2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországondásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadánakszavazata volt szükséges [1949. évi XX. törvény 50.§ (5) ~beiktatta az 1997. évi LIX. törvény 10. § és 1997. október 1.napjától volt hatályos]. Maga az 1989. évi rendszerváltás a magyarbírósági szervezet felépítését lényegesen nem érintette.A háromszintű szervezetet egészen 1997-ig fenntartották. Azmindenképpen megállapítható, hogy 1989 és 1997 között abírósági szervezetrendszerünket érintő legfontosabb változása katonai bíróságok (mint különbíróság) megszüntetése volt(1991. évi LVI. törvény). Feladataikat a rendes bíróságokonműködő katonai tanácsok vették át. Jelentős változást tehátaz 1997 évi bírósági szervezeti reform hozott. Az Országgyűlésmegteremtette a négyszintű bírósági szervezetet. Az Alkotmánytmódosító 1997. évi LIX. törvény a bíróságok felsorolásátkibővítette az ítélőtáblákéval. A fél évszázaddal korábbanmegszüntetett felsőbíróságok visszaállításának gyakorlati céljaa Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése, valamint „a helyi és amegyei bíróságok közötti célszerűbb munkamegosztás kialakítása”volt. Lásd erről bővebben: Kengyel Miklós: Magyar PolgáriEljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest 2005. 97. o. Így lett tehát anégyszintű bírósági szervezet legalsó alsó szintje a helyi ésmunkaügyi bíróságok, a második szintje a Fővárosi Bíróságés a megyei bíróságok. Az ítélőtáblák a harmadik szintenhelyezkedtek el, míg a legfelső, negyedik szinten a LegfelsőbbBíróság állt. A bíróságok igazgatását pedig az OrszágosIgazságszolgáltatási Tanács (OIT) végezte. De annak ellenére,hogy az Országgyűlés 1997-ben mind az ítélőtáblák számát,mind pedig az illetékességi területüket is meghatározta,felállításukra mégis csak hat évvel később került sor. Többváltoztatás után a 2002. évi XXII. törvény tette véglegessé azt,hogy 2005-ig öt fellebbviteli bíróság létesüljön az országban.A Fővárosi, a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla 2003. július 1. napján,míg a Debreceni, valamint a Győri Ítélőtábla pedig 2005. január1. napján kezdte meg a tényleges működését. Az 1997. évialkotmánymódosítás után az Országgyűlés elfogadta a bíróságokszervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt(Bsz.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.évi LXVII. törvényt, az igazságügyi alkalmazottak szolgálatijogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, valamint azítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításárólszóló 1997. évi LXIX. törvényt. Ezek a törvények,valamint az Alkotmánynak a bírósági szervezetre vonatkozóúj rendelkezései 1997. október 1. napján léptek hatályba. Ezt arendszert változtatta meg a 2011. év. Ugyanis 2012. január 1.napjával nemcsak a 2011. évi Alaptörvény lépett hatályba, hanemmegszűnt az OIT is, helyette az Országos Bírósági Hivatalkezdte meg a működését az Országos Bírói Tanáccsal karöltve.A Legfelsőbb Bíróságból Kúria, míg a megyei bíróságokbólpedig törvényszékek lettek. Nem „úszták meg” a változtatástazonban a városi bíróságok sem, belőlük ismét járásbíróságoklettek. Hogy a bíróságok száma miként fog alakulni, az még ajövő kérdése. Az ítélőtáblák viszont olyanok, mint a csillagok,azok ugyanis maradtak…341949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.Magyar Közlöny Rendeletek Tára. 1949. évi 174.sz. 1355-1361. o.351949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.Magyar Közlöny Rendeletek Tára. 1949. évi 174.sz. 1359. o.36Dr. Horváth Ibolya – Dr. Solt Pál – Dr. Szabó Győző– Dr. Zanathy János – Dr. Zinner Tibor: Iratok az igazságszolgáltatástörténetéhez 3. – Kúriai teljes ülések, államvédelmifelülvizsgálatok, „Párt”-ítéletek, törvényességi óvások, tárgyalásijegyzőkönyvek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest1994. 307. o.371950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányánakmódosításáról. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára1950. 