző ferritek — amelyeknekáltalános képlete RO - Fe 20 3— előállítása.A karbonátok magnetizáló pörköléséhez kb. fele mennyiségű tüzelőanyag szükségesés túlredukálásuk nem oly kényes feladat, mint a vörös- vagy barnavasérceknél,amelyeknél előfordul, hogy az ún. redukáló pörkölés után az anj'ag visszaoxidálódikés hűtés alatt Fe 20 3a keletkezik, amelynek csekély a mágnesessége,s emiatt elválasztásakor a vasveszteség erősen megnövekedik.A szükséges pörkölési hőmérséklet a magnetizáló pörkölés gazdaságosságaszempontjából igen nagy jelentőségű, s ezért nemcsak Vécsey Béla [7] laboratóriumikísérletei, hanem a Vasipari Kutató Intézet Habicht-készülékének diagramjai,melyek a szénsav kiválást 542 C° körül jelzik és a differenciális termikus vizsgálatok— amelyeket Fóldvdry Aladárné a Földtani Intézetben végzett — igazolják,hogy a szénsavkiválás 545 — 590 C° között a rudabányai vaspátnál teljesen befejeződik.A ferrooxid ferritté oxidálódása mint exotermikus, vagyis hőfejlődéssel járóvegyi folyamat a DTA diagram szerint 650—670 C° körül megy végbe.A kísérletek nem hoztak semmiféle bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy apörkölt pátvasérc hűtésénél redukáló vagy semleges atmoszférának kell lennie.A magdeburgi kísérleteknél az anyag a levegőben hűlt ki. Azt hogy a rudabányaipörkölt pát levegőn való hűtése a mágneses szuszceptibilitást milyen mértékbencsökkenti, csak a berendezés próbaüzemétől várható. A kemence várható teljesítményétferritek keletkezésével kapcsolatos exoterm reakció is kedvezőbbé teszi,2. Az érchűtés problémája szervesen kapcsolódik a pörkölt pát esetleges visszaoxidálódásánakkérdéséhez. A friss levegővel végzett hűtés helyett legcélszerűbbneklátszik a közvetett hűtés, főképpen olyan eljárással, ahol a kemenceköpenynem permetező vízhűtéssel, hanem közvetett hűtővíz áramoltatásával a hulladékhŐfelhasználását és a gazdaságosság növelését lehetővé tenné.3. Igen kérdéses a várható szállópor mennyisége is, amelyet nem lehet a kiskísérleti kemencék adataiból következtetni, de aminek nagysága a kiegészítő berendezéseknagyságrendje szempontjából fontos.