2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokban167lenül szükséges hírforrások beszerzésének racionalizálását,ezzel is szűkítve, (esetlegesen torzítva)a véleményformáláshoz szükséges tájékoztatássokszínűségét, másrészt a kiadvány-kínálat egészeminőségének változását, illetve a jelenlegi mintegy67 különböző kiadvány - függetlenül azok jellegétől- választékának szűkülésé”, és ebből következően ahírforrások jelenleg szélesebbnek tekinthető skálájaaz idővel bekövetkező gazdasági racionalizáláseredményeként szűkülni fog”. 40 Ezt a Médiatanácsa fúzió közgazdasági ésszerűségből következőszükségszerű, ennél fogva további bizonyítást nemigénylő eredményének tekinti. Ugyanakkor a szerkesztőimozgástérre és tartalomkínálatra vonatkozókövetkezményekre nem feltétlenül alkalmazhatóka közgazdasági megfontolások. Ugyanígy túlzottleegyszerűsítés annak rögzítése, hogy „az összefonódásután (horizontális koncentráció) mindenképpenjelentősen csökkenne a piacon jelenleg létező önállómédiavállalkozások száma, ami jelentősen veszélyeztethetia demokratikus közvélemény kialakításáhozelengedhetetlenül szükséges sokféle hír és véleménymegjelenését, valamint megakadályozhatja a tájékoztatásválasztékának megőrzését”. 41 Az állásfoglalásszerint a fúzió eredményeként létrejövő vállalkozáspiaci részesedése önmagában, minden további tényezőtőlfüggetlenül „egyértelműen és jelentősenkorlátozhatná, torzíthatná, veszélyeztethetné” atartalomkínálat sokszínűségét. 42E megállapítások közvetlen összefüggést feltételezneka tulajdonosi sokféleség és a tartalomkínálatsokszínűsége között, anélkül, hogy figyelembe vennéka tartalomkínálatra ható további tényezőket. Aszerkesztőségek függetlensége akkor is biztosítható afúzió megtiltásánál enyhébb eszközökkel, ha az érintettvállalkozások az egyes médiumok reklámpiaciaktivitását összehangolják, és más módon is érvényesítika gazdasági jellegű előnyöket. A sajtószabadságrólés a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló2010. évi CIV. törvény (Smtv.) szerint az újságíróés a szerkesztő, mint a médiatartalom-szolgáltatómunkavállalója, vagy a médiatartalom-szolgáltatóvalmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állószemély, jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától,valamint a médiatartalom-szolgáltatóttámogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmiközleményt elhelyező természetes vagy jogi személytől,illetve jogi személyiséggel nem rendelkezőgazdasági társaságtól való szakmai függetlenségreés a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosivagy támogatói nyomásgyakorlással szembenivédelemre (7. §). Ha elfogadjuk, hogy enneka rendelkezésnek van jogi kötőereje – bár e sorokszerzője erősen kételkedik a rendelkezés érvényesíthetőségébenés életszerűségében –, akkor pusztán erendelkezés miatt sincs jelentősége annak, hogy ki azadott médium tulajdonosa. A Médiatanács újabb – akövetkezőkben ismertetésre kerülő – határozatábana fúzió várható hatásainak értékelésénél figyelembevette az érintett médiaszolgáltató szabályozásikörnyezetét, a működését meghatározó ún. műsorszolgáltatásiszerződés rendelkezéseit.A szakhatósági állásfoglalásnak legalábbis figyelembekellett volna vennie ezt a rendelkezést,és azokat az alternatív megoldásokat – a fúzió feltételéülszabható magatartási és strukturális kötelezettségeket– is, amelyek a szerkesztői függetlenséggarantálásával fenntartották volna a tartalomkínálatsokszínűségének a fúziót megelőző szintjét. Ilyengarancia lehetett volna az önálló szerkesztőségekfenntartásának kötelezettsége, és a szerkesztői függetlenségrészletes követelményeinek meghatározása.Arról nem is beszélve, hogy a konkrét helyzetbenaz országos politikai napilap (Népszabadság) és amegyei napilapok tartalmi szinergiájának lehetőségemeglehetősen korlátozott. A szakhatósági piacmeghatározásszerint – ami nincs összhangban a GVHkorábbi gyakorlatával sem 43 – ezek a lapok ugyanegy piachoz tartoznak, de ezt a fogyasztói tapasztalatokegyáltalán nem támasztják alá: a markánsan ahelyi hírekre koncentráló, az országos közélettel csakmásodlagosan foglalkozó megyei napilapok egészenbiztosan nem helyettesítik az országos napilapokat,és így elhanyagolható annak a kockázata is, hogytartalmukban e laptípusok a médiakínálat egészéneksokszínűségét veszélyeztető módon közeledjenekegymáshoz.Gálik Mihály és Vogl Artemon arra a továbbisúlyos hiányosságra mutatnak rá, hogy a szakhatóságiállásfoglalás megállapításai a médiapiacnakkizárólag a statikus elemzésén alapulnak. 44 Egydinamikus elemzés azt is figyelembe venné, hogyaz összeolvadás alkalmas eszköz lehet a nehéz gazdaságihelyzetben lévő médiumok megmentéséhez.A lappiaci folyamatokat egyértelműen olyan gazdaságinehézségek határozzák meg, amelyek azegyes lapcímek eltűnésével nagyobb mértékbenveszélyeztetik a sokszínűséget, mint a lapcímektovábbélését biztosító piaci konszolidáció. A médiahatóságmunkatárásának e kritikára adott válasza 45az, hogy a médiatörvény szerint a Médiatanácsnaknem azt kellett vizsgálnia, hogy mi történik a fúziómegtiltásának következtében, hanem azt, hogy mitörténik a fúzió következményeként. Ez az érveléslogikailag nem meggyőző. A fúzió hatásainak értékeléseminden esetben – az általános versenyjogiértékelés keretében is – hipotetikus, feltételezésekenalapuló. A médiahatóság csak akkor tud megalapozottanállást foglalni a fúzió hatásairól, ha értékelia tranzakció összes lehetséges kimenetelét. Ha aJURA 2012/2.