2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

66 Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletekbetartása vagy annak erőteljes megfontolása) nemleírt jogi normából, sokkal inkább az intézményjellegéből, reputációjából, vagy a neki tulajdonítottnemzetközi közvélekedésből, illetve a szükségességbőlered – is inspirálóak lehetnek. Ilyen a nemzeti,nemzetközi vagy nemzetek feletti ellenőrző csoportok(pl. ombudsman, Velencei Bizottság), a média,a közvélemény, a tudomány stb. által ösztönzöttjogalkotás, illetve a törvényhozó hatalom saját felismerésénalapuló, például a gazdasági, társadalmi,technológi stb. változás és fejlődés következményekéntszükségesnek ítélt jogalkotás. Mindezek jelzika konzultáció szükségességét a törvényalkotásfolyamatában. A konzultáció az érintetteknek ésérdekelteknek a bevonása a döntéshozatalba abból a célból,hogy tényleges „társadalmi egyeztetés”, illetvekonszenzus jöjjön létre (nemcsak) az alkotmányi fogalmakról.A fogalom ennyiben tehát nem pusztán azelőkészítési eljárásban történő (szakmai) egyeztetésreutal, hanem a politikai akaratképzés sajátos megnyilvánulásárais, ami a kompromisszumos jogszabályitartalom kialakítása érdekében érdemben történik.A kompromisszumos jogszabályi tartalom igénylésénekindoka a következő: az állami döntéshozókat(politikusokat) nem illeti meg az a privilégium, hogyúgy döntsenek, ahogyan akarnak, hanem annak avelük szemben támasztott jogi követelménynek kellmegfelelniük, hogy kellően megindokolt és alátámasztottdöntéseket hozzanak.2.4.1 Az alapjogvédő intézményként működőombudsmannak lényeges feladatai közé tartozhat,hogy jelezze a jogalkotónak, ha a vizsgálati hatáskörébetartozó alapjogsérelmeket a jogalkotásrafeljogosított szerv elé tárja, amely – egy másfajtapárbeszédet indítva el – újabb impulzus lehet a jogalkotásszámára.Egy 2008-ben publikált magyar tanulmány szerint a2008-at megelőző „közel 14 évben eddig átlagosanmintegy évi 100 jogszabály alkotására (módosítására)irányuló javaslatot tettek az ombudsmanok, amelyekközül minden harmadik törvényalkotásra, módosításra,vagy annak hatályon kívül helyezésére irányult. Ezekettúlnyomó többségben a címzettek elfogadták”. 602.4.2 Az NGO-k több nemzeti alkotmányos vitábaavatkoznak be, és ezzel az alapjogok univerzálisértelmezését mozdítják elő. Ez a beavatkozás megnyilvánulhat„alkotmányos tanácsadásban”, amikoraz NGO-k alkotmányi struktúrákat 61 és jogokat olyanmodellkét jelenítenek meg, amit elfogadásra érmesenektartanak. Néha ez csupán többletinformáció másállamok bíróságai által alkalmazott, adott problémáravonatkozó megközelítésekről és megoldásokról.A tényleges cél azonban gyakran az, hogy érvekkelalátámasztva abba az irányba terelje a nemzeti bíróságot,hogy az NGO által preferált megoldást fogadjael. Ebben az értelemben az NGO-k az emberi jogokatérintően olyan egységes megközelítést és nézőpontotmutatnak be, amelynek nemzeti bíróságok előtti gyakorielőfordulása egy irányba mutat egészen addig,ameddig más intézmény (jogalkotó) következeteseneltérő nyomást (jogszabályváltozás) nem gyakorol ajogalkalmazásra. 622.4.3 A Velencei Bizottságnak jelentős szerepe vana demokrácia-építésben és a demokratikus alapelvekérvényre juttatásában, amely jellemzően az érintettállam alkotmányozása és jogalkotása értékelésérőladott véleményeiben nyilvánul meg. Az alkotmányozóhatalmak és a Velencei Bizottság közöttipárbeszédben (a „szuverén” 63 jogalkotási eljáráshozhasonlóan) e hatalomnak két sajátossága érzékelhető.Az egyik, hogy az olyan alkotmányt megelőző,vagyis originer hatalom, amely maga dönt az eljárásiszabályairól (ld. pl. a Velencei Bizottsággalvaló együttműködés), amelyek viszont őt csak önkorlátozásformájában kötik, azaz az alkotmányozóhatalom e szabályoktól eltekinthet.Ez mutatkozott meg például akkor, amikor Montenegróáltal a Velencei Bizottságnak benyújtott 64 Alkotmánytervezettelkapcsolatban a Bizottság kijelentette, hogyaz általában tartalmazza az ET által megköveteltstandardokat, de néhány területen (kisebbségek jogai,bírói függetlenség stb.) jelentős változtatásokra vanszükség. A Velencei Bizottság előzetes véleményét 65a végleges szövegváltozat kidolgozásában jellemzőenfigyelembe vették. 66 Ez azonban nem mondható el ilyenegyértelműen a 2010/2011-ben megvalósuló magyaralkotmányozásról; a Velencei Bizottság a 621/2011.sz. véleményében 67 megfogalmazott észrevételek egyrészére a kormány 68 érdemben nem is válaszolt, azalaptörvényi szövegen nem változtatott, a sarkalatostörvényeket pedig többnyire nem az ígért tartalommalhozta meg. 692.4.4 A politikai döntéshozók – észlelve azt, hogyaz adminisztratív terhek a GDP jelentős százalékát elérik– elhatározták annak a csökkentését, amely szükségszerűenjogalkotásban nyilvánult meg. Ez tehát asaját felismerésen alapuló, gazdasági indokokkal is alátaámaszthatójogalkotási impulzus. Az adminisztratívterhek csökkentésének konkrét célja a vállalkozók terheinekcsökkentése, amely makrogazdasági szintenés középtávon a GDP növelésével jár, mivel a megtakarítottmunkát és pénzt produktívabb tevékenységformájában lehet hasznosítani. Az adminisztratívterhek csökkentésének célcsoportjai jellemzően a vállalkozások,de ez irányulhat a non profit szektor, azegyének, sőt a közigazgatás igazgatási költségeinek ésterheinek csökkentésére is. A csökkentési programokerőteljes konzultációt kívánnak stakeholderek-kelnemcsak a felmérés tekintetében, hanem a keretetadó szabályozás kialakításában is. 70JURA 2012/2.