2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

236 Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogárólA helyi népi kezdeményezés egy sajátos hatáskörrel,jelesül a jogalkotási kezdeményezéssel isbővíthető lenne a jövőben. Kutatásaim során Észtországközjogi szabályozásában találkoztam ezzel ajogintézménnyel, aminek a lényege abban áll, hogya választópolgárok által kezdeményezett jogalkotásieljárást – amennyiben a képviselő-testület feladat- éshatáskörébe tartozik – a képviselő-testületnek le kellfolytatnia. 80 Mivel a rendeletalkotás a képviselő-testület– át nem ruházható – hatáskörébe tartozik, ezért eza tárgykör, külön szabályozás nélkül is, a helyi népikezdeményezés alapjául szolgálhat. A szabályozástehát akkor nyerne értelmet, ha a képviselő-testületa jogalkotási kezdeményezést nemcsak megtárgyalnilenne köteles, hanem annak – szabályozási típusúönkormányzati rendelet – megalapozottsága eseténmeg is alkotná a jogszabályt.A helyi népi kezdeményezéskor aránytalanulmagas követelmény az önkormányzati rendeletbenszabályozott maximális tíz százaléknak megfelelőkezdeményezői létszám ahhoz képest, hogy a képviselő-testületcsupán megtárgyalni köteles az ügyet.A maximális tíz százalék azonos a helyi népszavazásminimális százalékával, ezzel a demokratikus jogieszközzel pedig – igaz ugyan, hogy érvényességi éseredményességi kritériumok mellett, idő- és pénzigényeseljárással, de – mégis önkormányzati döntésérhető el. A helyi népi kezdeményezéshez szükségesöt és tíz százalék közötti, önkormányzati rendeletbenrögzített választópolgári aránynak a jövőben a törvénybenszabályozott konkrét öt százalékban történőrögzítése megfontolandó lehetne, tekintettel a helyinépszavazásnál elmondottakra is.* * *A tanulmányban kifejtettek alapulvételével úgylátom, hogy a helyi népszavazás és a helyi népikezdeményezés törvényi szabályai alapvetően megőrizhetők,de a szükséges módosítások, kiegészítésekelvégzése, ellentmondások feloldása semmiképpennem mellőzhető. Szerintem a Ve. jelenlegi szabályaiáttekinthetőek, gyakorlatiasak.Jegyzetek1Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás az új Alkotmánybanés a sarkalatos törvényben (kézirat, 2011). A tanulmánya 2011 februárjában hatályos joganyagra épült (a 2011.február 4-én megrendezésre került országos alkotmányjogikonferencia szerkesztett változata).2Az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság munkaanyaganem került figyelembe vételre.3Alaptörvény 31. cikk (2) bek.4Mivel a helyi népszavazás korábbi szabályozása azÖtv. hatálya alá tartozott, így a jogintézmény fejlesztését célzóelképzelések is a Mötv.-t előkészítő munkaanyagban fogalmazódtakmeg, de a jogintézmény végül kikerült a Mötv. hatályaalól (a Mötv. rendelkezéseinek jelentős része sarkalatosnakminősül, az Alaptörvény szerint azonban helyi népszavazásttörvényben meghatározottak szerint lehet tartani).5Ezt az elképzelést én is üdvözlöm, és továbbgondolásraérdemesnek tartom az adóügyi kérdések esetleges helyi népszavazásrabocsátásának jövőbeli lehetőségét, esetleges megszorítórendelkezések bevezetésével. Herbert Küpper felhívtaarra a figyelmet, hogy „(…) a vonatkozó jog-összehasonlításalapján megállapíthatjuk, hogy alig van olyan tárgykör, amelya természeténél fogva szakszerűtlen lenne (a népszavazás kitűzésére– magyarázat tőlem). Ez az adókkal és az adózássalösszefüggő, és a hasonló tárgyú törvényekre is áll. A költségvetésmint egész, a parlamentre tartozik, de egyes, adózássalösszefüggő döntéseket a nép is hozhat. Svájc példája mutatja,hogy a nép nagyon felelősségteljesen tud bánni ezzel a hatáskörrel.”Herbert Küpper: A demokrácia közvetlen gyakorlásasorán hozott döntések minőségének ellenőrzése és megőrzése.Pro Publico Bono 2011/2. sz. 11-12. o.6Ve. 132. §-a7Ötv. 47. (1) bek. a)-d) pontja8Ve. 118. § (3) bek.9A polgármestert sem vizsgálódási, sem mérlegelési jogkörnem illeti meg a hozzá benyújtott kezdeményezés tárgyában,vagyis a polgármester eljárásjogi feladatai formálisak.10A helyi népszavazás nem választópolgári (a Ve. – helytelen– szóhasználata szerint állampolgári) kezdeményezésérőllásd részletesebben: Fogarasi József: Gondolatok a helyi népszavazásról.Magyar Polgármester 2008. 1. sz. 2. o.11Azok az önkormányzati rendeletek, amelyekben aképviselő-testületek a maguk számára is beleszólást biztosítottaka kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének a megfogalmazásába,a Ve. 1997. november 6-án történő hatálybalépését követően jogsértően jártak el [vö. az 59/2002. (XI. 28.)AB határozattal. ABH 2002. 662, 666.]12Az önkormányzati rendszer magyarázata (szerkesztő-lektor:Verebélyi Imre). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Budapest 199913Fürcht Pál: A helyi népszavazás, népi kezdeményezés.In: Az önkormányzati rendszer magyarázata (szerkesztő-lektor:Verebélyi Imre). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,1999. 213. o.1459/2002. (XI. 28.) AB határozat: „a hatályos törvényiszabályozás már nem teszi lehetővé, hogy a képviselő-testületa népszavazásra felteendő kérdést az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétkövetően átfogalmazza a szavazólap számára. Ígya szavazólap megfogalmazásába sem a képviselő-testülettagjainak, sem a helyi választási bizottságnak, a kezdeményezőkáltal választott bizottság tagjainak a bevonására nincstörvényes lehetőség.” Magyar Közlöny 2002. 146. sz. 8111. o.15ABH 1997. 851, 852.16A Ve. a helyi/területi választási iroda és a helyi/területiválasztási bizottság döntései ellen is jogorvoslati jogotbiztosít, tehát ezekben az eljárási szakokban lehet kifogást,illetőleg fellebbezést benyújtani.17Ve. 133. § (2) bekezdésének a) pontja.18Lásd bővebben: Kiss Mónika Dorota: A véleménynyilvánítóhelyi népszavazásról. Comitatus ÖnkormányzatiSzemle 2010. 192. sz. (július) 20. o. és 28. o.19Ötv. 46. § (1) bek. a)-c) pontja20Lásd például Chronowski Nóra: Az önkormányzatoktelepülésen belüli kapcsolatai. In: Önkormányzati iránytű(szerk. Csefkó Ferenc). Új Historica Kiadó, Villány 2000. 304.o.; Tábit Renáta: Álláspontom szerint – Reflexió Kiss MónikaDorota írására. Pro Publico Bono Online 2011. 2. sz. 2. o.; BarnabásZoltán et al.: Közigazgatási Szakvizsga – Önkormányzatiközigazgatás (tankönyv). Nemzeti Közigazgatási Intézet,Budapest 2012. 14. o.21Ötv. 48. §22Ld. az 1. sz. lábjegyzetben jelzett tanulmányban foglaltakat.JURA 2012/2.