2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bónis Péter: A pacta sunt servanda elvének kialakítása a középkorban209ki nem fejeződő indokait jelenti. A causa impulsivaa szerződéskötésre sarkalló körülményeket, üzletilehetőségeket (causa occasionalis) jelenti. A causafinalis ezzel szemben a szerződés végcélját, a szerződésbenmegnyilvánuló jogi célt jelenti. Ez a nem aszerződő fél végcélja, hanem a szerződésé.A szerződéskötő felek a szerződésben rögzíthetika szerződés causát, de el is mulaszthatják ezt. A szerződésbenfeltüntetett jogi célt nevezzük causa expressának.Ha a causa a szeződésben nincs feltüntetve,akkor causa tacita (hallgatólagos cél) a neve.A glosszátorok causa-tanában e megkülönböztetésekhezsajátos jogvélelmek kapcsolódnak. Acausának ugyanis nemcsak a szerződés létrejöttében,hanem a jogalap nélküli gazdagodás jogi szabályaibanis jelentős szerepe van. Ha a causa finalis megszűnik,akkor az ellenszolgáltatás visszakövetelhető.A causa impulsiva meghíusulása azonban erre nemad lehetőséget.Azo szerint a causa impulsiva és a causa finaliselhatárolásában a legnagyobb jelentősége annak van,hogy a szerződésben a felek feltüntették-e azt a célt,azt a (gazdasági) szükségletet, amelynek kielégítésérea szerződést kötik. Ha feltüntették, akkor ez acausa expressa egyúttal causa finalisnak minősül.A causa tacita azonban a felek egyoldalú, titkosfenntartásának minősül, amely a szerződést nembefolyásolja, hiszen a szerződő fél nem hozta azt amásik fél tudomására. Ez legfeljebb causa impulsivalehet, ennek meghiúsulása azonban nem befolyásoljaa szerződést.A kánonjog elismerte a pactum nudum bíróságelőtti érvényesíthetőségét, de egyúttal vissza is riadta feleknek biztosított túlzott szerződési szabadságtól,ezért a pactum nudum érvényességéhez megköveteltea causát is, amely komoly bírósági kontrolltbiztosított a szerződések tartalma felett.A causát természetesen bizonyítani is kellett. ALiber Extra (X. 2.22.14) e tekintetben átvette a civilistaglosszátorok tanításait. Az olyan okiratot, amelybena causát nem tüntették fel cautio indiscretának nevezzük,ha viszont a causát feltüntették cautio discretaa neve. 29 A X. 2.22.14 szerint a cautio indiscreta nemkeletkeztet érvényes kötelmet, mert hiányzik belőlea causa. Ha causa nem szerepel benne, a glosszátorokazt vélelmezik, hogy tévedésből állították ki.Az absztrakt jogügylet tehát a kánonjog szerint nemperesíthető.5. ÖsszefoglalásA középkori jog az ókori római joghoz képest mellőztea jogügyleti forgalmat hátrányosan befolyásolóformákat, és nagymértékben kiszélesítette aszerződési szabadság elvét, de ismerte a szerződésiszabadság veszélyeit is. A középkori jog a rómaiaktípuskényszerét ugyan szinte teljesen visszaszorította,de nem bízta teljesen a felek elhatározására aszerződések tartalmának meghatározását, hanem acausa előírása révén erős bírósági kontroll alá helyezteazt. A szerződési szabadság tétele nem vezetett elodáig, hogy az absztrakt kötelezvények érvényét iselismerjék. Az absztrakt kötelmek ugyanis jelentősvisszaélésekre adhatnak alkalmat, amelyet a szerződésijog nem engedhet meg. 30 Ezek olyan károstársadalmi hatásokkal járnának, amelyeket sem azakkori, sem a mai jogrend nem hagyhat jóvá.Jegyzetek1A római jogról a római jogi tankönyvek adnak tájékoztatást.Vö. Bessenyő A., Római magánjog, Budapest 2010; FöldiA.-Hamza G., A római jog története és institúciói, Budapest 2009;Molnár I.-Jakab É., Római jog, 2008; Pókecz K. A: Opus locatum,Pécs 2010 (PhD dissz.)2A középkori ius commune jogtörténetéről Bónis Péter:Az európai közös jog születése, Budapest 2011; Bónis Péter: Akötelmi jog a glosszátorok idején, Budapest 2012; Calasso, F., Introduzioneal diritto comune, Milano, 1951; Coing, H., EuropäischesPrivatrecht, I: Älteres gemeines Recht, München 1985; Bellomo,M., The Common Legal Past of Europe, Washington D. C. 1995;Bónis Gy., Középkori jogunk elemei, Budapest 1972; Bónis Gy.,Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, Ius Romanum MediiAevi V. 10., Milano 1964; Kecskés L., A polgári jog fejlődése akontinentális Európa nagy jogrendszereiben, Budapest 20043A középkori történelemhez és jogtörténethez vö. BéliGábor, Magyar jogtörténet. A tradicionális jog, Budapest 2009;Font M., A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyokkora (1000-1301), in Romsics I. (szerk.), Magyarországtörténete. Budapest 2007, 40-169.; Kajtár István: Egyetemesállam- és jogtörténet, Budapest-Pécs 20054Fitting, H.-Suchier, H. (ed.), Lo Codi. Eine Summa Codicisprovenzalischer Sprache aus der Mitte des XII. Jahrhunderts. ErsterTeil: Lo Codi in der lateinischer Übersetzung des RiccardusPisanus, Halle 1906. 10.5Max Conrat, Die Epitome exactis regibus, mit Anhängenu. e. Einleitung: Studien zur Geschichte des römischen Rechts imMittelalter, Berlin 1884, 99: „Pactum nudum dicitur quod abomnibus sollempnitatibus iuris est destitutum, id est, sollempnitateverborum que solet attendi in stipulationibus et conceptionelitterarum, quando scilicet cyrographum non intervenitnec aliud instrumentum quo nudum pactum confirmaretur.Et nudum similiter dicitur a causa que potest sufficere adperfectam obligationem, ut cum do ut des, facio ut facias, dout facias, facio ut des. Item nudum dicitur a forma negotii, utquando negotium non incidit in certum nomen contractus,ut in nomen emptionis, locationis, depositi, commodati. Itemnudum dicitur a rei interventu, ut cum non intercedit res quepossit suo interventu perfectam reddere causam obligandi,ut in mutui datione. Item nudum a continentia, quoniam,si in continenti post contractum pactum adiciatur, ex precedentiobligatione vires trahit, ut videatur inesse contractui.”(Exactis regibus 7.3)6Petrus de Bellaperthica, Comm. in C. 2.3.10., de pactis, l.legem (Firenze, Biblioteca Laurenziana, ms. Plut. 6 sin. 6, fol.83vb): „Quid est ergo pactum nudum ? Martinus erravit. DicitMartinus nudum pactum est quod est inefficax ad agendum etglo. istam approbatur l. sed cum nulla. Istud non est verum.Do tibi decem ut hominem interficias. Istud est inefficax adagendum et tamen non dicitur nudum.”JURA 2012/2.