2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

106 Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek közöttnövekedésre irányuló célkitűzéseinek megvalósításavonatkozásában. 46 Véleményem szerint az előbbi indokokalapján összességében megállapítható, hogyaz érdekellentétek – a társadalmi szolidaritás előtérbehelyezése mellett – a mindenkit befogadó társadalominnovációt ösztönző hatásai következtében oldhatókfel a leghatékonyabban.3. Az interdependenciaés a komplementaritásA globalizálódási, tömegesedési, egységesülési ésdifferenciálódási irányzatokhoz szorosan kapcsolódika folyamatok interdependenciája, amely kölcsönösfüggést, korrelatív meghatározottságot jelent. 47Úgy vélem az interdependencia a fogyatékosságösszefüggésében az interdiszciplinaritás szerepéthelyezi előtérbe. Ennek oka, hogy a fogyatékosságpolitikábanvégbement paradigmaváltás hatására afogyatékossághoz elsődlegesen emberi jogi oldalrólszükséges közelíteni. A fogyatékosság társadalmimodellje az orvosi megközelítéssel ellentétbenmár felismerte ugyanis, hogy a fogyatékosság„társadalmilag megalkotott kategória”, 48 nem lehetazonosítani kizárólag az egészségkárosodással.Fogyatékosságról akkor beszélhetünk, ha a károsodáskövetkeztében akadályozottá válik a társadalmiéletben a részvételi funkciók betöltése. E gondolatotkövetve a fogyatékosság szociális modellje egyúttala fogyatékosság emberi jogi megközelítéséhez iselvezetett. 49 A paradigmaváltással párhuzamosanpedig követelménnyé vált a fogyatékosság kezelésénekkomplex szemlélete, több tudományág keretébenvaló értelmezése. Véleményem szerint a jog szerepeígy abban rejlik, hogy a különböző – különösen biológiai,orvostudományi, pszichológiai, pedagógiai, szociológiai,filozófiai – vonatkozások figyelembevételételőmozdítsa, megteremtse az összetett megközelítéskibontakozási kereteit.Az interdependenciához kapcsolódóan a komplementaritás50 a fogyatékossággal összefüggésben aztjelenti, hogy a fogyatékossággal élő személyek hátrányaitkiküszöbölni célzó intézkedések, illetve azokelmaradása tervezett vagy nem szándékolt hatásokateredményezhet. Így például a fizikai akadálymentesítésterületén megvalósult előrelépések, vagy azokhiánya a fogyatékossággal élő személyek helyzetétbefolyásoló hatásokat idézhet elő több területen,így főként a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, azegészségvédelem, a szolgáltatások igénybevételevonatkozásában. Emellett a komplementaritás afogyatékosság szemszögéből úgy is előtérbe kerülhet,hogy valamely általánosan jelentkező jelenséghat ki fokozottan a fogyatékossággal élő személyekélethelyzetére. Az Európai fogyatékosságügyi stratégiapéldául kifejezetten rögzíti, hogy a gazdaságiválság kedvezőtlen hatást gyakorol a fogyatékossággalélő emberek helyzetére, 51 ezért sürgetőbbé tesziéletkörülményeik javítását, társadalmi és gazdaságirészvételük elősegítését.Az interdependencia és a komplementaritás öszszefüggéseibőlvéleményem szerint tehát az következik,hogy a fogyatékossággal élő személyek helyzetétjavító intézkedések meghatározása összehangolttervezést, végrehajtása következetességet, az eredményekfenntartása pedig folyamatos monitoringtevékenységet igényel.III. A fogyatékossága posztdemokrácia jelenségénektükrébenA posztmodernitás több demokratikus jogállamábanmegfigyelhető hátrányos telítettség, túlméretezettségmeghatározott politikai és társadalmi erőketa demokrácia újraértelmezésére – „túlzásainak,hátrányainak mérséklésére, hiányainak pótlására,eredményességi feltételeinek, eszközeinek kimunkálásáraés tényleges alkalmazására” – sarkall. 52 Aposztdemokrácia a posztmodernitás alkotmányosjogállami demokráciájának olyan variánsát testesítimeg, amelyben „(..) a tökéletességet sosem elérő, demagát folytonosan balanszírozó és ezáltal kiigazító,javító alkotmányos jogállami demokrácia egyensúlyozókarjainak viszonylag egyenlő billentő erejét aposztdemokrácia a hatékonyság növelésének célzatávalés ígéretével az egyik egyensúlyozó erő javára formálja.”53 Ennek keretében pedig szűkül a társadalmiesélyegyenlőség, 54 növekszik a kirekesztettségbenélők száma is.A „posztmodernitás mutáns változatát” jellemzőegyensúlyeltolódás jegyei fellelhetőek a magyarAlaptörvényben is. Véleményem szerint a posztdemokráciajellemzői közé sorolható így az a jelenségis, amikor az alkotmányozó hatalom egyértelműenmeg nem határozható kategóriák alaptörvényi szintreemelésével hagyja nyitva az „alkotmányos utat”a kormányzati erők aktuális politikai érdekei megvalósításához.Ez jelenik meg az Alaptörvényben,amely szűkíti a polgárok jogait, emellett csökkentiaz állam kötelezettségeit. 55 A bizonytalan tartalmúkategóriák jelenléte következtében pedig „[…] améltóság sérthetetlensége deklaratívvá válik, kivételekkeláttörhető.” 56 Úgy vélem a fogyatékossággalélő személyek szempontjából különösen a „közösségszámára hasznos tevékenység” 57 és a „közösség gyarapodásáhozvaló hozzájárulás” 58 fordulatok értelmezéseokozhat nehézséget. Ennek oka elsődlegesenaz, hogy a fogyatékossággal élő személyek gyakranJURA 2012/2.