2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjai217Sajnálatos módon azonban ez a véleményem szerintpozitívan értékelhető és átgondolt szabályozás2011 nyarán megváltozott. A jelenleg hatályos szabályozásszerint csak abban az esetben terjed ki azilletékfizetési kötelezettség az ingatlantulajdonnalrendelkező gazdasági társaság vagyoni betétjére,ha a társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelyneka cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányábana létesítő okiratában megjelölt) főtevékenységeépületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakóépület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása,üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlanadásvétele.Ezzel a módosítással véleményem szerint részbenújra megnyíltak a fent részletezett illetékelkerülésiutak, hiszen ha a gazdasági társaság főtevékenységenem ingatlanfejlesztés, bérbeadás vagy üzemeltetés,akkor nem terheli illetékfizetési kötelezettség sem. Acég főtevékenységének módosítása pedig a vagyonszerzésiilletékhez képest elenyésző adminisztratívteherrel és kiadással jár. 29V. Záró gondolatokA fent bemutatott társasági jogi kerülőutak segítségévela gazdasági társaságok tulajdonában álló ingatlanoktekintetében a visszterhes vagyonátruházásiilleték megfizetése kikerülhető volt. Az adókikerülésjellemvonásai a következők. Az adózó magatartásávalegy vagy több adójogi, illetve polgári jogi normakihasználásával adóelőnyre, adómegtakarításra teszszert. Ez az adóelőny nem minősül jogellenesnek. Azügyletben az adózási cél a domináns, rendszerintnem mutatható ki más, jelentős üzleti cél. Az adójoginormát vagy normákat kihasználó adófizetőimagatartás eltér a jogalkotói céltól, illetve az adójoginorma céljától. 30Ezek a jellemvonások a fent bemutatott társaságijogi kerülőutak esetén egyértelműen kimutathatók. Atörvény betűje szerint a visszterhes vagyonátruházásiilleték fent bemutatott utakon való kikerülése jogszerűmagatartás volt, azonban véleményem szerintegyébként megalapozott bevételektől fosztotta mega központi költségvetést, illetve a közteherviselésalkotmányos alapelve is csorbát szenvedett.Nem véletlen, hogy két jelentős próbálkozás isvolt a kerülőutak szűkítésére az 1990-től napjainkigterjedő időszakban. A gazdasági stabilizációtszolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995.évi XLVIII. törvény indokolása szerint: „Szükségessévált az illetéktörvény módosítása. Az ezzelmegvalósítandó cél, hogy társadalmilag igazságos,vagyonarányos teherviselés elve érvényre jusson ésa gazdaság élénkítését szolgáló vállalkozások beruházásaitösztönözze.” Az előbbi célnak megfelelően,a törvény elvégezte az átalakuláshoz kapcsolódóilletékmentességi szabály korrekcióját úgy, az illetékmentességetaz általános jogutódlásra szűkítette,így a szétválás (különválás, kiválás) nem minősültilletékmentes tranzakciónak.A második, már említett módosítást a közteherviselésrendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokrólszóló 2009. évi LXXXVII. törvénytartalmazta, amely bevezette a kedvezményezettátalakulás illetékmentességét, illetve az ingatlantulajdonnalrendelkező gazdasági társaság vagyonibetéteinek átruházásakor az illetékfizetési kötelezettséget.A törvény indokolása szerint: „Az ingatlanmegszerzéséhez kapcsolódó illeték-kötelezettségkijátszásának megakadályozása érdekében” kerültsor a módosításokra.Véleményem szerint e tekintetben a már említettújabb illetéktörvény módosítás azonban negatívumkéntértékelhető, hiszen újabb lehetőségeket nyújt azilleték elkerülésére.A közteherviselés arányosságának, illetve a teljesítőképességszerinti adózás elvének véleményemszerint az a szabályozás felel meg, amely az ingatlanoktekintetében a lehető legszűkebbre szabja atársasági jogi utak által biztosított illetékmentességimegoldásokat. Egy ilyen szabályozási koncepción keresztülhatékonyabban megvalósulhat az a jogalkotóicél, hogy: „Az illetéktörvény fizetési kötelezettségetállapít meg annak érdekében, hogy arányos és méltányoshozzájárulást biztosítson a közterhek viselésében.”31 Emellett a közteherviselés elve igazságosabbmegvalósulásához is hozzájárul. A közteherviselésigazságosságának kívánalmát az illetéktörvény isemlíti, a 33. § szerint: „Az illetéktörvény a társadalmiigazságosság előmozdítása érdekében” szabályozzaaz illetékmentesség eseteit.”Véleményem szerint az Alaptörvény felhatalmazásaalapján jövőben megalkotandó, közteherviselésrőlszóló sarkalatos törvény tekintetében lényeges,hogy a fent említett alapelveket kifejezetten tartalmazzaa törvény. Azonban nem szabad megfeledkezniarról a tényről, hogy az egyes, gyakorlatban alkalmazottadókerülési technikák lehetőségét soha nemaz egyes deklaratív rendelkezések, hanem az egyeskonkrét adójogszabályok nyújtják a magánjogi jogintézményeksegítségével. Ennek megfelelően a stabilelméleti alapok és deklaratív rendelkezések melletta jövőben szükség van a gyakorlati adókikerülésitechnikák elemzésére, a megfelelő következtetéseklevonására és ennek szellemében az egyes – főlegadójogi – jogszabályok módosítására annak érdekében,hogy a közteherviselés elve valóban általánosan,arányosan, a gazdasági teherbíró-képességnek megfelelőenés igazságosan valósuljon meg.JURA 2012/2.