110 Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek között16Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József –Tilk Péter – Zeller Judit, vj., 13., 56.17Pajor Emese, vj., 15., 74-75.18Petrétei József, Az alkotmányos demokrácia alapintézményei.(Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009), 50.19A rehabilitációról lásd bővebben Stefan M. Straßmair,Der besondere Gleichheitssatz aus Art. 3 Abs. 3 Satz 2 GG. EineUntersuchung zu Gehalt und Struktur des Diskriminierungsverbotessowie seiner Bedeutung für die verfassungsrechtlicheStellung und soziale Gleichstellung von Menschen mit Behinderungen.(Dunker & Humblot, Berlin 2002), 43-67.20Könczei György, vj., 3., 210.21Ádám Antal, Az alkotmányi értékekről, Magyar Jog(1997) No. 3, 140.22Stefan M. Straßmair, vj., 19., 243.23Tóth J. Zoltán, John Rawls igazságosság-elmélete, (Recenzió),Jogelméleti Szemle (2005) No. 1. Forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/tothj21<strong>2.</strong>html (<strong>201<strong>2.</strong></strong>05.19.)24Kálmán Zsófia – Könczei György, vj., 8., 60.25Az első rehabilitációs törvény megalkotására 1919-benkerült sor az Egyesült Államokban.26Kálmán Zsófia – Könczei György, vj., 8., 60.27Ibid, 61.28Ralf Poscher – Johannes Rux – Thomas Langer, Vonder Integration zur Inklusion. Das Recht auf Bildung aus derBehindertenrechtskonvention der Vereinten Nationen undseine innerstaatliche Umsetzung. (Nomos Verlagsgesellschaft,Baden-Baden 2008), 11.29IP/07/44630Lásd továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának1., 21., és 26. cikkeit.31Ádám Antal, vj., 1., 9.32Ádám Antal, A posztmodernitás jogi sajátosságairól,Társadalmi Szemle (1996) No. 4, 16.33Ádám Antal, vj., 1., 10.34Könczei György, vj., 3., 180.35Vö. Zeller Judit, A filozófia és az élettudományokhatárán – a bioetika paradigmájáról, 491-511. In: TanulmányokÁdám Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára.(Szerk. Chronowski Nóra – Petrétei József, PTEÁJK, Pécs 2010), 499.36Ádám Antal, vj., 3<strong>2.</strong>, 17.37Theresia Degener, Eine UN-Menschenrechtskonventionfür Behinderte als Beitrag zur ethischen Globalisierung.Aus Politik und Zeitgeschichte, (B8/2003), 37.38Ádám Antal, vj., 1., 11.39Ádám Antal, A posztdemokráciáról mint a posztmodernitáskülönös változatáról, <strong>Jura</strong> (2012) No. 1, 8.40Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs, Intézethelyett. A fogyatékos személyeket támogató szociálpolitikamegújításának lehetséges irányairól. (Budapest Intézet – Társasága Szabadságjogokért, Budapest, 2012), 5.41Ibid42Az ésszerű alkalmazkodás a Fogyatékossággal élőszemélyek jogairól szóló egyezmény <strong>2.</strong> cikke alapján azokat„az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokatjelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlanterhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsáka fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak ésszabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetétés gyakorlását;”.43Drinóczi Tímea, Gazdasági alkotmány az Alaptörvényben,Pázmány Law Working Papers (2012) No. 33, 4.Forrás: http://lawecon-hu.org/images/abstracts/2012/ppke/2012-33-Drinoczi.pdf (<strong>201<strong>2.</strong></strong>06. 16.)44Ibid, 4-5.45Vö. Ibid, 5.46A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLA-MENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉSSZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁ-NAK. Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújítottelkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósításairánt. (Brüsszel 2010), 4.47Ádám Antal, vj., 1., 11.48Theresia Degener, Antidiskriminierungsrechte für Behinderte:Ein globaler Überblick. Zeitschrift für ausländischesund öffentliches Völkerrecht, 65., (2005), 890.49Janet E. Lord – Katherine N. Guernsey – Joelle M. Balfe– Valerie L. Karr, Emberi Jogok. IGEN! A fogyatékossággal élőszemélyek jogai. Képzési kézikönyv. (Siketek és NagyothallókOrszágos Szövetsége, Budapest, 2009), 35.50Ádám Antal, vj., 1., 1<strong>2.