2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Ercsey Zsombor: Az általános forgalmi adórólbefolyásolják. Nem mindegy ugyanis, hogy az adotttársadalmi környezet mennyire támogatja a vállalkozásikedvet, illetve mennyire erősíti a jogkövetést,valamint az sem, hogyan fogadja el az adócsalás jelenségét.Kézenfekvő, hogy számos adófizetési indítékemelhető ki, és az adózók különböző okok miattfizetik meg a rájuk kivetett terheket. Sokan figyelembeveszik az esetleges későbbi ellenőrzéseket és a kapcsolódóbírságokat, és csak akkor fizetnek, amikor ajogszabálysértő magatartás költségei 14 meghaladjákaz ezzel járó előnyöket, míg mások emocionálisanmegközelítve kívánják elkerülni a szégyen és bűntudatérzését, vagy ugyanúgy követik a jogszabályirendelkezéséket, mint ahogy azt bármely más esetbentennék. 15 Az adócsalás és a kapcsolódó korrupcióazonban az Áfa és különösen az Áfa visszaigénylésvonatkozásában nehezebben érhető tetten és deríthetőfel, továbbá fiskális megközelítésben még jelentősebb.Egy viszonylag alacsony adókulccsal (de nemnullkulccsal) felépülő rendszer életképes lehet egykifejezetten jól működő jóléti rendszerben, amelybenegy széles alapokon nyugvó fogyasztási adóztatás aszükséges állami bevételek nagy részét generálhatja.Abban az esetben viszont, hogyha jelentős nagyságúállami bevételekre van szükség és az Áfa alapja viszonylagszűk – tehát alacsony a fizetőképes keresletés ennek megfelelően a fogyasztás sem növelhetőjelentősen –, az általános Áfakulcs csökkentése kifejezettenrossz adópolitikai döntésnek minősülhet.Amennyiben ugyanis a társadalom alapvetően alacsonyabbmértékű jövedelemmel, illetve megtakarítássalrendelkezik, az Áfakulcsok csökkentése értelemszerűennem fogja jelentős mértékben és a kívántszinten növelni a fogyasztást, hanem a társadalomfogyasztási szintjének és a vásárolt javak összességénekváltozatlansága mellett jelentősen csökkenhetaz állam által beszedett bevétel.Nincs tehát egyértelmű és elfogadott forgatókönyvarra, hogy pontosan hány és milyen mértékűÁfakulcs bevezetése indokolt, ennek igazságosságaés hatékonysága az adott társadalmi, gazdasági,kulturális és jogi környezet függvénye. Nem mondhatjukígy azt, hogy az egykulcsos rendszer sokkalhatékonyabb lenne, mint ahogy kötelező érvénnyelazt sem rögzíthetjük – bár álláspontom szerint teljesenegyértelmű –, hogy a több kulcsos rendszerigazságosabb. A hatékonyság és méltányosság érdekébenazonban az államok általában több kulcsotalkalmaznak, figyelembe véve a különböző jövedelmiés vagyoni viszonyú társadalmi rétegeket ésszükségleteket. Általánosan elfogadott, hogy a többkulcsos Áfában egy általános kulcsot, valamint egyvagy két kedvezményes kulcsot vezet be a jogalkotó,és bizonyos rendszerekben a nullkulcs is használatos(utóbbi – mint később látni fogjuk – nem azonos77a mentességgel, bár kétségtelen, hogy hatása azzalmegegyezik).A különböző kulcsok alkalmazása – tehát egyáltalános és egy vagy több kedvezményes kulcsjogszabályba iktatása – összhangban áll az adózásmodern alapelveivel (ld. pl. létminimum adómentessége),azonban egy felkészült adóigazgatási apparátusnélkül mégis elhibázott döntés lehet. A különbözőkulcsokkal a jogalkotó figyelemmel lehet az egyestársadalmi rétegek helyzetére, szokásaik és fogyasztásukfelmérésével méltányosabbá teheti a rendszert,azonban ennek érvényre juttatása és kikényszerítésemegfelelő képzettségű és számú szakértői gárda nélkülnem éri el a kívánt célt. Több kulcs esetén az adóbeszedésés a kapcsolódó adminisztráció követelményeitehát lényegesen magasabbak és az adózó oldalánis emelkednek a jogkövetési költségek, párosulva anagyobb hibalehetőségekkel. Nemcsak az adóhatóság,de az adózó részéről is nagyobb körültekintést,felkészültséget, valamint anyagi és időbeli ráfordítástigényel egy ilyen összetett rendszerben a jogkövetés ésaz adókötelezettségek maradéktalan teljesítése, ennekalapján pedig az Áfa szerkezetének megtervezésénél ajogalkotónak az állami forrásokon túl vizsgálnia kellaz adózói attitűdöket és lehetőségeket is.Az adókulcsok által megvalósított differenciálássalsokak számára úgy tűnik, hogy az igazságosságszintje vitathatatlanul emelhető, így számos államalkalmaz az általános kulcson kívül kedvezményesadómértéket és különböző típusú (alanyi és tárgyi)mentességeket még a nullkulcson felül is. A kedvezményeskulcsok méltányosan kiválasztott árukat ésszolgáltatásokat terhelnek, ez pedig a jogtudósok ésjogalkalmazók körében (Richard Bird and Zolt, Pierre-PascalGendron) sokkal jobb megoldást hozhatnaka mentességek körének kiterjesztésénél. A jelen tanulmányszerzője is egyetért azzal, hogy a mentességekhelyett a kedvezményes kulcsok alkalmazása vezeteredményre, különös tekintettel arra, hogy a mentességekbizonyos típusai – például az alanyi mentesség– meghatározott feltételek esetén választhatók, ezpedig eredményezheti azt is, hogy az azonos helyzetű,de különböző értékesítőktől vásároló adózókeltérő adóterheket viselnek az Áfa közvetett jellegébőladódóan. Ha például két azonos helyzetű adóalanykét különböző értékesítőtől vásárol meg egyadott árut vagy szolgáltatást, előfordulhat az, hogyaz egyik adózó viseli az értékesítő által felszámítottadóterhet, a másik adózó azonban – mivel ugyanazta szolgáltatást alanyi mentes értékesítőtől vásároljameg – egyáltalán nem köteles közvetett adóterhetviselni. Ezen felül a kedvezményes kulcsok alkalmazásamind az adózó, mind pedig az adóhatóságszámra egyszerűbben adminisztrálható, tekintettelarra, hogy nem kell különbséget tenni az adómentesJURA 2012/2.