2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

230 Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogárólÁlláspontom szerint a kezdeményezés benyújtásárarendelkezésre álló idő kezdetét nem az aláírásgyűjtőív hitelesítésétől, hanem az aláírásgyűjtőív mintapéldányának hitelesítő záradékkal történőellátásától kellene számolni, mivel a törvény is aztmondja ki, hogy az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkalellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehetmegkezdeni. Az első esetben ugyanis még rendelkezésreáll a 15 napos jogorvoslati határidő, a kifogásalapján indult eljárás. A törvényjavaslat helyesenfoglalkozik ezzel a kérdéssel, és az aláírásgyűjtő ívhitelesítését, a kifogást és a hitelesítési záradékkaltörténő ellátást és a joghatás kiváltására alkalmasaláírásgyűjtést egymással összhangban rendeli szabályozni.3.1.5 Hitelesítési moratórium?A Ve. értelmében meg kell tagadni az aláírásgyűjtőív hitelesítését, ha a kérdésben egy éven belül helyinépszavazást tartottak. 38 Ez a szabály igazodnipróbál az Ötv. előírásához, de attól mégis eltér: azÖtv. ugyanis a helyi népszavazás megtartásánakidőpontjához köti az egyéves moratóriumot, a Ve.viszont az aláírásgyűjtő ív hitelesítését rendeli megtagadniaz egy éven belüli időpontban, holott ezutóbbi szabály nem egészen indokolt. Miért kellenemegtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha egyéven belül már tartottak ugyanabban a kérdésbenhelyi népszavazást?Az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor megkezdődika 15 napos – a kifogás tételére rendelkezésre álló– jogorvoslati határidő, amelynek eredménytelenelteltét követően hitelesítési záradékkal látja el ajegyző az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. 39 Ekkormegkezdődhet az aláírásgyűjtés, amit egy hónaponbelül egyszer lehet benyújtani a polgármesternek. Apolgármester a népszavazás elrendelésére irányulókezdeményezést a helyi/területi választási bizottságelnökének az aláírások ellenőrzésének eredményérőlszóló tájékoztatás kézhezvételét (…) követőlegközelebbi ülésnapon bejelenti. 40 A népszavazáselrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármesterbejelentését követő 30 napon belül döntenikell. 41 A népszavazás időpontját a képviselő-testület,a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki,az attól számított négy hónapon belüli időpontra. 42Mint látható, ezeknek az eljárási határidőknek azösszeadása jelentősnek mondható időt eredményezaz aláírásgyűjtő ívnek a jegyzőhöz hitelesítés céljábóltörténő benyújtása és a helyi népszavazás kitűzöttidőpontja között még a legoptimálisabb esetbenis. Konklúzióként tehát megfogalmazható, hogy aVe.-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadóesetei közül az egyéves moratóriumot felül kellenevizsgálni.E tárgykör kapcsán még jelzem, hogy a Ve. 133. §(2) bekezdésének c) pontja csak abban az esetben rendeliaz aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását,ha a kezdeményezett kérdésben egy éven belül mártartottak helyi népszavazást; nem rendeli azonbanmegtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését akkor, haa választópolgároknak nem sikerült a törvényben rendelkezésreálló idő alatt az önkormányzati rendeletbenmeghatározott számú aláírást összegyűjteniük. Ebbenaz esetben a választópolgárok bármikor újra kezdeményezhetika helyi népszavazást. Álláspontom szerintsérti a választópolgárok helyi önkormányzáshoz valójogának helyi népszavazás útján történő gyakorlásátaz olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amelyebben az esetben is lehetővé teszi az aláírásgyűjtő ívhitelesítésének a megtagadását.3.1.6 A választópolgárok reprezentatívcsoportjával összefüggő kérdésekA képviselő-testület önkormányzati rendeletébenszabályozza a választópolgárok tíz és huszonöt százalékközötti számát vagy százalékos arányát. Azönkormányzati rendeletben meghatározott számúvagy százalékarányú választópolgár által kezdeményezetthelyi népszavazást a képviselő-testület köteleskitűzni. Mivel a választópolgári kezdeményezésjoghatása köti a képviselő-testületet a népszavazáselrendelésére, ezért különös figyelmet kellene szentelniaz alábbi kérdések megválaszolására: a) ki afelelőse a választópolgári létszám vagy százalékosarány közlésének?; b) mely – mikori és ki által közölt– adat tekinthető hitelesnek?Az utóbbi kérdés kapcsán véleményem szerintmegfelelő lehet, ha az aláírásgyűjtés közvetlenmegkezdése előtti választópolgári számot vesszükalapul. Az aláírásgyűjtés az aláírásgyűjtő ív mintapéldányánaka hitelesítési záradékkal történő ellátásaután kezdődhet meg, ez az időpont esik tehát alegközelebb az aláírásgyűjtés megkezdéséhez, ebbőlkifolyólag pedig a kezdeményezés benyújtásához is.Ezért véleményem szerint az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekorközölt választópolgári számot, százalékaránytkellene alapul venni a kezdeményezésben, ésjoghatás kiváltására alkalmasnak tartani.A kezdeményező választópolgárok tíz és huszonötszázalék közötti abszolút számának önkormányzatirendeletben történő szabályozására adott Ötv.-belifelhatalmazó normát – nézetem szerint – felül kellenevizsgálni. Nemcsak az alaptörvényi rendelkezésmiatt. Vajon szükséges-e a tíz és huszonöt százalékközötti mozgástér biztosítása a helyi jogalkotó számára?Milyen helyi sajátosságok vehetők figyelembee törvényi szabály önkormányzati rendeletben történőkonkretizálásakor? Tényleg elfogadható, hogy azegyik településen a kezdeményezés sikerességéhezJURA 2012/2.