2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bencsik András: A versenyjog szerepe a fogyasztói érdekek védelmében27Bencsik AndrástanársegédA versenyjog szerepea fogyasztói érdekekvédelmébenI. Bevezető gondolatokA fogyasztóvédelem szoros kapcsolatban áll a gazdaságállapotával is, hiszen az a piaci viszonyokközepette hátrányosabb helyzetben lévő piaci szereplőketszolgáló állami beavatkozással azonosítható.1 Korszakunk piaci keretei között csupán azönmagáért tenni tudó, aktív fogyasztó képes „talponmaradni”, tekintettel a fogyasztók hátrányoshelyzetére, amely megköveteli az aktív(abb) államibeavatkozást a piacgazdaság viszonyaiba a fogyasztókérdekeinek védelmében.Az említettekből kiindulva világosan kirajzolódik,hogy az állam gazdaságát érintő igazgatásitevékenység (gazdaságigazgatás, közelebbről aversenyjog) szükségszerűen érint(het)i a fogyasztóvédelemtémakörét. A gazdaság irányában megnyilvánulóállami beavatkozás – az esetek és azintervenciók jól körülhatárolható részében – ellátjaa fogyasztók védelmét (is). A gazdaságigazgatásés a fogyasztóvédelem közötti kapcsolatot juttatjakifejezésre az Európai Gazdasági Közösséget létrehozóRómai Szerződés 3. cikk g) és s) pontja is,hiszen eme rendelkezések egyrészt „a hamisítatlanverseny biztosítását”, másrészt „a fogyasztóvédelemerősítését” jelölték meg – egyebek mellett – a Közösségcéljaiként. Ebből következik, hogy a gazdaságiversenyben a fogyasztó nem csak címzettje a jelzetttilalomnak, hanem a gazdasági versenyt alakító piaciszereplő is. 2 A fent írtakra tekintettel e tanulmánybana gazdasági közigazgatás és a fogyasztóvédelemösszefüggéseiről kívánok szólni egyes államok szabályozásárais kitekintve, ezt követően pedig a GazdaságiVersenyhivatal szerepét kívánom értékelni amagyar fogyasztóvédelmi intézményrendszerben.A különböző államok gazdaságpolitikusai a másodikvilágháborút követően kezdték felismerni afogyasztók állami védelmének társadalmi méretűigényét, amely egyrészt a technikai-műszaki fejlődésegyre növekvő intenzitásából, másrészt a jogi gondolkodásbana fogyasztóvédelem megjelenésébőlkövetkezik. Míg Amerikában már 1962-ben megjelent– J. F. Kennedy elnök deklarációjában – négy,fogyasztó-specifikus alapjog, 3 addig Európábancsupán az 1972. évi párizsi csúcstalálkozón kezdtekel foglalkozni a fogyasztókat megillető jogokkal,amelyeket először 1975-ben foglaltak nemzetköziegyezménybe az európai államok.A szakirodalmi álláspontok megoszlanak azonbanabban a tekintetben, vajon a versenyjog feladatátképezi-e a fogyasztók védelme. A legszélsőségesebbfelfogás Vida Sándornak tulajdonítható, aki szerint„a fogyasztóvédelem nem a versenyjog feladata”. 4Némileg árnyaltabb álláspont olvasható ki BoythaGyörgyné megfogalmazásából, miszerint a versenyjognem szolgál közvetlenül fogyasztóvédelmicélokat, „csak” a fogyasztó döntési szabadságánakvédelmén és a versenytorzító magatartások megakadályozásánkeresztül kapcsolódik e területhez. 5Magam – egyetértve Miskolczi Bodnár Péterrel – úgyvélem, hogy – sok egyéb állami tevékenységfajtáhozhasonlóan – a versenyjog is folyamatosan változik.E fejlődésnek eredményeként jutott el e jogterületa versenytársak érdekeit szem előtt tartó és a fogyasztóta verseny tárgyának tekintő alapállásból afogyasztó-centrikus versenyjogi jogalkotásig. 6Mindezek alapján álláspontom szerint igen szoroskapcsolat áll fenn a két jogterület között, amelyeknekfontos eszköze az információ. A fogyasztóvédelemés a gazdasági versenyjog is a fogyasztó számáraelérhető (vagy éppen elérhetetlen) információt vizsgálja,a szabályozási-beavatkozási mód azonban akét fajta megközelítés miatt eltérő. Alapvetően kétszempontból lehet határvonalat húzni a versenyjogés a fogyasztóvédelmi jog közé a témával összefüggésben:a célkitűzések és a fogyasztók érdekeivédelmének módszere alapján. Különbözik a kétjogterület célkitűzése, hiszen míg a fogyasztóvédelmiszabályozás alapvetően a fogyasztó és a vállalkozásokközötti jogérvényesítési szakadék felszámolásárairányul döntően beavatkozó jellegű tevékenységfajtákáltal, addig a versenyjog célja a hosszú távú fogyasztóijólétet (is) biztosító verseny erősítése, amelynem kifejezetten beavatkozó jellegű, inkább a piacistruktúrák megőrzésére irányuló cselekvés. 7 Ebből amegközelítésből az is következik, hogy a fogyasztóvédelmitevékenység közvetlenül is a „fogyasztók védelmét”jeleníti meg, hiszen mindig fogyasztókat értjogsértésekre reagál, míg a versenyjogi jellegű államitevékenység csupán közvetve szolgálja a fogyasztókhelyzetének javulását, ami a verseny előnyeinek érzékelésénkeresztül realizálódik.A versenyjog és a fogyasztóvédelem közöttialapvető különbséget mások – így Fekete Orsolya is– abban látják, hogy a fogyasztóvédelem az „egyes”fogyasztók védelmére hivatott (bár nem kizárt afogyasztók széles köre számára nyújtott védelemrealizálása), a versenyjog ezzel szemben – a versenytisztasága és a fogyasztók döntési szabadságát érintőJURA 2012/2.