2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

212 Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjaitevékenységet irányítja. A gazdasági alkotmányfogalomnak azonban létezik olyan alkotmányjogiszemléletű szűkebb megközelítése is, amely azalaptörvénybe foglalt gazdasági tárgyú rendelkezésekrevonatkozik. Ebben az értelmezésben:alkotmányos dokumentumban lefektetett jogtétel,amely a gazdaságot érinti. 7A gazdasági alkotmány szempontjából kiemelkedőenfontosak a gazdasági alkotmányhozközvetlenül kapcsolódó alapjogok, alkotmányoselvek, illetve az ahhoz csak közvetetten tartozó, agazdasági alapjogok gyakorlásának előfeltételéülszolgáló alkotmányjogi rendelkezések, valamintaz egyes állami szerveknek a gazdasági életbe valóbeavatkozását meghatározó jogtételek. A gazdaságialkotmány alkotóelemeiből a következő jogokatszükséges feltétlenül kiemelni: A tulajdoni formákegyenjogúságát és egyenlő védelmét, a verseny szabadságátés a vállalkozás jogának elismerését, illetvea tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás jogát.A gazdasági alkotmányba tartozó egyetlenkötelezettséget tartalmaz a magyar Alkotmány aközteherviselés kötelezettsége képében. 8 Mindentermészetes személy, jogi személy és jogi személyiséggelnem rendelkező szervezet köteles jövedelmiés vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhezhozzájárulni. A közteherviselés kötelezettségétaz Alaptörvény közpénzekről szóló fejezet 40. cikketartalmazza, amely szerint: „A közteherviselés és anyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletekkielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulásés az időskori létbiztonság érdekében sarkalatostörvény határozza meg.”A közteherviselési kötelezettség alapja tehát azAlaptörvényben található, illetve tartalmazta az Alkotmányis. Az adó 9 rendeltetése elsődlegesen az,hogy a személyek az Alkotmány 70/I. §-a szerint jövedelmiés vagyoni viszonyaiknak megfelelően hozzájáruljanaka közterhekhez, azaz megteremtsék apénzügyi fedezetet az állami szervek fenntartásához,illetőleg – az állami újraelosztás révén – a különbözőközérdekű feladatok ellátásához. Az adó az államigazdaságpolitikának fontos eszköze, amelynek segítségévela törvényalkotó direkt vagy indirekt módonorientálni tudja a gazdasági élet szereplőit az által,hogy bizonyos dolgokat vagy tevékenységi fajtákatadókötelezettség alá von, illetőleg nem von, továbbiadókedvezményekben részesít, vagy nem részesít. 10Ebből következően az államnak a kedvezmények ésmentességek alkotmányossági megítélésével összefüggésbena gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikaiés szociálpolitikai kérdésekben viszonylag nagyszabadsága van. 11A mentességek és kedvezmények kérdése a gazdaságitársaságok átalakulása vonatkozásában a2010. január 1-jéig hatályos illetékmentesség 12 szempontjábóljelentős kérdés.3. Közteherviselés az Alkotmányban és azAlaptörvénybenA 2011 december 31-ig hatályos Alkotmány 70/I. §szerint: „Minden természetes személy, jogi személyés jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetköteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelőena közterhekhez hozzájárulni”. Első látásrais megállapíthatóan a közteherviselés általános,mert mindenkire, így természetes és jogi személyekre,illetve jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezetekre is kiterjed, és arányos, mert az anyagiképességekhez igazodik, hiszen meg kell felelnie azadóalany jövedelmi és vagyoni viszonyainak. Az elvonásigazságosságának kérdéséhez tartozik, hogyaz igazságos adó, az adóigazságosság mindenekelőttegyenlőséget jelent, az adóprivilégiumok hiányát.Az adózásra úgy is lehet tekinteni, mint a gazdaságszabadságának az árára, vagyis az adózás nem korlátjaa szabadságnak, hanem éppen ellenkezőleg, aszabadság kifejeződése.A 2011 december 31-ig hatályos alkotmányszövegközteherviselésre vonatkozó szabálya „csak” annyitmond, hogy mindenki „köteles jövedelmi és vagyoniviszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”.Az állam költségeihez való hozzájárulásnakváltozatos formái alakultak ki. Nem lehet kizárniazt sem, hogy a hozzájárulás eddig nem látott újformái jelennek meg a jövőben. A közteherviselésmegfogalmazása a 2011 december 31-ig hatályos Alkotmánybanösszességében rugalmas, sok mindentbevont e fogalom alá.Az Alaptörvény szerint a közteherviselés és anyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletekkielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulásés az időskori létbiztonság érdekében sarkalatostörvény határozza meg.Szintén említést érdemel, hogy az Alkotmánybírósággyakorlata a közteherviselési szabálybólkiolvassa a teljesítőképesség szerinti adózás követelményétis, habár az adózás alkotmányos elvei alattelsősorban az általánosság, egyenlőség és arányosságkövetelményeit értik. Mind az egyenlőség, mind azarányosság követelményéből közvetlenül levezethetőaz, hogy azonos gazdasági teljesítőképességűeketazonosan kell kezelni, illetve a nagyobb gazdaságiteljesítőképességgel rendelkezők jobban adóztathatók– vagy esetleg adóztatandók. Megállapíthatótehát, hogy a közteherviselés általánosságának ésegyenlőségének elve, a teljesítőképesség szerintiadózás elve, valamint az elkobzó jellegű adók tilalmaolyan általános elvek, amelyek a közteherviselésJURA 2012/2.