2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

56 Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusábankívánok kiemelni a globális alkotmányosság koncepciójárafigyelemmel.Ami a menetrendet illeti, immár „közjogi hagyománynak”tűnik a sietős tempójú alkotmányozás– nem volt ez másként az 1848-ban, az 1946-banés az 1989-ben lezajlott rendszerváltó törekvésekidején sem, amelyekben közös volt a köztársaságialaprend kialakítása iránti igény és sürgető szükséglet.53 2010/11-ben ilyen sürgető alkotmányozásiszükséghelyzet nem állt fenn, ezért érdemes lettvolna időt áldozni korszerű, stabil, szakmailag színvonalas,s a társadalom alapvető értékrendjét valódiminimális konszenzusként tartalmazó, teljes körűenszabályozó, konszolidált alaptörvény kidolgozására.Ehelyett a folyamat főbb állomásai a következőkvoltak. A 2010 évi parlamenti választások után aparlamenti többséget alkotó politikai erők – a mandátumokkétharmadának birtokában – kifejeztékalkotmányozási szándékukat. 2010 szeptemberébenkezdte meg működését az alkotmány-előkészítésértfelelős országgyűlési ad hoc bizottság, amelyben aparlamenti erőviszonyoknak megfelelő aránybanvoltak jelen a frakciók tagjai. A szakmai és civilszervezetek eddig az időpontig küldhették mega bizottságnak az alkotmányozással kapcsolatosjavaslataikat. Az ellenzéki képviselők különbözőokokból kiváltak az előkészítő munkálatokból, végülaz alkotmánykoncepciót decemberben kizárólag akormánypártok fogadták el. Eközben tudományostestületek, szakmai szervezetek, egyetemek általkezdeményezett konferenciákon kísérlet történt aszakmai szempontok és irányok bemutatására, azeljárás és a tartalom lehetőség szerinti befolyásolására.2011 februárjában a kormány a Velencei Bizottságállásfoglalását kérte három, az alapjogi katalógustés az alkotmánybíráskodást érintő kérdésben, deszövegtervezet ekkor még nem állt rendelkezésre.A decemberi koncepció alapján az végül nem is készült,mert azt az Országgyűlés 2011 márciusánakelején az alkotmányozó munka támogatásakéntfigyelembe vehető munkaanyaggá minősítette, s aképviselők számára lehetővé tette, hogy benyújtsákaz alkotmányra vonatkozó törvényjavaslataikat. 54Március közepéig két javaslat érkezett, az egyiketa kormánytöbbséget adó pártszövetség parlamentifrakciói támogatták, a másikat független képviselőterjesztette be. 55 A benyújtást követően a kormányún. nemzeti konzultációt kezdeményezett a választópolgárokkal,kérdőívek alkalmazásával. Ezzel együtta parlamenti vita megkezdődött és lezajlott március21-e és április 18-a között, ténylegesen kilenc vitanapon.A kormánypárti frakciók által támogatott alaptörvény-javaslatotfogadta el a parlament, kizárólaga kormánypárti képviselők támogató szavazatával.Az új alkotmányt nem bocsátották népszavazásra.Párhuzamosan, 2010 nyarától folyamatosan zajlott arégi alkotmányos berendezkedés lebontása a MagyarKöztársaság Alkotmányának permanens módosításaiútján. 56 Hatálybalépése előtt a parlament 2011 őszén(túlnyomó részben novemberben és decemberben)számos államszervezeti és alapjogi tárgyú sarkalatostörvényt fogadott el, 57 illetve megalkotta az ún.átmeneti rendelkezéseket (részben tranzitórius, részbenalkotmány-kiegészítő igénnyel). Az alaptörvényelső módosítása 2012 júniusában egyértelműsítette,hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részétképezik, továbbá az Európai Unió elvárásánakmegfelelően megteremtette a jegybanki függetlenségszervezeti garanciáját. A második módosítás – 2012őszén, figyelemmel az Alkotmánybíróságnak a bíróifüggetlenség tárgykörében hozott döntésére, 58valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságokelőtt Magyarország ellen folyamat levő eljárásokrais – arra irányul, hogy a bírák és az ügyészek szolgálativiszonyának felső korhatárát rögzítse. 592. A fenti tömör összefoglalóból levonható következtetések,hogy a tényleges, érdemi alkotmányozásrafordított idő rendkívül rövid volt, minthogy az alapulszolgáló normaszöveg-tervezetet a közvéleményhozzávetőlegesen öt hétig vitathatta, immár az érdemihatásgyakorlás esélye nélkül. Az alaptörvény tartalmáratényleges befolyást gyakorló szereplők köreszűk maradt, a szakmai szervezetek, tudományostestületek, civilek formálisan nyilváníthattak csakvéleményt, a parlamenti előkészítő bizottság is csaka díszlet része maradt. A választópolgárok konzultációskérdőívekkel való megkeresése egyrészt megkésett,mert egybeesett a parlamenti vitával, másrészta kérdések irányított – alaptörvény-tervezethez igazított– jellege miatt kevéssé mérhető, milyen mértékbenépültek be a preferenciák a normaszövegbe.A független, külső szakértői testület (a Velencei Bizottság)bevonása inkább szimbolikusnak tekinthető,de legalább javaslatai között volt olyan, amely javítottaaz alaptörvény jogvédelmi mechanizmusát. 60Az eljárásrend ad hoc módon alakult, lényegébenkizárólag a (kétharmados) többségi elvű parlamentidöntéshozatal érvényesült, összemosva a „néphatalomra”való hivatkozással. A konszenzuskeresés,a plurális, szabad deliberáció, a méltányosság és amértéktartás értékei a procedúrát nem jellemezték.A folyamat szubsztantív eljárási legitimációja hiányzott,s ennek eredményeként az alaptörvény az aztelfogadó pártszövetséghez kötődik. 613. A sarkalatos törvények nagy száma, és az átmenetirendelkezésekkel kapcsolatos bizonytalanságok62 arra utalnak, hogy az elfogadott alaptörvénylényegében torzó maradt, 63 vagyis nem sikerült átfogó,alapjaiban széles körűen reguláló alkotmánytlétrehozni.JURA 2012/2.