</strong>51Európai Fogyatékosságügyi Stratégia, 4.52Ádám Antal, vj., 39., 12-13.53Ibid 14.54Ibid 13.55Fleck Zoltán – Gadó Gábor – Halmai Gábor – HegyiSzabolcs – Juhász Gábor – Kis János – Körtvélyesi Zsolt – MajtényiBalázs – Tóth Gábor Attila, Vélemény MagyarországAlaptörvényéről, Fundamentum (2011) No. 1, 66.56Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Kocsis Miklós,Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vethet fel azalaptörvény? Új Magyar Közigazgatás (2011) No. 6-7, 14.57XIX. cikk (3) bek.: „Törvény a szociális intézkedésekjellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személyneka közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóanis megállapíthatja.”58XII. cikk (1) bek.: „Mindenkinek joga van a munkaés a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.Képességeinek és lehetőségeinek megfelelőmunkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösséggyarapodásához.”59Drinóczi Tímea, vj., 43., 15.60Ádám Antal, A magyar alkotmányos jogállam újszerűfeladatairól, Jogtudományi Közlöny (2008) No. 4, 171.61Lásd a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szólóegyezmény preambulumának n) pontját.62Drinóczi Tímea, vj., 43., 16.63Chronowski Nóra, Szolidaritási jogok az Európai Unióbanés Magyarországon, <strong>Jura</strong> (2011) No. 2, 25.64Ádám Antal, A biztonság az értékek között, <strong>Jura</strong> (2005)No. 1, 34.65Ádám Antal, vj., 60., 167-168.66Ádám Antal, A rendőrség az alkotmányi értékekközött. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX. Tanulmányoka „Rendészet és rendvédelem – kihívások a XXI.században” című tudományos konferenciáról. (Szerk. GaálGyula – Hautzinger Zoltán, Magyar Hadtudományi TársaságHatárőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs 2008), 10.67Ibid68Ibid69Ilyen diszkriminációs tilalmat tartalmaz például a németés az osztrák alkotmányi szabályozás.70Például a portugál és a spanyol alkotmány az állammalszemben kifejezetten a fogyatékossággal élő emberek társadalmirészvételét ösztönző cselekvési kötelezettséget támaszt.71Erről lásd bővebben Sven Hölscheidt, Kapitel III.Gleichheit. In: Jürgen Meyer (Hrsg.), Kommentar zur Chartader Grundrechte der Europäischen Union. (Nomos Verlagsgesellschaft,Baden-Baden 2003), 319.72Például a finn alkotmány elismeri a jelnyelvet használókjogait, a tolmácsszolgálat és a fordítási segítség vonatkozásábantörvényi szabályozást garantál részükre.73Ez a felismerés jelenik meg a Fogyatékossággal élőszemélyek jogairól szóló egyezmény <strong>2.</strong> cikkében is, amelykibontja a fogyatékosság alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetésfogalmát.74Vö. a T) cikk (3) bekezdésével, amely szerint „Jogszabálynem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.”JURA 2012/<strong>2.</strong>
Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek között11175A Charta 21. cikke a megkülönböztetés tilalmáról rendelkezik.Az (1) bekezdés alapján „tilos minden megkülönböztetés,így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmiszármazás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés,politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbségheztartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagyszexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.”76Jakab András, Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlatikövetkezményei. (HVG – ORAC, Budapest 2011),218.77Ádám Antal, vj., 1., 67.78„Üdvözlendő, bár a gyakorlatban főleg szimbolikusértékű a H) cikk (2)-(3) bek. rendelkezése, amely a nemzeti jelnyelveta nemzeti nyelvvel azonos védelemben részesíti.” Lásd HerbertKüpper, A jogállam követelményei az Európai Unióban ésMagyarország Alaptörvénye, <strong>Jura</strong> (2011) No. 2, 103-104.79Vö. Ádám Antal, vj., 39., 13.80Ádám Antal, vj., 1., 35.81„Bár az alapjogi katalógus helyenként korszerűbba hatályos Alkotmányhoz képest, az Alaptörvényben körvonalazódóalapjogvédelmi rendszer összességében mégisvisszaesést mutat, amely az ombudsmani jogvédelem szintjénekcsökkenésében (egyetlen alapvető jogi biztos helyettesekkel,adatvédelmi hatóság az ombudsman helyett), a bárkiáltal kezdeményezhető, absztrakt utólagos alkotmánybíróságinormakontroll megszűnésében, az alapjogi igény érvényesítésétés az alapjogi bíráskodást megalapozó szabály eltűnésébenkörvonalazódik.” Lásd Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea– Kocsis Miklós, vj., 56., 20.82Ezzel összefüggésben lásd Ádám Antal, Az alkotmányiértékek értelmezéséről, <strong>Jura</strong> (2010) No. 2, 115.JURA 2012/<strong>2.</strong>
Change language