2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bruhács János: Argentína és Uruguay vitája: a Nemzetközi Bíróság 2010. évi ítélete az Uruguay folyó menti papírgyár ügyben49Uses. (Oxford UP 2001) pp. 265-267. A vitát az 1979. október19. Argentína, Brazília és Paraguay közötti háromoldalú megállapodászárta le. (19 ILM 615 /1980/)13Ld. Az 1933. évi montevideoi deklaráció 2. pontját(Ann. CDI, 1974. vol. II. 2 eme partie, p. 229), amelyet megerősítaz 1965. évi egyezménytervezet 6. cikke (ibid. p. 388), vagy az1971. évi asuncióni akta 25. sz. határozata (ibid. p. 356)14A Bős-Nagymaros ügyben – a tudomány várakozásávalellentétben – a nemzetközi szerződések joga és a nemzetközifelelősség intézménye került előtérbe. Ld. Herczegh op. cit.(7. j.) pp. 240-241.15Ld. A 2006. évi végzés 80. §-át16Bruhács János: Nemzetközi jog II. Dialóg-Campus,Bp-Pécs, 2010. p. 32817Növényvédőszerek légi permetezésére vonatkozóvita (Equador c. Columbia), az antarktiszi bálnavadászatügy Ausztrália és Japán között. Ld. A 2010. november 19. no2010/38 sajtónyilatkozatot.18Ld. A 2011. március 8. végzést a Bíróság honlapján.19A Bíróság a hajózási és ezzel összefüggő jogokra vonatkozóCosta Rica c. Nicaragua közötti vitában hozott 2009. éviítéletében (ld. A Bíróság honlapján) megerősítette azt, hogy azállamhatár a folyó jobbpartja, azaz a folyó egésze Nicaraguáhoztartozik, de Costa Ricá-nak joga van a hajózásra.20Ld. A nemzetközi folyók nem hajózási célú hasznosításánakjogáról szóló 1997. évi New York-i egyezmény 11-19.cikkeit (UN Doc. A/RES/51/89, 21 May 1997), az ILA 2004.évi Berlin Rules 56-61. cikkét (Report of the Seventy-first Conference)pp. 399-403.21A CARU nemzetközi szervezet (89. §)22Kerbrat-Maljean-Dubois: op. cit. (6.j) p. 4223Al-Khasawnek-Simma bírák együttes különvéleménye26. §24Kerbrat-Maljean-Dubois: op. cit. 6. j. p. 4325Ld. A nemzetközi jogsértés miatti felelősség szabályai15. cikkét (összetett cselekedetekből álló kötelezettségszegés).In: GA Res. 56/83, Annex. A Bős-Nagymaros ügyben Bedjaouibíró egyéni véleménye is utalt erre, kiemelve oszthatatlanságát(CIJ. Rec. 1997, 35. és 45. §§, pp. 129 és 132)26Ld. Al-Khasawnek és B. Simma együttes különvéleményét.26. §: az eljárási kötelezettségek a prevenció elvénekszívét jelentik.27ILA 1966. évi Helsinki Szabályok V. cikk, kommentárReport of the Fifthy-second Conference (p. 486)28Ld. Az ILA 2004. évi Berlin Rules no harm rule-rólszóló 16. cikkének kommentárját (Report of the Secenty-firstConference, p. 365)29R. Higgins: Problems and Process: International Lawand How We Use It. Clarendon Press, Oxford 1994. p. 136; O.Schachter: Sharing the World’s Resources. Columbia UniversityPress, New York 1977. p. 69. Magam is ezt képviseltem. Ld.Bruhács, J.: The Law of Non-navigational Uses of InternationalWatercourses. Dordrecht, 1993. p. 163. és pp. 169 et. seq.30McCaffrey, S. op.cit. pp. 341-342.31Report op.cit. Pp. 482. Ezzel szemben a Nemzetközi JogiIntézet 1961. évi Salzburg határozata az eljárási szabályokat ahatályos nemzetközi jog részének, de iure condito szabályoknaktartja. /5-8. cikkek/ 49 Annuaire de l’Institut de droit int.