2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjai215eseteire alkalmazható. Ezeket az eseteket a Tao. törvény4. § 23/a) pontja definiálja.E szerint kedvezményezett átalakulásnak azolyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválástis) minősül, amelyben jogelődként és jogutódként iscsak társaság vesz részt, ha a jogügylet révén a jogelődtagja, részvényese a jogutód által az átalakuláskeretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt,és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányábana jegyzett tőke arányában meghatározott értéke)10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,valamint szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényeseiarányos részesedést szereznek a jogutódokban,illetve, ha az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába,részvényesébe olvad be.E definíció értelmezéséhez és alkalmazásáhozelengedhetetlen a Tao. törvény 4. § 32/a pontjánakismerete, mely körülhatárolja a „társaság” jelentésétrögzítve, hogy társaságnak a gazdasági társaság, azegyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar KöztársaságEurópai Unióhoz történő csatlakozásáról szólónemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséneknapjától az Európai Unió tagállamánakadóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldiilletőséggel bíró olyan társaság minősül, amely azEurópai Unión kívüli állammal a jövedelem- ésvagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetköziszerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az EurópaiUnión kívüli államban, valamint a különbözőtagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra,eszközátruházásokra és részesedéscserékrealkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsiirányelvben vagy az anya- és leányvállalatokesetében alkalmazandó közös adózási rendszerrőlszóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formábanműködik, és az említett irányelvekben meghatározottadó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választásilehetőség vagy mentesség illetné meg.3. A Gt.-ben szabályozott átalakulások és akedvezményezett átalakulásAz egyesülésen belül a Gt. megkülönbözteti az összeolvadásés a beolvadás eseteit. Az összeolvadás esetébenaz egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek,és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdaságitársaságra, mint jogutódra száll át. Ezzel szembenbeolvadáskor csak a beolvadó gazdasági társaságszűnik meg, és annak vagyona az átvevő gazdaságitársaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társaságiformája változatlan marad.A szétválás két esete a kiválás és a különválás.A kiválás során az a gazdasági társaság, amelyből akiválás történik, a létesítő okirata módosítását követőenváltozatlan társasági formában működik tovább,a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társaságivagyon egy részének felhasználásával pedigúj gazdasági társaság vagy társaságok jönnek létre.Különválás esetében a különváló gazdasági társaságmegszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövőgazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át.A fogalom-meghatározások áttekintésével megállapítható,hogy összeolvadás során az egyesülőtársaságok vagyonának a létrejövő új társaság általimegszerzése, valamint beolvadás esetén a beolvadótársaság tulajdonában lévő eszközök az átvevőtársaság általi átvétele során tulajdonosváltozáskövetkezik be, csakúgy, mint a különválás soránlétrejövő új társaságoknál, illetve kiválásnál a kiválótársaság(ok)hoz kerülő vagyon esetén. E tranzakcióktehát a visszterhes vagyonátruházási illetékhatálya alá esnek, és csak akkor nem keletkeztetnekilletékfizetési kötelezettséget, ha az ügylet megfelel akedvezményezett átalakulás fentebb bemutatott definíciójának,illetőleg más illetékmentességet biztosítószabály alkalmazható (például közhasznú, kiemelkedőenközhasznú nonprofit gazdasági társaságokátalakulása esetén az illetéktörvény 5. §-a szerintiszemélyes illetékmentesség). Ha azonban kiválásnálaz ingatlan –vagy más visszterhes vagyonátruházásiilleték hatálya aláeső vagyontárgy –a fennmaradótársaságnál marad, annak tulajdonosa nem változik,tehát ebben az esetben visszterhes vagyonátruházásiilletékkötelezettség sem keletkezik.A kizárólag társaságiforma-váltással megvalósulóátalakulás során létrejövő jogutód társaság a jogelőddelnem azonos, hanem egy teljesen új jogalanylesz. A jogelőd tulajdonában álló vagyontárgyak ajogutód társaság tulajdonába kerülnek, vagyis tulajdonjog-változáskövetkezik be. Ezt nem befolyásoljaaz a tény sem, hogy a társaságok tagjainak személyea legtöbb ilyen esetben nem változik. Abban az esetbenazonban nincs illetékköteles jogügyletről szó,ha a társaságiforma-váltás során valóban „csak” atársaság formája változik, vagyis a tagok személye,részesedési aránya nem változik, illetve az őket megilletőrészesedés értéke nem csökken, hiszen ebben azesetben teljesül a kedvezményezett átalakulás azonfeltétele, mely szerint „a jogelőd tagja, részvényesea jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátottrészvényt, üzletrészt, és legfeljebb azokegyüttes névértéke (névérték hiányában a jegyzetttőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékánakmegfelelő pénzeszközt szerez.” 25 Ha pedigaz átalakulás kedvezményezett átalakulásnak tekinthető,kiterjed rá az illetékmentességet biztosítószabály hatálya.A bemutatott illetékelkerülési technikának így ajogalkotó, az átalakulás teljes illetékmentességéneka kedvezményezett átalakulásokra történő szűkíté-JURA 2012/2.