199-203. sz. 1123. o. Hármas funkcióval hatalmazta fel abíróságokat e törvény: a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetésével;a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi157rendjének, intézményeinek, a dolgozók jogainak védelmévelés biztosításával; valamint a dolgozók nevelésével, hogymegtartsák a szocialista társadalmi együttélés szabályait. ALegfelsőbb Bíróság másodelnöke, dr. Somogyi Ödön a bíráskodástegyfajta tanításként definiálta, szerinte ugyanis a néppelérintkező bíró magasabb erkölcsi és ideológiai elveket mondki, így ítéletével egyúttal tanítja is a népet. Lásd: Dr. HorváthIbolya – Dr. Solt Pál – Dr. Szabó Győző – Dr. Zanathy János– Dr. Zinner Tibor: i. m. 311-312. o.38„Az Alkotmányban lefektetett elvek alapján hamarosanmegszüntették a népi demokráciában értelmüket vesztett bíróságokat,így a Közigazgatási Bíróságot (1949. II. tv.) és az említettfelsőbíróságokat (1950. IV. tv.), az államhatalmak elválasztásaelvének felszámolásával ugyanis közigazgatási bíróságra, az egyfokúfellebbezés bevezetésével pedig felsőbíróságra nem volt többészükség.” Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos – Dr. VargaEndre: i.m. 261. o.39Amikor felszámolták a közigazgatási értelemben vettjárásokat és a járási tanácsokat, és helyükbe a városi tanácsokléptek, akkor a járásbíróság is városi bírósággá alakult át, mostmár országos szinten is egységesen, az 1980-as évek elején.40Dr. Ujkéry Csaba: i.m. 9. o.41Pest Megyei Levéltár XXV. 1–a–2. 0099/2/1951. 20. doboz.Dr. Horváth Ibolya – Dr. Solt Pál – Dr. Szabó Győző – Dr.Zanathy János – Dr. Zinner Tibor: i.m. 312. o.42Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. ZrínyiKiadó, 1993. 140. o.43Dr. Ujkéry Csaba: i. m. 9. o.44A Magyar Köztársaság Kormányának 4181/1949. (163)Korm. számú rendelete Büntető Bírói és Államügyészi Akadémialétesítése tárgyában. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára. 1949.évi 163. sz. 1276. o.45Az általános hatáskörű elsőbíróság (helyi bíróság) mostmár a járásbíróság lett, mely minden ügyben hivatott volt eljárni,amit törvény kifejezetten más bíróság hatáskörébe nemutalt. Nagyobb városokban ugyane hatáskörrel városi bíróság(a járási tanács hatásköre alól kivett városokban), kisebbvárosokban városi és járási bíróság, Budapesten pedig kilenckerületi bíróság alakult, mindegyik több kerületre kiterjedő illetékességgel,melyek helyébe utóbb aztán a Központi KerületiBíróság lépett. A járásbíróság elnevezés csak 1984-ben szűntmeg, és helyükbe egységesen a városi bíróság (mint általánoshatáskörű, elsőfokú bíróság, azaz helyi bíróság) megnevezéslépett. Az igazságszolgáltatás szervezetének második szintjéta 19 megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) jelentette.A megyei bíróságok első fokú hatásköre csökkent, és alapvetőenfellebbezési bíróságként működtek. Ez esetben a tanácshárom bíróból állt, elsőbíróságként eljárva azonban továbbra isszerepet kaptak a népi ülnökök. A megyei bíróságok fellebbezésibíróságként jártak el a járásbíróság (városi, illetve kerületibíróság) előtt indult perekben, első fokú bíróságként pedig atörvény által kifejezetten az ő hatáskörükbe utalt ügyekben(pl. emberölés, háborús vagy népellenes bűntettek, szerzőijog, iparjogvédelem stb.). Hivatásos bírái büntető és polgárikollégiumra oszlottak. A kollégium tulajdonképpen a szakbíráktanácskozó testülete, mely biztosítja a bírói gyakorlat egységét,és vitás kérdésekben egységes álláspontot alakít ki. A bíróságiszervezet csúcsán, a harmadik szintet jelentő Legfelsőbb Bíróságállt, ami kezdetben nem rendelkezett első fokú hatáskörrel. ALegfelsőbb Bíróság élén az elnök állt, aki hivatalból, vagy alegfőbb ügyész javaslatára kivételes esetben bármely ügyet azeljárás bármely szakaszában a hatáskörébe vonhatott. 1972 és1979 között polgári ügyekben, a törvény által meghatározottesetekben azonban még első fokú hatásköre is volt (Dr. UjkéryCsaba: i.m. 10. o.). „A Legfelsőbb Bíróság első fokon is eljárhat aLegfelsőbb Bíróság elnöke vagy a Legfőbb Ügyész által oda terjesztettkiemelkedő fontosságú perekben, ilyenkor a tanács ott is egy szakbíróbólés két népi ülnökből alakul.” (Dr. Bónis György – Dr. DegréAlajos – Dr. Varga Endre: i.m. 262. o.) A Legfelsőbb Bíróságazonban alapvetően másodfokon járt el, méghozzá a megyeiJURA 2012/2.