2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

196 Bérces Viktor: A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekrőlaz ártatlanság vélelmét nem a vélelmek, hanem az ideiglenesigazságok körébe soroljuk.” Király Tibor: Büntetőeljárási jog.Osiris Kiadó, Budapest 2003. 125.8Farkas Ákos: A büntetőeljárás hatékonysága. Kandidátusiértekezés. Miskolc 1997. 119. In: Fenyvesi i.m. 28.9Skolnic, Jerome H.: Justice Without Trial. New York1994. 112-113. p. In: Fenyvesi: A védői tevékenység alkotmányosés alapelvi vonatkozásai. In: Büntető Eljárásjogi Olvasókönyvi.m. 169.10Cieslak szerint ugyanakkor az elv csak azt a szervet köti,amelyiknek döntése alatt áll az ügy (pl. a bírósági szakban márnem köti az ügyészt, csak a bíróságot). Cieslak, M.:, O „Zasadziedomniemania winy”czyli splot nieporozumien, N.Pr.1953.3.sz. In:Király Tibor: A védelem és a védő büntetőügyekben. Közgazdaságiés Jogi Könyvkiadó, Budapest 1962. 13.11„Okkal vethető fel {…}, hogy az elv érvényesülése abüntetőeljárás során eleve megkérdőjelezhető, hiszen a gyanúsítottkéntikezelés, a kényszerintézkedések alkalmazása„ártatlannak tekintendő” személlyel szemben aligha lennemegengedett. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy ezek egyszersmindnem érintik az ártatlanság vélelmét, azt nem gyengítik,és nem sarkallhatják az eljáró hatóságot a bűnösség mindenáronvaló feltételezésére. Az elv tehát valójában önmagábanalig lenne több puszta szólamnál, tényleges tartalommal abizonyítást érintő járulékos elvek töltik meg.” Karsai Krisztina– Katona Tibor: Az ártatlanság vélelme és a vádlott meg nemcáfolt védekezése. Jogtudományi Közlöny 2010. 4. 174.12Más kérdés, hogy szükséges lenne végrehajtási szabályainakmódosítása (pl. önálló intézményi hálózatot kellenekialakítani az előzetes letartóztatásban lévő személyek számára,stb.).13Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1980-banszületett R (80) 11. sz. ajánlása ugyanakkor felhívja a figyelmeta szükségesség és arányosság követelményére: „a bűnösségbebizonyításáig ártatlannak vélelmezett bűncselekménnyelvádolt személy is csak akkor helyezhető az ítéletig tartó őrizetbe,ha a körülmények feltétlenül szükségessé teszik. Azítéletet megelőző őrizet ezért kivételes intézkedésnek tekintendő,sohasem lehet kötelező és nem alkalmazható büntetőcélokból”. http://www.lb.hu/embjog_t/ET001180.html14A hatékony védelemhez való jog és a joghoz való hozzájutás azEurópai Unióban. Országjelentés – Magyarország. http://www.bpugyvedikamara.hu/files/41/41019.pdf15http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/20316http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/90AFC99B-4AC5-4DE7-AE34-D76060AB83F3/0/Prot2_hu.pdf17Fenyvesi i.m. 96.18Fenyvesi: A védői tevékenység alkotmányos és alapelvi vonatkozásai.In: Büntető Eljárásjogi Olvasókönyv i.m. 168.19Farkas Ákos – Pap Gábor: Alkotmányosság és büntetőeljárás.Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv, Budapest1993. 45-92.p. In: Fenyvesi i.m. 164.20Ehhez kapcsolódóan a Daud vs Portugália ügyben(1998) az Emberi Jogok Európai Bírósága kihangsúlyozta,hogy a hatékony védelmi követelmény már fennáll nemcsaka bírósági, hanem az előkészítő (nyomozati) szakaszban is.Fenyvesi i.m. 108.21Preis, Sigfried: Die Leiche im Strafrecht und Strafverfahrenin vergleichender Darstellung mit dem ausländischen Straf- undStrafprozessrecht. Tageblatt-Haus Coburg, 1934. 1.22Tremmel Flórián: Jogállam és büntetőeljárás. JogtudományiKözlöny 1989. 12. 620.23A védő köteles a terhelt érdekében minden törvényesvédekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni /50.