2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

192 Bérces Viktor: A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekrőlnyomozati cselekmények gyakran a védő közreműködésenélkül folynak, így a bíróság sokszor „teljesegyértelműséggel tálalt” ügyeket kap. Ennek aztánaz lesz a következménye, hogy az olyan bíró, akimaximális munkaráfordítással, minden részletre kiterjedőenáttanulmányozza az ügy iratait, könnyena „vád foglyává” válhat és a tárgyaláson már alighalehet eredményes bármiféle védői indítvány. 34Ugyancsak felmerülnek bizonyos „fair-play”szempontú kérdések az ún. „egyszerűsítő eljárások”vonatkozásában. A magyar jogalkalmazás számáraa közvetítői eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalásróllemondás, valamint a „tárgyalásmellőzéses”eljárás szabályainak alkalmazása nyújt lehetőségetarra, hogy az jogszolgáltatási apparátus maximálisigénybevételére ne kerüljön sor adott büntetőügykapcsán.A magam részéről egyik variációt sem vélemaggályosnak a terhelti védekezés hatékony érvényesíthetőségeszempontjából. A közvetítői eljárás terheltioldalon kétségtelenül elősegíti a reszocializációsszempontok érvényesülését azáltal, hogy a Be.-benmeghatározott feltételek teljesülése esetére mentesít abüntetőjog felelősségrevonás alól. Ezen jogintézményesetében a védőnek elsősorban arra kell fókuszálnia,hogy a törvényi feltételek fennállását vizsgálja, aterhelti beismerést szorgalmazza és felhívja védencefigyelmét arra, hogy a sértettnek nyújtott kárjóvátételkövetkeztében felmentésre, vagy enyhébb szankciótartalmúítéletre számíthat.A bíróság elé állítás lehetősége mindössze azt akérdést veti fel, hogy „vajon az egyszerűsítés, gyorsításszempontjai szinte szükségképpen meg kell,hogy előzzék a garanciális megfontolásokat, így abüntető eljárás érdemi feladata (tehát többek közötta közvetlenség elvének érvényre juttatása) feltételeinekreális biztosítását?” 35Ami pedig a tárgyalásról való lemondást illeti,Cséka az alábbiakban foglal állást e konstrukcióvonatkozásában: „a miniszteri indokolás szerint atárgyalásról való lemondással rendkívül leegyszerűsödika bírósági eljárás. Ezt valóban nehéz volnavitatni, legfeljebb az intézmény processzuális jogikonstrukcióját illetően merül fel néhány kérdés: abüntetőeljárásban végbemenő igazságszolgáltatásklasszikus intézménye, a tárgyalás nem egyéb, minta terhelt egyik eljárási jogosítványa, amelyről egyszerűen{…} le lehet mondani? Mi a viszony e különeljárást megalapozó beismerés kiemelt törvényijelentősége, illetőleg a bizonyítási eszközök és bizonyítékokelőre meghatározott bizonyító erejét kizárótörvényi szabályozás között? E külön eljárásban mia vád tárgya (ténybeli és jogi tartalma): az, amit avádlott beismer, avagy a vád „megformálásában”van szerepe az ügyésznek is? 36 (A feltett kérdésekreadott válaszaimat a külön eljárásokkal foglalkozófejezetben kísérlem megadni.)Az Európa Tanács Miniszteri BizottságánakNo. R/87/18. sz. Ajánlása kifejezetten az ilyenprocesszus-típusokkal foglalkozik és kisebb súlyúügyekben megengedi igénybevételüket, ha az esetkörülményei folytán az ügyben releváns tényekmegállapíthatóknak látszanak és bizonyosnak tűnik,hogy a gyanúsított követte el a bűncselekményt. Ekkoraz igazságügyi hatóságok írásbeli eljárást folytatnak,mellőzve a tárgyalást, és az ítélettel egyenrangúdöntést hoznak. Az Ajánlás felhívja a tagországokfigyelmét annak megfontolására is, hogy az ilyen súlyúügyekben tegyék lehetővé a vádlott távollétébentörténő döntéshozatalt, feltéve, hogy a terhelt megfelelőtájékoztatást kapott a tárgyalás időpontjáról ésa jogi képviselet igénybevételének jogáról. 37Összességében, ha áttekintjük az Emberi JogokEurópai Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény)6. cikkét, amely a tisztességes tárgyaláshozvaló jogról szól és azt összevetjük a magyar bíróságitárgyalási szabályokkal, akkor a következő megállapításokattehetjük: 1. noha hazánkban természetesenfüggetlen bíróság tárgyalja a terhelt ügyét, adottesetben (az ügyészi személyes részvétel hiányában)a vádismertetés és kérdezés bíróságra hárulásávalaz ítélkező pártatlansága erősen megkérdőjeleződik2. a túlhangsúlyozott nyomozati szak létével, a közvetlenségelvének megengedett tárgyalási töréseivelmegkérdőjeleződik a büntetőjogi felelősség bíróságáltal történő érdemi elbírálása 3. nem áll a rászorultterhelt rendelkezésére olyan térítésmentes, hivatásosvédő, aki kellő hatékonysággal végezné feladatát 4. amagyar szabályozás nem biztosít ingyenes tolmácsota magyar nyelvet nem ismerő terheltnek 5. a védőkérdezési joga csorbát szenvedhet a különösen védetttanúk vallomásának megvizsgálása terén 6. továbbrasincs meg a „vád- és védszakértők” egyensúlya azeljárásban. 38 (Többek között ezek azok a kérdések,amelyekkel jelen dolgozat a főrészben – tehát a védőneka bíróság előtti bizonyítási eljárásban betöltöttszerepe vonatkozásában – érdemi reflexiókat kívánmegfogalmazni.)6. A védői jogorvoslat lehetőségeA büntetőügyben eljáró szervek döntései, illetőlegegyéb intézkedései szakmai (pl. megalapozatlanság),illetőleg jogi (pl. anyagi, vagy eljárási jogi rendelkezéseketsértenek) hibában is szenvedhetnek. Ennélfogvaközösségi jogi alapkövetelmény, hogy azokkorrekciós mechanizmusa, illetőleg a mulasztásokorvoslásának lehetősége mindenütt rendelkezésreálljon, mégpedig a büntetőeljárás teljes szakaszá-JURA 2012/2.