2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

216 Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjaisével, gátat szabott. Természetesen nem szabad elfeledkezniarról a tényről, hogy szétválás esetén, haa jogelőd társaság tagjai, részvényesei arányos részesedéstszereznek a jogutódokban, akkor a jogügylet akedvezményezett átalakulás, így az illetékmentességhatálya alá esik. Ennek megfelelően, a jogelőd gazdaságitársaság tulajdonosi struktúrájának jogutódbantörténő fenntartásakor az ingatlan változatlanul ajogelőd gazdasági társaságtól a jogutód gazdaságitársaság tulajdonába adható, illetékfizetési kötelezettségnélkül. Figyelembe kell venni azonban azta tényt, hogy a jogutód társaságban ez a – a jogelődtársasághoz képest – változatlan tulajdonosi struktúragyakran nem felel meg a jogügyletben részt vevőkgazdasági érdekeinek, így véleményem szerint acsupán az illetékfizetési kötelezettség megkerülésétcélzó átalakulások további csökkenése várható azilletékmentesség tárgyi hatályának szűkítésétől.IV. Vagyoni betét átruházása ésvisszterhes vagyonátruházási illetéktárgyi hatályaSzintén fontos tény, hogy 2010 január 1-jétől változotta visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya.Az új szabályozás szerint az illetékfizetési kötelezettségkiterjedt a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezezőgazdasági társaságban fennálló vagyoni betét(részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetőirészjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzéséreis, abban az esetben, ha a megszerzett vagyonibetétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagymeghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.A 2010 január 1-jén hatályba lépett illetéktörvénymódosítással tehát egy új elemmel bővült a visszterhesvagyonátruházási illeték tárgyköre. Bizonyosesetekben az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságbanfennálló vagyoni betét szerzése utáni illetékfizetésikötelezettség keletkezik az új szabályok szerint.Ahogy említésre került, a módosításig a gazdaságitársaságban történő részesedés ellenérték fejébentörténő megszerzése nem vont illetékfizetési kötelezettségetmaga után, abban az esetben sem, ha olyantársaságban történt társasági részesedés megszerzése,amely gazdasági társaság tulajdonában ingatlantalálható. A közterhek megosztásának átalakításávalazonban időszerűvé vált, illetve véleményem szerintrégóta időszerű volt ennek felülvizsgálata.A szabályozás sarokpontja, hogy az ingatlanvagyonnalrendelkező társaságban történő vagyonibetét, ide sorolandó valamennyi részesedési forma,így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb.szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetésikötelezettséget keletkeztet. Az illetéket azonbancsak abban az időpontban kell megfizetni, amikor avagyonszerző, illetve magánszemély esetén közelicsaládtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonábanálló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladjaa társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át. 26 Azilletékkötelezettség alanya az illetékkötelezettségkeletkezésének vizsgálatakor, a vagyoni betétek arányánakszámításánál magánszemély vagyonszerzőesetén közeli családtagnak minősül a házastárs,bejegyzett élettárs, gyermek és a szülő. Gazdaságiérdekeltség áll fenn: a vagyonszerző és a közelicsaládtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában állógazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társaságiadóról és osztalékadóról szóló törvény szerintkapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között.Az illetékkötelezettség hatálya szempontjábólfontos megjegyezni, hogy minden egyes vagyonibetét szerzése visszterhes vagyonátruházási illetékhatálya alá esik, az illetéket azonban csak abban azidőpontban kell megfizetni, amikor az a feltétel teljesül,hogy az összeszámítandó vagyoni betétek arányaaz összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja.Véleményem szerint a 75%-os határ bevezetése többszempontból is jó döntés volt a jogalkotó részéről.Egyrészt, a társasági jogban a 75%-os határ eddigse volt ismeretlen, hiszen a Gt. befolyásszerzésrevonatkozó szabályai is 75%-os határt állapítanakmeg a minősített többséget biztosító befolyás vonatkozásában.A „törpeüzletrészek” esetleges előfordulását, ésígy az illetékfizetési kötelezettség további kijátszásátfigyelembe véve is pozitívnak értékelhető a 75%-osértékhatár. Ellenpéldaként említhető az osztrák társaságiés pénzügyi jog „törpeüzletrészekkel” kapcsolatosproblémája, hiszen az osztrák jogrendszercsak a 100%-os vagyoni betét-egyesítéshez köti azilletékfizetési kötelezettséget 27 a gazdasági társaságtulajdonában álló ingatlan után. Ennek megfelelőenkönnyed illetékelkerülési módot jelent, ha például avagyoni betétek 95%-a található egy személy tulajdonában,5%-os „törpeüzletrész” pedig más személytulajdonában található, így kerülve el az ingatlanután az illetékfizetési kötelezettséget.Az illeték alapja az ingatlannal rendelkezőtársaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmiértéke. Ebből azonban csak az a rész képeziilletékfizetési kötelezettség alapját, amely megfelela vagyoni betét, vagy betétek összességénekarányának. Az illeték alapja tehát nem a vagyonibetétek értéke, hanem a társaság vagyonában lévőingatlanok forgalmi értéke. Az illeték mértéke megfelela visszterhes vagyonátruházási illetékre előírt,ingatlantípustól, illetve értéktől függően szabályozottmértéknek, azaz külön önálló illetékkulcs nemkerült bevezetésre. 28JURA 2012/2.