2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

214 Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjaiAz Alkotmánybíróság azt tehát nem vizsgálta felül,hogy a jogalkotó milyen gazdaságpolitikai megfontolásokalapján biztosít a gazdasági társaságokátalakulásának illetékmentességet.A gyakorlatban a szabályozási módszer oda vezetett,hogy az ingatlantulajdonát elidegeníteni kívánógazdasági társaság nem adásvételi szerződés útjánruházta át az ingatlan tulajdonjogát, tehát a vevő ésa gazdasági társaság között nem az adásvételi szerződésjött létre, hiszen ebben az esetben meg kellettvolna fizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket.Ezért a társasági jog segítségével kerülték el azilletékfizetést, a kiválás 21 és a törzstőke felemelés 22jogintézményén keresztül.Első lépésként a gazdasági társaság legfőbb szervedöntést hozott az ingatlan vételárának megfelelőena pénzbeli hozzájárulással történő jegyzett tőkefelemelésről. Erre azért volt szükség, mivel módotkell teremteni az ingatlan vételárának társasági jogijogintézmény útján történő teljesítésére. Ebben a határozatbanmár kijelölik a tőkeemelésben részt vevőkülső személyt, aki ebben az esetben az „ingatlanvevője”. A tagok nem éltek az elsőbbségi jogukkal atőkeemelésben való részvétel kapcsán. A nyitva állóhatáridő, vagy a nyilatkozatok 23 után nyílt lehetőségea „vevőnek”, hogy a törzstőke-emelés útján vagyonihozzájárulását (az ingatlan vételárát) rendelkezésrebocsátani, és így a társaság tagjává vált.Második lépésben nyúltak a tagok a kiválás jogintézményéhez.A szétválási szerződés keretébenrendelkeznek egy új gazdasági társaság kiválásárólakként, hogy az új tag az ingatlannal együtt kiválika jogelőd gazdasági társaságból. Ennek következtébena „vevő” egy egyszemélyes gazdasági társaságtulajdonosává vált, amelynek tulajdona az eredetilegmegvenni kívánt ingatlan. Mivel 1/1 aránybanaz ő tulajdonában van a gazdasági társaság, ezértközvetetten a tulajdonosi jogokat is ő gyakorolja azingatlan fölött. Ezen eljárás hátránya egyértelműena külső személy belépése a gazdasági társaságba,amely – a jegyzett tőke felemelése miatt – megbonthatjaa gazdasági társaságban a szavazati arányokat.Szintén fontos megemlíteni, hogy a kiválás után ajogelőd gazdasági társaság és a kivált gazdasági társaságfelelőssége a jogelőd tartozásaiért a Gt. alapjánegyetemleges. Azonban, ahogy a fentebb hivatkozotttanulmányban (Egri, 2011) is olvasható, ez nem tartjavissza a piaci szereplőket az ilyen társasági jogitranzakcióktól.A másik, egyszerűbb lehetőség az illeték kikerüléséreaz volt, hogy a kiválás az új tulajdonos (az„ingatlan vevője”) az ingatlantulajdonnal rendelkezőgazdasági társaságba történő belépése nélkül történt.Ebben az esetben az ingatlantulajdonnal rendelkezőgazdasági társaság tagjai kiválás útján létrehoztakegy új gazdasági társaságot, amelybe a szétválásiszerződés alapján csak az eladni kívánt ingatlantvitték, amelyben a korábbi vagyoni betét-arányoknakmegfelelően tulajdonjogot szereznek. Ekkornem szükséges a vevő belépése a jogelőd gazdaságitársaságba, csupán az új gazdasági társaság üzletrészeinekszáz százalékát vásárolta meg és vált ígyaz ingatlannal rendelkező gazdasági társaság egyedülitagjává.Ezekkel a lehetőséggel élve, ha Magyarországonegyszer egy nagy értékű ingatlan gazdasági társaságtulajdonába került, akkor 2010 január 1-jéig azátalakulás szabályainak és az átalakulás illetéktörvénybenbiztosított illetékmentességének a felhasználásávalminden további ingatlan-átruházásaz illetékfizetési kötelezettség megkerülésével történhetetta gyakorlatban. Ha figyelembe vesszükazt a tényt, hogy az alapításkori ingatlanapport2000 január 1-jéig illetékmentes volt, bőven voltarra idő és lehetőség, hogy minden jelentős értékűingatlan illetékmentesen kerüljön gazdasági társaságoktulajdonába és utána szintén az illetékfizetésikötelezettség nélkül kerüljön egy másik gazdaságitársaság tulajdonába.Így ezek az ingatlanok tekintetében a nélkül cserélődöttaz ingatlan tulajdonosa (amely mindig azingatlannal együtt kivált gazdasági társaság lesz),hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésrekerült volna.2. A gazdasági társaságok átalakulásánakilletékmentessége 2010 január 1. utánA 2010 január 1-jétől hatályos illetéktörvény az átalakulásilletékjogi szabályainak tekintetében jelentősmértékű változást hozott. A módosítás szerint a gazdálkodószervezet átalakulására vonatkozó általánosmentesség helyett a társasági és osztalékadóról szóló1996. évi LXXXI. törvény 24 szerinti kedvezményezettátalakulás keretében történő vagyonszerzés váltilletékmentessé. Az átalakulás teljes körű illetékmentességetehát megszűnt. Hasonlóan az ingatlantulajdonnalrendelkező gazdasági társaságokvagyoni betéteinek átruházásához, a jogalkotó céljaitt is az illetékelkerülési lehetőségek megszűntetése,de legalább is csökkentése volt.Ennek megfelelően az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének2010 január 1-jétől hatályos g) pontja csakazon átalakulások esetében biztosítja a mentességeta visszterhes vagyonátruházási illeték alól, melyekmegfelelnek a Tao. törvény szerinti kedvezményezettátalakulás kritériumainak. Így a 2010 január1-jéig hatályos szabályozástól eltérően, megszűntaz átalakulás általános illetékmentessége, illetve azilletékmentesség az átalakulások csupán bizonyosJURA 2012/2.