2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

54 Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusábanvagy magánszemélyek is elkövetnek az embertársakhátrányára. 35 Ez pedig a harmadhatás (Drittwirkung)kérdésköréhez vezet. Általánosan elfogadott, hogy amagánjogi viszonyokban az alapjogok kihatása csakközvetett, vagyis az állam (konkrétan a törvényhozóhatalom) tevékenységének közbejöttével érvényesül(ún. kisugárzó hatás). 36 A nemzetközi és a nemzetiszervek számára is új kihívást jelent az alapjogokhorizontális alkalmazásának újraértelmezése, azegyének védelmében, de a – globalizált – közösségiegyüttélés követelményeire tekintettel.A nemzetközi közösség is a közvetett harmadhatáskoncepciójára alapozza törekvéseit. Az ENSZEmberi Jogi Tanácsa 2011 júniusában hagyta jóváazokat az irányelveket, amelyek az emberi jogok üzletivilágban való hatékonyabb érvényesülését célozzák(UN Guiding Principles on Business and HumanRights). Az irányelvek hangsúlyozottan nem azzalaz igénnyel készültek, hogy új nemzetközi jogi kötelezettségeketkeletkeztessenek, csupán, hogy levonjáka következtetéseket a meglevő állami és vállaltistandardokból és gyakorlatból, átfogó, koherens ésuniverzálisan – vagyis nem csupán transznacionális,hanem nemzeti, közép- és kisvállalkozások számárais – alkalmazható mintaként. 37 Az irányelvektervezett elfogadását az Európai Unió már 2011januárjában üdvözölte, 38 és a nemzetközi fejlődésreis figyelemmel tette közzé 2011 októberében az EurópaiBizottság a vállalatok társadalmi felelősségéről(corporate social responsibility, CSR) szóló új stratégiáját.39 A tervezés lényeges prioritása az emberi jogiszempontok érvényesítése a vállalatok működésébenés üzleti stratégiájában. A megújított CSR-fogalomszerint a vállaltoknak a társadalomra gyakorolt hatásaikérta felelősséget szélesebb értelemben is viselniükkell, amely kiterjed környezeti, emberi jogiés fogyasztói megfontolásokra. 40 Az új stratégia és aCSR új értelmezése választ adhat a gazdasági válságbizonyos társadalmi következményeire is, amelyekösszefoglalóan az üzleti életbe vetett fogyasztói bizalomcsökkenésével jellemezhetők.Az ezredfordulót követően tehát egyértelművévált, hogy az üzleti és magánszféra szereplői által elkövetettemberijog-sértésekre a nemzeti jogalkotás ésjogalkalmazás csak korlátozott válaszokat (és igényérvényesítésilehetőségeket) képes adni, vagyis szükségesaz univerzális és az uniós együttműködés e térenis. Mindazonáltal, az emberi jogokkal kapcsolatosnemzetközi standardok és követelmények elsődlegeshordozói továbbra is az államok. Az államoknak az emberijogokkal kapcsolatos általános, nemzetközi jogikötelessége az elismerés, a védelem és az érvényesülésbiztosítása. E kötelesség alkotmányjogivá transzformálódikaz alaptörvény közvetítésével, és az államterületén, illetve joghatósága körében tevékenykedővállalatok vonatkozásában jelenti (a) közvetlen jogieszközök megalkotását, amelyek azt célozzák, vagyaz a hatásuk, hogy az üzleti életben is tartsák tiszteletbenaz emberi jogokat; (b) közvetett jogi eszközökalkalmazását, mert az állam felelőssége a társasági jogvagy a munkajog alapjog-konform megállapítása; (c)politikai stratégia kidolgozását, amelyeket az államfelvilágosítás és ösztönzés céljából vezet be a vállaltokszámára az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében.41 Az alkotmányokban meghatározott horizontáliskötelességeknek az egyén védelme irányába mutatóértelmezése e törekvéseket előmozdíthatja.II. A nemzeti alkotmányozásról1. A nemzeti alkotmányozás esetében abból célszerűkiindulni, hogy melyek az alkotmány sajátos (másjogszabályokétól eltérő) funkciói. Normatív megközelítésben,leegyszerűsítve ezek a hatalomkorlátozó,a konstituáló és a közösség-összetartó funkciók. 42Ennél differenciáltabban közelítve a kérdéshez, megkülönböztethetőaz alkotmány—— politikai közösséget integráló, abban egységetteremtő, az alapvető értékek tekintetébenkonszenzust képző;—— a politikai folyamatokat stabilizáló és a politikaidöntéshozatalban rendezettséget biztosító;—— a közhatalmat az egyén irányába, az alapvetőjogok elismerésével, tiszteletben tartásával ésvédelmével materiálisan korlátozó;—— az államhatalmat – a hatalommegosztás és ademokrácia elvei alapján – konstituáló, racionalizálóés korlátozó; valamint—— az alkotmányos állami berendezkedést legitimálófunkciója. 43Szociológiai szempontból azonban az alkotmányoknem csak, és talán nem is elsősorban a nemzetiidentitás kifejeződései, hanem (funkcionálisan) a„közönség” (címzettek) kielégítését és befolyásolásátcélozzák. A címzettek körébe elsősorban a hazaiválasztók tartoznak, akikre a rendszer stabilitásatámaszkodik, de az alkotmány szól a külföldi befektetőknekis, akik számára visszaigazolás, hogybefektetéseiket nem kell félteniük a kisajátítástól,továbbá üzenet más országok és a nemzetközi közösségszámára, amelyek szintén fontosak a diplomáciaielismerés, a nemzetbiztonság stb. szempontjából.Az alkotmány is – mint általában a jog – felfoghatóolyan politikai eszközként, amely a sikeres versenytszolgálja, mégpedig a befektetésekért és a képzettmunkaerőért folyó világméretű vetélkedésben aglobális piacokon, illetve amely kifejezésre juttatjaa konformitást a nemzetközi közösség normáivalJURA 2012/2.