2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

58 Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusában12Klug mutatott rá, hogy míg 1989 előtt kb. tíz országbanalkalmazták az alkotmányossági felülvizsgálat hatékony rendszerét,addig egy évtizeddel később már 70 államban érdeminormakontrollt folytattak az (alkotmány)bíróságok. Klug: i.m.192. Law és Versteeg kutatásai szerint 2006-ban az alkotmányok82%-a kifejezetten rendelkezik az alkotmányellenes jogszabályokmegsemmisítésének vagy mellőzésének a lehetőségéről,és az államok 87%-ában működik de jure (alkotmányonalapuló) vagy de facto alkotmánybíráskodás. Law – Versteeg:i.m. 36. o. Az alkotmánybíráskodás európai megvalósulásáhozlásd Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Túl azalkotmányon… Közjogi Szemle 2010. 4. sz. 6-7. o.13Mark Tushnet: The Inevitable Globalization of ConstitutionalLaw. Harvard Law School, Public Law & LegalTheory Working Paper Series, Paper No. 09-06 1-2. A modernkonstitucionalizmus lényegi közös elemeinek meghatározásáraegyébként már az 1990-es évektől megfigyelhetőktörekvések, bár ezek inkább elméleti előfeltételezéseken, minttapasztalati tényeken alapultak. Például Howard hét lényegielemet állapított meg: a kormányzottak beleegyezése, a korlátozotthatalomgyakorlás, a joguralom, a nyitott társadalom, azegyén sérthetetlensége, az alkotmány kikényszeríthetősége,illetve alkalmazhatósága. Lásd A. E. Dick Howard: The Essenceof Constitutionalism. Constitutionalism and HumanRights: America, Poland, and France. A Bicentennial Colloquiumat the Miller Center (ed. by Kenneth W. Thompsonand Rett R. Ludwikowski) Lanham, MD: University Pressof America, 1991. 3-41. o. Klug az alapjogok eszméjét és azalkotmánybíráskodást jelöli meg központi aspektusként.Klug: i.m. 192. o.14Ezt Ronald Dworkin a következőképpen fogalmaztameg a magyarországi CEU-n tartott előadásában 2011. január27-én: „fogalmaink némelyike (mint a demokrácia, az igazságosság,a szabadság, a jog) vitatott, versengő, vagy ahogyén szeretem kifejezni, interpretív fogalom. Ezen azt értem,hogy osztjuk ezeket a fogalmakat, életünk részét képezik,az életformánkban gyökereznek, ahogy Wittgenstein mondta,benépesítik az életünket. Osztozunk e fogalmakon, mertosztozunk azon a meggyőződésen, hogy értéket képviselnek.Ugyanakkor nem értünk egyet abban, hogy miben is állnakezek az értékek. Egyetértünk abban, hogy a demokrácia érték,és azon vagyunk, hogy kormányzatunk demokratikus legyen.De abban már nem értünk egyet, hogy ez mit is jelent. Nézeteltérésünktehát az értékek mibenlétére vonatkozik. Azért nemértünk egyet a demokrácia értékét illetően, mert más értékek– a méltóság, az igazságosság és sok egyéb érték – mibenlététilletően sem értünk egyet.” http://szuveren.hu/vendeglap/ronald-dworkin/mi-a-demokracia (Letöltve 2011.02.07.)15Tushnet: i.m. 5. o.16A költségek ilyen üzleti-jogi viszonyokban mindenesetrealacsonyabbak, állapítja meg Tushnet: i.m. 6. o.17Ld. Law – Versteeg: i.m. 9-10. o.18A közgazdaságtan megfigyelése szerint valamely személybizonyos standardok alkalmazására vonatkozó döntésepozitív következményekkel jár ugyanazon standard másfelhasználóira. Bizonyos kommunikáció vagy technológiameghatározott formájának értéke annál nagyobb, minél többszemély használja. A hálózat növekedése pedig önmagábanfokozza annak hasznosságát, ami nem csupán a meglévő felhasználókszámára előnyös, hanem másokat is csatlakozásraösztönöz. A piacok tekintetében a hálózat-effektus egyértelműenjelen van. Law – Versteeg: i.m. 20. o.19Law – Versteeg: i.m. 21-22. o.20Klug: i.m. 192. Az alkotmányos elvek univerzalitásamellett érvel Peter C. Ordeshook: Are ‘Western’ ConstitutionsRelevant to Anything Other then the Countries They Serve?Constitutional Political Economy 13 (2002) 3. o.21Law: i.m. 2-3. o.22Tom Ginsburg – Svitlana Chernykh – Zachary Elkins:Commitment and Diffusion: How and Why National ConstitutionsIncorporate International Law. University of Illions LawReview 2008. 