Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

1927-ben kezdődött. Flottmann B-30, Ingersoll 100-BB-l, Böhler H-621 típusúfúró kai apacsokat szereztek be sorrendben, s 1947-ig e két utóbbi volt általánoshasználatban, jó 10—15 évvel elmaradva a korszerűségtől. Időközben a külszínenrövid szerepet kaptak függőleges lyukak fúrásánál az állványzatra szerelt nehézDemag fúrókalapácsok is, de ennek eredményei feledésbe merültek. A korszerűBöhler BH-2Í) fúrókalapácsok alkalmazásával 1950-ben bevezetett padfúrás, a kotrógépekhezhasonlóan, a jobb felszerelés megújító erejével egyszer már ismert, deméltánytalanul félretett megoldást elevenített fel.A fúrókalapács állványozásának és gépesített előtolásának megoldására istörténtek kísérletek Flottmann fúrótáin aszok kai, de sikertelenül, feltehetően azalkalmazási hely rossz megválasztása és a türelmes kísérletezőszellem hiánya miatt.1948-tól kezdve elsősorban a földalatti feltárómunkák sürgőssége adott lendületeta fúrás fejlesztésének és rövid idő alatt a kőzetnek és fúrási feladatoknak megfelelőbbfúrókalapácsok, fúrótámaszok és végül a fúrókocsi bevezetésével sikerült az elmaradottságotmegszüntetni. Ezekkel együtt honosodott meg a bontási és kőzetaprításimunkáknál a földalatti bányában a fej tőkalapács is.A jövőre vonatkozóan szem előtt kell tartani azt, hogy a fúrás eszközeinekkorszerűsége fontosabb bármilyen más munka gépeinél, s ezért a fúrókalapácsoktípusának, állványozási és mozgatási megoldásának változását érzékenyebben kellkövetni, mint amennyire a szállítás, rakodás és egyéb munkák gépeinél ez szükséges.Az egyéb gépek, pl. szivattyúk és ventillátorok száma és teljesítménye a bányászatmélyülésével, a földalatti bánya kialakulásával kapcsolatban a természetesszükségességnek megfelően fejlődött. A csillebuktató, minden múlt nélkül, a nagyobbméretű és kézzel nem dönthető csillék bevezetésével ugyancsak természetszerűenjelent meg a gépek között.A műhely gépi felszerelésének fejlődéséről nincs kezdetig visszanyúló adatunk.Helyzetének felméréséhez elegendő az 1927-től kezdve felsorolt négy időszakot vizsgálni.A 100 LE-re jutó karbantartó műhelygép-teljesítmény az 1927. évi 0,80-ról0,50; 0,32 és végül 0,21 LE/100 LE mértékűre olvadt. Gépeinek elavultsága és kevésszáma jelenleg a gépesítés legsebezhetőbb pontját jelenti.II. A legújabb fejlődést meghatározó tényezők•A gépesítés az összes teljesítményt tekintve, a nagyüzemű bányászat kezdeteután gyorsan kialakult, majd 1914-től kezdve 1950-ig kisebb ingadozásokkal aligemelkedett valamit. Ezt a pangást 1950 után rendkívül nagy fejlődés követte, aminemcsak a gépek teljesítményénél, hanem feladatkörük változásánál is megmutatkozott.Az ugrásszerű változást a kohók hazai ércellátásának javítása érdekébenelhatározott bányafejlesztés tette szükségessé. A termelés növelésének végrehajtásánkívül biztosítani kellett és a jövőben is kell, hogy az önköltség lényegesen ne emelkedjék.Az érctermelés növekedését a pátvasérc fogja adni, ami főként a költségesebbföldalatti műveléssel termelhető, ami akkor is rontaná a gazdaságosságot, ha a külszínibányászatot nem terhelné egyidejűleg a nagyobb barnavasérc termeléssel együtt járóés növekvő letakarítás költségtöbblete. A feladat kellő időre és a kitűzött gazdaságossággaltörténő elérése elengedhetetlenül a termelékenység jelentős növelését kívántameg, amire egyedül a széleskörű gépesítés és a gépeknek megfelelő új termelésimegoldások kialakítása mutatkozott alkalmasnak. Ez vezetett arra, hogy a gépesítéseddigi két uralkodó területén a szállításnál és energiaellátásnál alkalmazott berendeliRudabánya — 2/lő S