2012. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

186JURA 2012/2.
Bérces Viktor: A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekről187Bérces Viktordoktorandusz, PPKE-JÁKColloquiumA védőügyvédi hivatás gyakorlásátmeghatározó eljárási alapelvekről1. Bevezetés„A büntető-igazságszolgáltatási rendszer olyan tükör,amelyben az egész társadalom láthatja arcánaksötétebbik oldalát” – írja találóan Reiman. 1 A magamrészéről úgy vélem, hogy a modern büntetőeljárásijog alapelvei többségének elsődleges funkciója a terheltérdekeinek védelme az állami büntetőhatalomönkényes gyakorlásának lehetőségével szemben. 2 Aterhelti érdekvédelem céljából megszületett elvektöbbsége a modern értelemben vett védőügyvéditevékenyégre is közvetlen, vagy közvetett módonvalamilyen kihatással van. Noha az alapelvi rendszerbenbekövetkező komolyabb fordulópontokat,paradigmaváltásokat mindig az akkuzatórius, illetőleginkvizitórius vonások váltakozásai jelentették azegyetemes jogtörténetben, mára nemzetközi szintenis kialakult egy egységesnek mondható jogértelmezésiséma a „fair büntetőeljárás” vonatkozásában.Az 1989 utáni magyar jogalkotással és jogalkalmazássalkapcsolatban megállapítható, hogy azokképviselői a nemzetközi (büntetőeljárási) alapelvekés dokumentumok lényegi esszenciáit elsajátították,mitöbb, gyakorlati megvalósításukat is elsőszámúcélul tűzték ki a „jogállamiság nevében.” Mindeztbizonyítja az Alaptörvény és a Be. alapelvi rendszereis, 3 amely immár nemcsak a büntetőeljárás „brosúráját”,hanem annak valós funkcióját is kifejezi.Az alapelvi rendszerrel összefüggésben elöljáróbanmegjegyezném azt is, hogy a védői tevékenységtermészetesen nem korlátozhatatlan. Ha ugyanis aztudatosan, vagy gondatlanságból akadályozza a processzust,avagy a „joggal való visszaélés” – egyébkéntnehezen értelmezhető – mezsgyéjére téved, akkor azeljáró hatóságok részére (indokolt módon) adottak akülönböző törvényben meghatározott szankcionálásilehetőségek. E korlátozó, illetőleg jogfosztó intézkedésekazonban még a szükségesség és arányosságfeltételeinek fennállása esetében sem vezethetnek avédői funkció teljes kiüresítésére. 4Ha a modern büntetőeljárás alapelvi struktúrájáta védőügyvédi tevékenység szempontjából kívánjukelemezni, akkor az analízist általában hajlamosak vagyunka védelemhez való joggal kezdeni. Ez a logikaazonban két okból is hibás: először is, a védelemhezvaló jog általános elismertségét időben megelőzi azártatlanság vélelmének nemzetközi szokássá válása,s csak ezt követően válik általános kívánalommá aterhelt effektív védekezési lehetőségének biztosítása.Másrészt: a védelemhez való jogot ne tévesszükössze a védőhöz való joggal sem! Utóbbi ugyanisazt jelenti, hogy a terhelt nemcsak aktív résztvevőjelehet a bizonyítási eljárásnak, hanem azt helyette –éspedig kizárólag az ő érdekében – hivatásos jogász(ügyvéd) is elláthatja.2. Az ártatlanság vélelme: az origo?Ezen alapelv értelmében mindenkit ártatlannak kellvélelmezni, amíg a bűnösségét az érintett bíróságvégső fokon, tisztességes tárgyalást követően meghozottítéletében egyértelműen meg nem állapítja.(Emberi Jogok Európai Egyezménye, 6. cikk. 2. pont.).„Az ártatlanság vélelme a polgári jogbiztonságnakconditio sine qua nonja” 5 – írja Angyal. E princípiummegfogalmazása és értelmezése kapcsán többtucatnyinemzetközi dokumentumot, illetőleg szerzőttudnék idézni, de jelen esetben inkább megkísérelnémlevezetni azt, hogy e vélelem milyen módon ésmértékben befolyásolja a védő tevékenységét.Elöljáróban megjegyezném, hogy az említettprincípium kétségtelenül a védelemhez való jog„előhírnöke,” ugyanakkor mégsem gondolom azt,hogy automatikusan ebből lenne levezethető a védőtevékenysége. 6 E praesumptio ugyanis egyáltalánnem utóbbi jelenség megalapozása céljából születettmeg, hanem mindig és mindenkor az ügybeneljáró hatóságok vonatkozásában fogalmazott megbizonyos „minimumkövetelményeket” – felismerveaz inkvizitórius eljárási forma meglehetősen antihumánussajátosságait. 7 Témánk szempontjából tehátnem e vélelem mibenlétének tisztázása releváns, hanemazok a rendezőelvek, amelyek – az ártatlanságvélelmét továbbgondolva – konkretizálják az eljárás„hivatásos” szereplőinek feladatköreit.Megjegyezném, hogy a magyar jogirodalombanrendkívül ellentmondásos az ártatlanság vélelménekértelmezése, illetőleg annak érvényesülése. Abbantermészetesen nincs vita, hogy a princípium jogállamijelentőséggel bír. A rendszerváltás utáni hazaijogirodalomban ugyanakkor felhívnám a figyelmetFarkas álláspontjára, aki szerint következetesenjelen van az eljárásban egy ún. „rejtett bűnösségivélelem”, hiszen az egyes szervezeti struktúrákonbelül a terheltével ellentétes érdekek működnek(pl. az ügyészséget nyilvánvalóan motiválja a váderedményesség).8JURA 2012/2.
