2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletek61döntéshozatalról szóló interakció természetét írjákle”. 11 A párbeszéd-elméletekre a bírói felülvizsgálatmiatt kialakult demokratikus legitimációhiányra vonatkozóaggodalmak feloldásának eszközeként kelltekinteni, így ez az elképzelés „az olyan országokban,mint Kanada, 12 Új-Zéland vagy Nagy-Britannia válta leginkább ismertté. 13 Bateup a gyakran idézett értékesművében komplex módon mutatja be a különfélepárbeszéd-elméleteket.„A bírói tanácsadás során a bírák a kormányzatpolitikai ága számára nyújtanak tanácsot nem kötelezőerejű bírói észrevételek formájában.” 14 A folyamatközpontúszabályok „feladata annak biztosítása,hogy a törvényhozás és a politikai döntéshozatalsorán a politika szereplői vegyék figyelembe az alkotmányosszempontokat.” 15 A bírói minimalizmusmegközelítésmódját alkalmazó bírák tartózkodnak„a döntéshozataltól annak érdekében, hogy nagyobbteret biztosítsanak a demokratikus megfontolásnakés döntésnek.” 16 A strukturális párbeszédelméleteksorába tartozó együttértelmezési elméletek azon azelképzelésen alapulnak, hogy az alkotmányértelmezés„a bíróság és a kormányzat politikai ágánakmegosztott vállalkozása”, amelyben a bírói döntéseknem élveznek „egyedi, különleges helyzetet, mivel azalkotmány nem rendel semmiféle sajátos hatáskörtegyetlen hatóságnak sem a hatalmi ágak hatáskörénekmeghatározására”. 17 A többi strukturális elméleta bírói alapelv elméletek körébe tartozik, amelyekszerint „az alapelvek kérdésében intézményi hatáskörükalapján a bírák sajátos szerepet töltenek be apárbeszédben”. 18 Bateup elemzi mind az egyenlőségi,mind a partnerségi elméleteket, és a legsokatígérőbbnekaz e két koncepció egyesítéséből megszületőalkotmányos párbeszédelméletet tartja. 19 „Az alkotmányospárbeszéd fogalmának a normativitássalösszhangban lévő értelmezésére az egyensúlyi és apartnerségi párbeszédmodellek dinamikus egyesítésead lehetőséget. […] Az egyensúly elméletek a bíróságoknakaz egész társadalmat átfogó alkotmányospárbeszéd elősegítésében és erősítésében betöltöttszerepét hangsúlyozzák, […]; a partnerség modelleka bírói és a törvényhozó hatalomnak a közöttük zajlópárbeszédben betöltött intézményi szerepére irányítjáka figyelmet. Ezeknek az értelmezéseknek a szintézisearra világít rá, hogy a párbeszéd ideális esetbenmind össztársadalmi, mind intézményi jelleget mutat;[…] és ez egyben a modern alkotmányosságnak a bíróifelülvizsgálat szerepéről kialakított legerőteljesebbnormatív koncepciója.” 20 Ezt a megközelítést egy másikmunkájában is megerősíti, amikor kijelenti, hogy„valamennyi bírói felülvizsgálati rendszerre, mindaz erős, mind a gyenge formájúra, úgy kell tekinteni,mint amely a bírói és a politikai hatalom, valamintaz emberek között az alapjogok jelentéséről és értelmezésérőlzajló össztársadalmi párbeszéd szélesebbformáját teremti meg”. 212. Az „intézményi párbeszéd” elméleteAz „intézményi párbeszéd” elmélete szerint a bíróságés a törvényhozó hatalom között zajló párbeszédcélja az alkotmányos alapelvek és a politika köztimegfelelő egyensúly létrehozása, és ennek a párbeszédneka megléte indokolja, hogy ne tartsuk a bíróifelülvizsgálatot demokratikusan illegitimnek. Luc B.Tremblay szerint kétfajta párbeszéd koncepció létezik:a párbeszéd, mint deliberáció és a párbeszéd, mintbeszélgetés. 22 Joanne Scott és Susan Sturm a bíróságokés a kormányzat kapcsolatát dinamikusnak ésegyszersmind oda-visszahatónak tartja: a bíróságoktámaszkodnak a kormányzati gyakorlatra, amikorítéletük meghozatalakor értelmezik az alkalmazandókritériumokat. Ugyanakkor részvételre ösztönző,átláthatóságot, elvszerű döntéshozatalt és számonkérhetőségetelősegítő struktúrát biztosítanak, amelyközvetlen és közvetett módon is alakítja a politikaidöntéshozatali folyamatot. 23 Matthew S.R. Palmerszerint az alkotmányos párbeszéd a kormányzatiágak közötti interakció; olyan interaktív vita, amelybenmindegyik fél valóban figyel a másikra, őszinténtörekszik a másik fél álláspontjának megértésére, éskészen áll saját nézeteinek módosítására; mindeztovábbá kiemeli a nyugati jogrendszerek általánosalapelvét: a jogállamiságot. 24II. Egyéb alkotmányospárbeszédfelfogásokA fentieket összefoglalásképpen elmondható hogy az„alkotmányos párbeszéd” fogalmán a common lawállamokban általában a bíróságok és a törvényhozóhatalom között párbeszéd formájában zajló interakciótértik. Az alkotmányos párbeszédre vonatkozóelméletek kialakulását követően a common law országokrólírt tudományos munkákban az elméletetkezdték kiterjeszteni a törvényhozáson és a bíróságokonkívüli szervek közti párbeszédre is, mivel„magától értetődik, hogy adott nemzet alkotmányospárbeszédében nem csak a főbb kormányzati szereplőkés azok tevékenységei vesznek részt”. 25 Néhányszerző szerint tehát ebben az interakcióban szükségképpenmás alkotmányos szervek is részt vesznek,mint például a végrehajtó hatalom néhány szerveés az egyének (például blogok útján). Mások szerinta párbeszédes interakció a törvényhozó szervek ésa bíróságok között országos szint alatti, országos,nemzetközi és országok közötti szinten is zajlik. Azalábbiakban ezek bemutatása következik.JURA 2012/2.