2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletek2.5 A jogalkotás eredményére ható impulzusoka parlamenti szakasz előtt, alatt és után egyarántmegjelenhetnek. A parlamenti fázist követően kapszerepet az államfő, aki általában egyfajta őrködőszerepet tölt be a jogalkotási folyamatban, mivel szerepelehet a szabályozás szintjén zajló alkotmányospárbeszédben, amennyiben rendelkezik „politikai”és „alkotmányossági vétóval”. E kétfajta vétó – akonkrét alkotmányos berendezkedéstől függően –olyan eszközként is felfogható, amely lehetővé, vagyakár kötelezővé is teheti az államfő számára, hogyinterakcióba lépjen a parlamenttel és az alkotmánybírósággal.A politikai vétó alkalmazása esetén azállamfő nem hirdeti ki a törvényt, hanem ismételtmegfontolásra visszaküldi a parlamentnek; azt az alkotmányosságivétóval alkotmányos felülvizsgálatraaz alkotmánybírósághoz küldi. Az adott szereplőkmegfelelő választ adnak a törvény ismételt megfontolásával,a törvény elfogadásával a szöveg változtatásanélkül, a törvény szövegének módosításával, a törvénymegsemmisítésével, vagy alkotmányellenessényilvánításával. Mindez – az adott állam alkotmányikeretei között – újabb „párbeszédet” indíthat el.2.6 Speciális – jogalkotási szinten megjelenő – befolyásolótényezőként jelentkezhet az egyes alkotmányokeszméinek és megoldásainak, illetve azok értelmezésének,doktrináinak átvétele vagy éppenséggelaz átvétel elutasítása más államok alkotmányozása,majd az alkotmányértelmezés során (ehhez ld. a 3.pontot).Példaként az Egyesült Államok említhető, amely esetébenaz ott kialakított prezidencializmus, a föderalizmusés a kikényszeríthető alapjogok elve jelentkezett– több-kevesebb sikerrel, erősebb-gyengébb hatással– ilyen befolyásoló tényezőként. E prezidenciális berendezkedés– az eltérő társadalmi-politikai berendezkedésmiatt – sehol sem tudott hasonló mértékbengyökeret verni; hamar diktatúrát eredményzett a latinamerikai államokban. Az amerikai föderalizmust Ausztráliábansikeresen lemásolták, és nagy hatással volt anémet, svájci és néhány dél-amerikai állam berendezkedésénekkialakítására. 71 Egyes szerzők szerint inkábbaz alapjogok eszméje, minstem a konkrét tartalmuk,illetve a bírósági felülvizsgálat lehetősége volt példaértékűa többi állam számára. 723. A megjelenési formák – bíróságok szintjeAz alkotmányos párbeszéd megjelenhet alkotmánybíróságokközött, nem nemzeti (nemzetközi vagyszupranacionális) bírságok között, vagyis horizontálisan,illetve a nemzetközi és nemzeti bíróságokközött. A párbeszéd jellege azonban eltérő. Tavaresrámutat arra, hogy az első esetben a döntés a nemzetikereteken belül marad, annak nem kell semmilyen67egytemes vagy nemzeten felüli célt szolgálnia abbanaz értelemben, hogy a döntést más államok bíróságaialkalmazni tudják. A nemzetközi és a szupranacionlisbíróságok esetében azonban a multinacionálismegközelítés „természetesnek” tűnik, mivel az ilyenbíróságoknak az a céljuk, hogy kötelező erővel hassanaknemcsak egy, hanem több államra. 73 Emiatt akét esetkör külön vizsgálatot kíván.3.1 Az alkotmányos párbeszéd alkotmánybíróságokközötti megnyilvánulása – amely alapja lényegében azalkotmánybíráskodásban alkalmazandó összehasonlítómegközelítés igazolhatósága 74 – több szempontbólés okból is vizsgálható, de e jelenség napjainkbantényként kezelendő. Mark Tushnet a globalizálódóalkotmányjog szemszögéből vizsgálja a témát,amelynek e folyamat és jellemzői 75 elfogadásán túlaz is indoka lehet, hogy az alkotmányok megszövegezésekoris fennállhatott egyfajta cross-fertilizáció(ld. a 2.6. pontot 76 ). Emiatt is helytálló lehet HalmaiGábornak az a megállapítása, hogy „az alkotmányoseszmék migrációja egyre kevésbé egyirányú folyamat,amelyben egyes bíróságok kizárólag exportőrként,mások mindig importőrként szerepelnek.” 77Ugyanakkor az eszmék áramlása, figyelembe vétele,alkalmazása vagy a rájuk való hivatkozás vagy annakmellőzése egyrészt közvetlen vagy közvetettlehet, másrészt a szerep – a történetiségében tekintve– változhat: az átvevő államból exportáló válhat.Az „idegen eszmékre” való hivatkozás tekintetébenugyanis az alkotmánybíráskodást folytató bíróságokvagy nem használják a külföldi jogot, vagy azt úgyalkalmazzák, hogy kifejezetten nem hivatkoznakrá, vagy a külföldi jogot gyakran idézik. 78 A szerepváltozásrapedig példa lehet Németország.Németország – figyelemmel a Grudgesetz keletkezésére79 – az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságaesetjogából merített, 80 majd a későbbiekben már ő váltmás államok alkotmánybíráskodásának mintájává. Amagyar Alkotmány gazdaságpolitikai semlegességénekAlkotmánybíróság által kidolgozott és következetesenalkalmazott elve például a BVerfG-től való helytelenátvétel volt, mivel a Grundgesetz és az Alkotmány egymássalössze nem vethető rendelkezéseket tartalmaz. 81A tulajdon szociális kötöttségének átvétele viszont helyeselhető,és akkora hatású volt, hogy az – egy másfajtaalkotmányos párbeszédet megjelenítve – megjelentaz Alaptörvényben is. 82 A magyar Alkotmánybírósághalálbüntetésre vonatkozó döntését pedig a dél-afrikaialkotmánybíróság hasznosíthatta. 833.2 A transznacionális testületek döntései nemzetialkotmányossági jelentőségűek is lehetnek akár a jogereje által, akár más, diffúzabb mechanizmus útján,például e szervek reputációja miatt. Azok a nemzetibíróságok, amelyek e szerveknek a felülvizsgálatihatásköre alatt állnak, elkerülhetetlenül magukéváJURA 2012/2.