1. sz. 203. o.23Sujit Choudhry (ed.): The migration of constitutionalideas. Cambridge University Press, Cambridge 2006. 13-14. o.24Az európai alkotmányok vizsgálata alapján azonbana szervezeti jog területén is azonosíthatók közös alapelvek.Ezek a demokrácia, a népszuverenitás, a többpártrendszer, aválasztások periodikussága és kompetitivitása, a függetlenség,a népképviselet, a pluralizmus, a konszenzus, a joguralom /jogállamiság, a hatalommegosztás, a bírói függetlenség, azállam és az egyház viszonyának meghatározása, az államitevékenyég céljai és keretei. Lásd Chronowski – Drinóczi –Zeller: i.m. 3-4. o.25Armin von Bogdandy – Sergio Dellavalle: Universalismand Particularism as Paradigms of International Law,IILJ Working Paper, in International Law and Justice WorkingPapers, History and Theory of International Law Series, NewYork University School of Law, New York 2008. 3. sz. 43. o.26Az idézeteket lásd Christian Tomuschat: Internationallaw: Ensuring the survival of mankind on the eve of a newcentury, 281 General Course in Public International Law, Recueildes Cours 13-438, 2001. 42., 23., 63., 70., 28. o. Lásd mégBogdandy – Dellavalle: i.m. 44-45. o.27Az európai emberi jogi rezsimet Sonnevend Pál jellemeztea párhuzamos alkotmányok fogalmával a PPKEJog- és Államtudományi Karán 2011. február 4-én tartottkonferencián.28Ingolf Pernice: Multilevel Constitutionalism in the EuropeanUnion. European Law Review 27 (2002) 511-529. o.29Wiener – Lang – Tully – Maduro – Kumm: i.m. 5. o.30Az emberi jogok védelmét a globalizáció kulturálishatása keretében említi Harmathy Attila: Az EU tagállamokközös alkotmányos hagyományai és a nemzeti polgári jog. In:Alkotmányosság a magánjogban (szerk. Sajó András). ComplexKiadó, Budapest 2006. 18. o.31Law és Versteeg 56 komponensből álló alapjogi indexéhezviszonyítva megállapítást nyert, hogy míg 1946-ben azalaptörvények átlagosan 19 jogot tartalmaztak, addig 2006-ban33 jogot, amely 70%-os növekedést jelent. A világszerte „legnépszerűbb”alapjogok és alkotmányos jogok, illetve tilalmak– amelyeket az alkotmányok 80%-a tartalmaz – a következők:vallásszabadság, sajtó- és/vagy kifejezési szabadság, egyenlőségijogok, a magántulajdonhoz való jog, a magánszféráhozvaló jog, a szabadságtól való önkényes megfosztás tilalma,gyülekezési jog, egyesülési jog, a nők jogai, mozgásszabadság,a bírósághoz fordulás joga, kínzás tilalma, választójog, munkáhozvaló jog, az államilag finanszírozott oktatáshoz való jog,a bírói felülvizsgálat (alkotmánybíráskodás) és a visszahatóhatályú jogalkotás tilalma (ebben a sorrendben, azzal, hogyaz emberi méltósághoz való jog az indexben nem szerepel).Law – Versteeg: i.m. 31., 37-38. o.32Law – Versteeg: i.m. 32. o.33Christian Tomuschat: Human Rights: Between Realismand Idealism. Oxford University Press, Oxford 2003. 3. o.34John H. Knox: Horizontal Human Rights Law. TheAmerican Journal of International Law 2008. 1. sz. 1-3. o.35Ádám Antal: A rendőrség az alkotmányi értékekközött. In: Pécsi határőr tudományos közlemények IX. Pécs2008. 9-10. és 15. o.36Petrétei: i.m. 441. o.37Guiding Principles on Business and Human Rights:Implementing the United Nations „Protect, Respect andRemedy” Framework. Report of the Special Representativeof the Secretary-General on the issue of human rights andtransnational corporations and other business enterprises,John Ruggie. Human Rights Council, Seventeenth session, 21March 2011, A/HRC/17/3138EU comments on the draft Guiding Principles forthe implementation of the UN “Respect, protect and Remedy”Framework, Geneva 31 January 2011, http://ec.europa.eu/JURA 2012/2.