(1961) vol. II. p. 372.32Report of the Sixtieth Conference, pp. 170-176. Ezzelszemben az e konferencián elfogadott – a nemzetközi vízgyűjtőmedencék vízszennyezéséről szóló – szabályok az együttműködéselvében határozzák meg az eljárási szabályok jogalapját.Ibid. p. 540. és pp. 405-406.33Report of the Seventy-first Conference pp. 399-40334Ibid. pp. 361-365.35GA. Res. 51/229, Annex (21 May 1997)36Ld. A. Tanzi – M. Arcari: The United Nations Conventionont he Law of International Watercourses. A Frameworkfor Sharing. Kluwer Law International/ p. 181 és p.191. (Az eljárási kötelezettségek az együttműködés elvénekalkalmazását valósítják meg, ugyanakkor katalizátor szerepetjátszanak az ésszerű és méltányos hasznosítás elvének,illetve a károkozás tilalmának müködtetésében, bár ez utóbbimegkérdőjelezhető)37Ezt az a 2010. évi ítélet is megerősíti (supra) 81. § infine, 281. §38A 2004. évi Berlin Rules a compliance review kötelezettségévelezt a szerződéses megoldásokra is kiterjeszti39A Nemzetközi Jogi Intézet 1979. évi athéni határozatakivételt jelent, mert expressis verbis kiemeli a szennyezést azésszerű és méltányos részesedés elvéből. In: Tableau des resolutionsadoptées (1957-1991) Pédone, Paris, 199. pp. 128-133.Indoklását ld. J. Salmon jelentésében (La pollution des fleuweset lacs internationaux et le droit international) Ann. de l’Institutde droit int. 1979. T. I., p. 27840E megkülönböztetést kiküszöbölte mind az 1997. éviNew York-i egyezmény (21. cikk), mind az ILA 2004. éviBerlin Rules (27. cikk): tartalmaznak mind stand-still, mindrole-back kötelezettséget. Továbbra is nyitott kérdés az, hogya szennyvizek elvezetése mennyiben tekinthető jogszerűhasznosításnak.411982. évi Montreal Rules 4. cikke (p. 167) és a vízszenynyezésiszabályok 2. cikke (p. 538-539), a 2004. Berlin Rules26. cikke (p. 375.)42Kerbrat-Maljean-Dubois: op. cit. p. 4343Ld. A nemzetközi jogsértés miatti felelősség 2001. éviszabályainak 13. cikkét44Uo. 14. cikk 2. pont45Ld. Pl. az 1997. évi New York-i egyezmény 17. cikkétvagy az ILA 2004. évi Berlin Rules 58. cikkét.46Expressis verbis hivatkozva a Nemzetközi Jogi Bizottságnaka veszélyes tevékenységből származó határon túli károkmegelőzéséről szóló 2001. évi tervezetének (Rapport de laCommission de droit international sur les travaux de sa cinquant-troisiemesession NU AG, 56 e session, Supp. No 10 (NUDoc. A/56/10/ pp. 440-444.) 9. cikke 3. pontjára (152. §)47Ez megegyezik a Lanoux tó ügyben a választott bíróságítéletével (RGDIP, 1958. pp. 105-106), de ellentétes ahatárfolyókról szóló korábbi latin-amerikai dokumentumokkal.(ld. 13. j.)48Korlátozta volna az argentín követelés terjedelmét,amely a határon túli károkozás nemzetközi jogsértéssé minősítéséreés a nemzetközi felelősség jogkövetkezményeinekérvényesítésére irányult. Ld. A. Pellet perbeszédét (CIJ. CR2009/20, pp. 26-27)49Kerbrat-Maljean-Dubois op.cit (6. j.). p. 47.50Erről részletesen ld. Al-Khasawnek és B. Simma együtteskülönvéleményét, amely rámutat a két joghatóság köztialapvető különbségre (20-22. §§)51Alkalmazásának eseteit a Bíróság gyakorlatában ld.Vinuesa ad hoc bíró különvéleményében (14.§)52RGDIP, 1958, p. 11053Bruhács op.cit. Pp. 41-42. A Bős-Nagymaros ügybenhozott ítélet – nem véletlenül – az ésszerű és méltányos hasznosításjogát alapvető (basic) jognak minősíti. (CIJ. Rec. 1997,p. 54, § 78)54Ibid. felsorolva a Bíróság gyakorlatának eseteit55Ld. Lanoux tó ügy (RGDIP, p. 110)56Bedjaoui bíró egyéni véleménye alapján (CIJ. Rec. 1997,p. 128. § 34)57E döntést 11:3 arányban hozták meg. Együttes különvéleménytcsatolt az ítélethez Al-Khasawneh és Sima bírók,továbbá a felperes által jelölt ad hoc bíró: Vinuesa58A Közgyűlés 56/83. sz. 2001. december 12. határozatánakmelléklete. A kommentárt ld. Rapport de la Commissiondu droit international. Cinquante-troisieme session (2001).– Cinquante-sixieme session. Supp. No. 10. /A/56/10/ Azítélet a Bizottság 2001. évi cikkeire hivatkozik. A kérdésrőlld. D.A. Cameron: The ILC Articles on State Responsability:JURA 2012/2.