2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek között105fogyatékosság tárgykörét a posztmodernitás összefüggésrendszerébentörekszem vizsgálni, kiemelvea jelenségkörből azokat a jellemzőket, amelyek meglátásomszerint a fogyatékossággal élő személyekszemszögéből a leginkább előtérbe kerülhetnek.1. A globalizáció és a tömegesedésA globalizáció és a tömegesedés jelensége megkerülhetetlensajátja lett a jelenkori fogyatékosságpolitikának.A fogyatékosság kezelése ugyanis a XX.század közepétől világméretű problémává vált: „Anagyipari munka, a zsúfolt, veszélyes közlekedés,az egészségtelen életmód, a nem megfelelő és túlzottgyógyszerfogyasztás, a hatalmas mennyiségű károskémiai anyag bevitele a szervezetbe, a felfokozottstresszhatások, az erősen szennyezett környezet csaknéhány a jellemző és roppant veszélyes, fogyatékosságotelőidéző tényezők közül.” 34 Fontos kiemelni,hogy a fogyatékosság összefüggésében a globalizációnem kizárólag a nemzetközi szintérre való eljutástjelenti, hanem azt is, hogy adott jelenségek még alokális kontextustól 35 is függetlenednek. A globalizációsfolyamatok megvalósítását ugyanis felgyorsítjákés előtérbe helyezik azok a tudományos és műszakieredmények, amelyek a tér és az idő dimenzióitis meg tudják változtatni. 36 A nemzetközi együttműködésifórumok emellett előmozdítják a kutatásieredmények megismerését, a tapasztalatcsere megvalósulását.Az ENSZ egykori emberi jogi főbiztosának,Mary Robinson megállapításának alapulvételével 37 aglobalizáció erkölcsi szintű fenntartható fejlődése jelenthetia választ a globalizációval szembeni általánoskritikákra. A globalizáció erkölcsi vetülete ugyanisaz egyetemes emberi jogvédelem megteremtése irántiközös felelősségen alapul. Véleményem szerint a fogyatékossággalélő személyeket érintő egységesülésifolyamatokban egyértelműen az említett törekvés kerülelőtérbe. Ennek szellemében a Fogyatékossággalélő személyek jogairól szóló egyezmény preambulumánaky) pontja is rögzíti: „(...) a fogyatékossággal élőszemélyek jogainak és méltóságának előmozdításáraés védelmére irányuló átfogó és egységes nemzetköziegyezmény jelentősen hozzá fog járulni a fogyatékossággalélő személyek súlyos társadalmi hátrányánakorvoslásához, és előmozdítja egyenlő esélyekkeltörténő részvételüket a civil, a politikai, gazdasági,társadalmi és kulturális élet területén mind a fejlődő,mind a fejlett országokban”.2. A differenciálódási folyamatokegyensúlyozásaA posztmodernitást az egységesülés jelenléte mellett– azzal vetélkedő – tartalmában és erősségébenváltozó differenciálódási folyamatok is meghatározzák.38 Úgy vélem az említett jelenség a fogyatékosságszemszögéből az intergráció, inklúzió és a szegregációellentétes irányú törekvéseiben mutatkozikmeg. A túlzott egységesülési és a differenciálódásifolyamatok egymásnak feszülésével összefüggésbenÁdám Antal megfogalmazta: „Az ellentétek mindenszintjén folytonosan és körültekintően kell keresnünkés alkalmaznunk az ellentétek okainak feltárására,enyhítésére vagy feloldására alkalmas egyensúlyozómechanizmusokat.” 39 A fogyatékosság szempontjábólvéleményem szerint ennek az egyensúlynak a megtalálásaazért nehéz, mert az állam társadalompolitikaieszközrendszere gyakran még tovább mélyíti atöbbségi társadalom fogyatékossággal élő személyekirányába tanúsított – napjainkban is jelentkező – kirekesztőmagatartását. Ezt érzékelteti, hogy példáulMagyarországon legalább 15 ezer fogyatékossággalélő személy él nagy létszámú bentlakásos intézményekben.40 Ezek az intézmények elszigetelik a sérültembereket a társadalom többi tagjától. Emellett ahazai foglalkoztatáspolitika szinte kizárólag szegregált– állami vagy önkormányzati forrásokbólfinanszírozott – foglalkoztatási formákat nyújt afogyatékossággal élő személyek számára. 41 Valószínűsíthető,hogy – az egyéni szükségletekhez és avalós igényekhez igazodó – a fogyatékossággal élőemberek és a többségi társadalom érdekeire is figyelemmellévő, az ésszerű alkalmazkodást 42 szem előtttartó szolgáltatások kialakítása hosszabb lefutású,többpilléres folyamatot feltételez. Ennek oka, hogya megvalósítást az érintett társadalmi szereplők érdekeltsége,illetve ellenérdekeltsége is nagymértékbenbefolyásolja. Meglátásom szerint a különbözőérdekek közeledése annak állami elismerésével ésa társadalomban való tudatosításával valósulhatmeg, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljeskörű társadalmi és gazdasági részvétele alapvetőenfontos a társadalom valamennyi tagja számára. Aglobális világgazdaságban ugyanis az állam akkorlehet versenyképes, ha fejlesztő tevékenységévela társadalmi konfliktusokat is mérsékeli, emelletttiszteletben tartja az egyéni szabadságot, a polgáriautonómiát. 43 „A gazdasági tevékenység közjó, mégakkor is, ha egyesek másokhoz képest a szabadságotjobban használják, és nagyobb profitot érnekel.” 44 Minél több fogyatékossággal élő ember képes„produktív gazdasági cselekvővé” 45 válni, annáltöbb nyeresége keletkezik a társadalomnak is. Ezzelösszefüggésben fontosnak tartom kiemelni, hogy a2010-2020-ra szóló Európai fogyatékosságügyi stratégiaszintén utal arra, hogy a fogyatékossággal élőemberek teljes mértékű gazdasági és társadalmi részvételemeghatározó szereppel rendelkezik az Európa2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzívJURA 2012/2.