Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A rudabányai ércképződést földtani mértékkel is hosszú, lassú, fokozatosankiteljesedő, az óharmadkor nagyobb részét, esetleg az újharmadkor egy részét isigénybe vevő folyamatnak tartjuk. E hosszú idő alatt az oldatok összetétele, hőmérséklete,beáramlási iránya sokszorosan változhatott, vagy az ércképződés folyamatábanhosszabb-rövidebb szünetek is állhattak be. Mindez a sokrétű változékonyság,aminek pontosabb felmérésére nincs adatunk, a pátvasérc alkatának sokféleségéntükröződik.Az érctelepet magábafoglaló pikkelyeződési övben az ércképződés folyamatánaklezajlása után is még nagyszabású szerkezeti átrendeződések következtek be.Ezekhez is kapcsolódhattak termafeltörések, azonban — a rátolódások ellenkezőirányában is megnyilvánuló — eltérő kéregszerkezeti adottságoknak megfelelőenezek már nehéz fémionokat nem szállítottak, így az ércesedést tovább már nemfejlesztették. A metaszomatózis lefolyásánál nagyobb hőmérsékleti hatásról istanúskodó (aragonitkiválás, barit pori ódás), ércképződés utáni meddő" termaműködéseredménye az ércanyag utólagos átalakulásaiban nyilvánul meg. A redukcióskörnyezetben lejátszódó kioldás és anyagátrendezés szferosziderites ércet,az oxidációval egybekötött kilúgzás és áthalmozás pedig barnavasércet szolgáltatott.Mmdkétféle — felszíni hatások egyidejű érvényesülésével kapcsolatos —utólagos ércátalakulás jelentékeny fémtartalom-dúsulással járt.VI. A rudabányaivasérckutatásAz érckibúvások megnyitásán vagy közvetlen alávájásán túlmenő, céltudatosvasérckutatás Rudabányán csak 1880, vagyis a Borsodi Bányatársulat működésénekmegindulása után kezdődött.A feladat ekkor az volt, hogy a kibúvásoktól távolodva, a fiatal harmadkoritakaróréteg alatt kinyomozzák az érctelep — külfejtésre alkalmas szintközbenelhelyezkedő — folytatását. Ennek a feladatnak ellátására a térszíni és földtaniadottságok figyelembevételével kétségtelenül a fúrási kutatás volt a legmegfelelőbb.így indult meg 1890-ben a rudabányai rendszeresebb vasérckutatás első szakasza.A kutatásnál ismeretlen rendszerű és típusú furóberendezést állítottak üzembe.Az elért teljesítményeket, a berendezések számát, a rendelkezésre álló adatokbólmegállapítható mutatókat az V. melléklet mutatja be diagramszerűen.A fúrásokból mintaanyag egyáltalán nem maradt fenn. Adataik egy fúrómesteriminősítés (limonit, ankerit, pát, mész, agyag, homok, kavics, szén) alapján kitöltött,német nyelven vezetett fúrási naplóban maradtak fenn. A mintavétel módjára,mintakezelésre vonatkozóan nem maradt ránk adat. Bányavágatokkal való ellenőrzésszerint a fúrásszelvények több mint 80%-ban pontosak és megbízhatók voltak,A fúrások telepítése a bányászat elgondolásai szerint történt, ezeknél átfogó földtanimeggondolás vagy egységes telepítési rendszer nem érvényesült.A kampányszerű fúrási kutatás az első világháborúval törést szenvedett. A kétháború közötti időben a bányaművelés körvonalai alig változtak. A szárnyakat csakalkalomszerűen vizsgálták meg egy-egy hosszabb kutatóvágattal, egységes elgondolása bányászat továbbfejlesztésére nem született. A bányászati kutatótevékenységa bányakörvonalon belüli területre, mélyebb szintek feltárására, illetve fejtésre,előkészítésre korlátozódott.Fúrási kutatást 1939 óta egyetlen ütveműködő Fauck-berendezéssel végeztek.A régebbi fúrási tevékenységre vonatkozó jellemző adatokat a rendelkezésre