§ (1) bek. b) pont/.24A „bírói kételkedés” messze nem azonos a közbeszédbenmegfogant kételkedés fogalmával; „ez a kétkedésugyanis nem fakadhat a bíró belső meggyőződésének aszubjektivizmustól nyilván nem mentes optikájából. Ezen akülönleges kételkedésen a külvilág számára is egyértelműenmegnyilvánult tények, adatok, körülmények alapján megfogant,a józan észnek megfelelő, a közbeszédben, valamint aközfelfogásban is meggyökeresedett értelmezések alapján,kerek, egész, iratszerű, logikus, megindokolható és kellőenmeg is indokolt, értékelő-elemző, majd szintetizáló bíróitevékenységet kell értenünk. Amennyire a nyomozó hatóságés a vádhatóság „megsaccolja” a büntetőeljárás mikéntibefejezését, ilyenfajta méricskélést, fikción alapuló ténymegállapítótevékenységet a bíró természetesen nem végezhet,hiszen meghatározó kötelessége az igazságszolgáltatás.”Karsai – Katona i.m. 174.25C-62/06 Fazenda Pública In: Karsai – Katona i.m. 174.26Tremmel Flórián: Magyar büntetőeljárás. Dialóg CampusKiadó, Budapest-Pécs 2001. 87.27E tétel különösen akkor igaz, ha a védelem kezébenegyszerűen nincsenek bizonyítási eszközök és a védekezésegyetlen módja az, ha az ügyvéd folyamatosan megkérdőjelezia vád által előterjesztett bizonyítékok hiteltérdemlőségét.28http://www.magyarugyvedikamara.hu/common/file-servlet/document/365/default/doc_url/onallo_ind_be.pdf29„A Foucher Franciaország elleni ügyben az történt,hogy megtagadták a büntetőaktához való hozzáférést, elutasítvaa benne levő, a kérelmezőre vonatkozó dokumentumokkiadását a rendőrbíróság előtt folyó sommás eljárásban, ahol akérelmező védte saját magát. Ilyenformán megszegték a kérelmezővédelemhez való jogát és az ügyfélegyenlőség elvét. Azindokolásból {…} kiderül, hogy a bírósági szakra vonatkozikaz ügyfélegyenlőség, a fegyverek egyenlősége elve. Hivatkozottugyanis a Bíróság arra, hogy miután a kérelmezőt közvetlenülelőzetes nyomozás nélkül rendes bíróság elé állították, anyomozás titkossága biztosításának kérdése nem merült fel.Ez gátolhatta volna ugyanis a jog érvényesülését {…} a Bíróságszerint a kérelmező számára fontos volt, hogy ügye aktájáhozhozzáférjen, s az abban szereplő dokumentumokról másolatotkapjon {…}” Fenyvesi: A védőügyvéd i.m. 105.30Fenyvesi: A védőügyvéd i.m. 110.31Emellett mind a védő, mind a terhelt jelen lehet a szakértőmeghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnélés a felismerésre bemutatásnál. (Előbbi értesítése ugyanakkormellőzhető, ha azt a nyomozati cselekmény sürgőssége indokolja).32A 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 9. § (2)bek. alapján a védőt – a késedelmet nem tűrő eljárási cselekményekenkívül – kellő időben, legkevesebb huszonnégyórával korábban, a hely és időpont megjelölésével értesítenikell azokról az eljárási cselekményekről, amelyeken a Be.alapján jelen lehet.33Kádár András Kristóf: A kirendelt védői tevékenységformális minőségellenőrzésének lehetőségei. http://www.bpugyvedikamara.hu/files/41/41017.pdf34„A statisztikai adatok tanúsága szerint több időt veszigénybe a felmentő ítélettel végződő bírósági eljárás, mint abűnösség megállapításával végződő. Ennek oka lehet, hogy avédelemnek nehezebb meggyőznie a bíróságot a terhelt ártatlanságárólvagy a vád nem eléggé megalapozott voltáról, minta vádnak a bűnösségről. Statisztika, egyetemi jegyzet, Budapest1959. II. köt., (Szerk. Theiss Ede), 146. In: Király i.m. 147.35Cséka Ervin: Bevezető. Jogtudományi Közlöny 1998.4., 114.36Cséka i.m. 113.37„Az elmúlt néhány évtizedben a büntetőeljárások gyorsításárólnagyon sokat hallunk {…} Globális és egyben mégmindig megoldásra váró probléma az igazságszolgáltatásoktehermentesítése és gyorsítása. Ezért az utóbbi időben az igazságszolgáltatásműködőképességének fenntartása jegyében, azállamok elfogadnak és működtetnek olyan jogintézményeket,melyek a tradicionális elvek részbeni feladásával, a konszen-JURA 2012/2.