Page 1 and 2:
J U R AA Pécsi Tudományegyetem Á
Page 3 and 4:
TartalomTARTALOMSTUDIUMANDRÁSSY GY
Page 5 and 6:
ContentsCONTENTSSTUDIUMGYÖRGY ANDR
Page 7 and 8:
Andrássy György: Emberi jogok és
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Ádám Antal: Etikáról, erkölcsr
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Bencsik András: A versenyjog szere
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Bruhács János: Argentína és Uru
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Chronowski Nóra: Az alkotmányozá
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Drinóczi Tímea: Alkotmányos pár
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Ercsey Zsombor: Az általános forg
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Eszteri Dániel: Bitcoin: Az anarch
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 94 and 95:
94 Eszteri Dániel: Bitcoin: Az ana
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
100 Eszteri Dániel: Bitcoin: Az an
Page 102 and 103:
102 Hadi Nikolett: A fogyatékossá
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
112 Máté Julesz: Civil Society an
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
118 Király Lilla: A keresetjog elm
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137: 136 Király Lilla: A keresetjog elm
Page 138 and 139: 138 Andityas Soares de Moura Costa
Page 148 and 149: 148 Papp Attila: Uzsorabíróságok
Page 160 and 161: 160 Polyák Gábor: A pluralizmus m
Page 178 and 179: 178 André Ramos Tavares: The case
Page 188 and 189: 188 Bérces Viktor: A védőügyvé
Page 198 and 199: 198 Bertaldó András: A sztrájksz
Page 206 and 207: 206 Bónis Péter: A pacta sunt ser
Page 212 and 213: 212 Dobos István: Közteherviselé
Page 220 and 221: 220 Ulrich Karpen: Migration and Hu
Page 226 and 227: 226 Kiss Mónika Dorota: A helyi n
Page 236 and 237:
236 Kiss Mónika Dorota: A helyi n
Page 238 and 239:
238 Kiss Mónika Dorota: A helyi n
Page 240 and 241:
240 Jorn van Rij: A Dutch Invitatio
Page 242 and 243:
242 Jorn van Rij: A Dutch Invitatio
Page 244 and 245:
244 Helen Xanthaki: The UK Human Ri
Page 246 and 247:
246 Helen Xanthaki: The UK Human Ri
Page 248 and 249:
248JURA 2012/2.
Page 250 and 251:
250 Mirela Župan: Conclusion on co
Page 252 and 253:
252 Mirela Župan: Conclusion on co
Page 254 and 255:
254 Berke Gyula: Tanévnyitó dék
Page 256 and 257:
256 Cseh Balázs: „Pohánka Éva
Page 258 and 259:
258 Cseh Balázs: „Pohánka Éva
Page 260 and 261:
260 Kocsis Patrícia: Werner Ogris
Page 262 and 263:
262 Kocsis Tímea: A Dévai Szent F
Page 264 and 265:
264 Kocsis Tímea: A Dévai Szent F
Page 266 and 267:
266 Vogl Márk: “Shaping language
Page 268 and 269:
268 Vogl Márk: “Shaping language
Page 270 and 271:
270 A JURA korábbi számainak tart
Page 272 and 273:
Page 274 and 275:
Page 276 and 277:
Page 278 and 279:
Page 280:
280JURA 2012/2.
show all

2012. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?