Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

3. Akó-anizusi dolomit. A mintegy 200 m vastagságú, pados, breccsás, sötétszürkedolomitösszlet az észak-magyarországi triász legállandóbb kifejlődésű, jellegzetes,félreismerhetetlen képződménye. Őslénytani bizonyíték nélkül is az alpiguttensteini kifejlődés pontos megfelelőjének tekinthető. A rideg, könnyen töredező,morzsálódó dolomit. {3. ábra) (jövesztéskor is apró törmelékké hull szét, amit a bányá-3. ábra. Összetört középső-triász dolomit. (Foto: l'ietsch)szok ,.sotter"-nek neveznek) volt a metaszomatózis kiindulási anyaga, amely teljesvagy részleges behelyettesítés révén az elsődleges vasérc (pát vasérc), ill. „féltermékek'5(ankerit, vasas dolomit) anyagát szolgáltatta.4. Középső- és felső-anizusi világos mészkő és cukor•szövetű dolomit. A rétegösszletvastagságát 300 m-re tesszük. A jellegzetes, kagylós törésű, világos színű mészkő(wettersteini kifejlődés) és fehér, cukorszövetű dolomit hatalmas, térszínformálótömegei mindig az ércesedés övén kívül, különálló (fedő-helyzetű) szerkezeti egységkéntjelennek meg. A mészkőből brachiopoda- [Spiriferina, Rhynchonella) és mészalga-[Physoporella Oligoporella) maradványok kerülte]? elő [0, 36].5. Ladini agyagpala, márga, szaruköves mészkő. Az észak-magyarországi triász15* — 2/15