2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Cseh Balázs: „Pohánka Éva – Szilágyi Mariann: Klimo György püspök és kora – Egyház, művelődés, kultúra a 18. században”257is. A német területeken a bárdköltészet kiemelkedőképviselői között tartják számon. A Pécsett találhatóOssian-fordítás és a műben közölt saját versek pedigirodalom- és könyvtörténeti ritkaságok.Jankovits László 9 „Emblémák Berényi Zsigmondszületésnapjára” címet viselő esszéje a Berényi-címerváltozatait ismerteti. Az emblémákban és a hozzákapcsolódó latin nyelvű szövegekben megjelenika bibliai és középkori keresztény szimbolika, a reneszánszhieroglifika és heraldika. Találunk jogikultúrtörténeti vonatkozásokat, például jogi szimbólumokatés jogi ikonográfiai érdekességeket is. Ilyenektöbbek között a grófi rangot jelképező korona,a püspöki potestast megjelenítő püspöksüveg, pásztorbot,vagy a püspök joghatóságának szimbólumai.Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy feldolgozottemblémák szép minőségben megtalálhatóak a kötetvégén elhelyezett mellékletben.A kötetszerkesztő Szilágyi Mariann 10 tollábólszármazó „Magyar nyelvű nyomtatványok nyomában aKlimo Könyvtárban” címet viselő írás nagyszerű összefoglalásaa könyvtárban található dokumentumokfellelhetőségének. Segíti az eligazodást a régmúltidőket idéző katalógusokban, jegyzékekben és inventáriumokban.Ezzel nagyszerű segítséget biztosíta Pécsett kutatómunkát folytatóknak, jogászoknak,történészeknek, irodalmároknak vagy lelkes érdeklődőknek.Rámutat a könyvtár gazdagságára, illetőlegaz eredeti és egyedi dokumentumok felbecsülhetetlenértékére. A jogi művek közül kiemelendőWerbőczy Decretuma, ami szintén fellelhető a PécsiEgyetemi Könyvtárban.Fejérdy András 11 és Soós István 12 a „Klimo György ésGiuseppe Garampi” című művükben a megnevezettekkapcsolatát dolgozzák fel. A szerzők ismertetik a korrajellemző politikai és diplomáciai csatározásokat,a felvilágosult abszolutizmus és a megújuló egyházküzdelmét, Bécs és Róma viszonyát, illetve a magyarfőpapi réteg álláspontját. Pécs városa, egyeteme ésjogi kara tekintetében különösön érdemes megemlíteni,hogy Garampi volt az, aki felhívta a figyelmethárom olyan bullára, amelyek Rómában voltak fellelhetőek.A bullák feljogosították a pécsi püspökötarra, hogy a pécsi egyetem kánonjogi és világi jogitanárainak egyházi javadalmakat adományozhasson,megadta az egyetemnek a felsőfokú tanulmányokravonatkozó engedélyt és ezenfelül megnevezte a felállíthatókarokat. Kettőjük levelezésének tárgya kiterjedtPécs szabad királyi várossá emelésének ügyére,illetve az egyház jogainak érvényesíthetőségére, azegyház joghatóságának kiterjesztésére.Gőzsy Zoltán 13 „Szempontok Klimo György püspöki ésfőispáni kinevezéséhez, illetve tevékenységéhez” c. tanulmányavázlatosan ismerteti e két hivatalból származóérdemeket. A püspök és a főispán címén keresztülszemlélteti az egyházi és világi közigazgatás kapcsolatát.A szerző végkövetkeztetéseként megjelölhető,hogy Klimo szisztematikus, minőségében és menynyiségébenfejlődést tartalmazó, a kor viszonylataiközött hatékonynak nevezhető közigazgatási ésegyházkormányzati rendszert épített ki.Verók Attila 14 „Pécs a külföld szemével. Klimo városánakképe kora újkori nyomtatványokban” című munkájában,főleg a Franckei Alapítványok történetigyűjteményeiben található pécsi vonatkozási korabelinyomtatványokat gyűjtötte össze. Az említetettnyomtatványokat rendszerezte, és levonta a következtetést,hogy a nyugati szellemi nagyvárosokbaeljutott Pécs híre. Így újabb bizonyítékot fedezhet felaz Olvasó „Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa”címének jogosultságára.Hencz Enikő 15 által feldolgozott „Koller József és DobaiSzékely Sámuel levelezése” című írás a 18. századbanélő tudományszervező szándék ékes bizonyítéka.Koller József megírta a pécsi egyházmegye történetét,ezen okból nagyszámú levelezést folytatott a korszakkimagasló hazai és külföldi személyiségeivel. DobaiSzékely Sámuel pedig a hazai értelmiségiek érintkezésénekközponti alakja volt.Horváth István 16 gazdálkodástörténeti írása az„Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma 18. századiműködéséhez” címet viseli. A szerző elemzi az Intézetfizetési listáit, kimutatásait és robotjegyzékeit. Öszszesítiés ismerteti a kocsmáltatási jogból származóbevételeket, a szervezeti felépítés és irányítás rendszerét,illetve a foglalkoztatottak és az uradalom alárendeltek státuszát.Borsy Judit 17 „A pécsi egyházmegye exempt területeinekátvétele 1776-ban” címmel írt tanulmányt. Exemptplébániák alatt azokat kell érteni, melyeket a területilegilletékes egyházmegye jogi és igazgatási fennhatóságaalól kivettek, így az esztergomi érsekségheztartoztak közvetlen területi kapcsolódás nélkül. Ajezsuita rend feloszlatása jogi lehetőséget biztosítottaz exempt területek rendezésére. Majd lendületetadott az ügynek az esztergomi egyházmegye feloszlatása,amellyel összefüggésben az pécsi érsekséglétrehozásának terve is felmerült, bár ez később nemvalósulhatott meg. Az exempt területek azonban1776-ban beolvadhattak a pécsi egyházmegyébe.Tegzes Ferenc 18 „A gyükési Szent Bertalan-kápolna”című műve a kápolna történetét dolgozza fel. Leírjaa fellehető források alapján a korabeli tájat, vidéket,a kápolna épületét, a harangot, a kápolna mellettikisházat, a belső felszerelést, az orgonát, az oltártés az oltárképet. Kitér Szent Bertalan személyére,a műemlékké nyilvánítás eljárására, illetőleg a kápolnaterületének határaira. Ismerteti a hitéletet, aSzent Bertalan és Szent Vince napok ünneplését,körmeneteit és a kápolna jövedelmeit, kiadásait.JURA 2012/2.