2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

228 Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáróltűzendő helyi népszavazás esetében a törvény már mellőzia „kezdeményezés” kifejezését, 25 mivel ez utóbbi esetbennemcsak a kezdeményezésről, hanem az ügy végkimenetelérőlszóló döntés is a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.A területszervezési ügyben elrendelendő helyinépszavazási kérdésnek a megfogalmazását úgy kellelvégezni, hogy alkalmas legyen az ügy kezdeményezésére,vagyis a joghatás kiváltására.A területszervezési üggyel kapcsolatos másodikprobléma az első problémából következik. Egyrészt,az Ötv. nem bontotta ketté a helyi népszavazás eredményétolyan tekintetben, hogy a területszervezésiügyben történő helyi népszavazás véleménynyilvánítóaz ügy érdemében, de ügydöntő a kezdeményezésben.Másrészt, ha a területszervezési ügyben megtartotthelyi népszavazás abból az okból kifolyólagminősíthető véleménynyilvánítónak, hogy az ügyérdemében történő döntés nem tartozik a képviselő-testülethatáskörébe, akkor ez egyszersmind aztis jelenti, hogy a választópolgárok soha nem kezdeményezhetnekterületszervezésre irányuló helyinépszavazást, mivel a Ve. értelmében – többek között– meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését,ha a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe.26 Aggályos a képviselő-testület elrendelődöntése is, mivel a képviselő-testület is csak a sajáthatáskörébe tartozó kérdésben tűzhet ki helyi népszavazást.Az alaptörvényi szabályozás értelmébenhelyi népszavazást a képviselő-testület feladat- éshatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani, ez a szabálytehát kizárja a helyi népszavazás kérdésének olyanformában történő megfogalmazását, amely kívül esika helyi önkormányzat kompetenciáján.A harmadik problémaforrást annak a kérdésneka tisztázatlansága okozza, hogy a területszervezésreirányuló helyi népszavazás választópolgárikezdeményezésekor mely választópolgári csoportjogosult az aláírásgyűjtő íven történő aláírásra. AzÖtv. szerint a területszervezési ügyekben megtartotthelyi népszavazáson csak az érintett településrész,község választópolgárai vehetnek részt. 27 A törvényazonban hallgat a területszervezésre irányuló helyinépszavazás választópolgári kezdeményezőiről,és a Ve. sem szabályozza ezt a sajátos kérdést. AzÖtv. említett rendelkezése értelmében az tűnne logikusnak,ha a kezdeményezésben is csak az adotttelepülésrész választópolgárai vehetnének részt, deebben az esetben bonyodalmakat okozhat az Ötv.azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testületnekaz önkormányzati rendeletben kell szabályoznia aválasztópolgárok tíz és huszonöt százalék közöttiszámát vagy százalékos arányát a helyi népszavazáskezdeményezésére. Álláspontom szerint az új szabályozássorán figyelemmel kell lenni erre a szegmensreis, és a területszervezési ügyek esetében a törvénybenrögzíteni azt, hogy ekkor a választópolgárok tíz éshuszonöt százalék közötti reprezentatív csoportját azadott településrész választópolgári közösségére kelllevetíteni, és ekként értelmezni. E szabályt mindenképpenmegalkotandónak tartom, tekintettel az alaptörvényiszabályozásra, miszerint helyi népszavazásttörvényben meghatározottak szerint lehet tartani: aképviselő-testületek a jövőben nem kap(hat)nak felhatalmazásta helyi népszavazás eljárási rendjénekés feltételeinek a részletes szabályozására. 28Visszatérve a helyi népszavazási kérdés megfogalmazásánaka folyamatához – elképzeléseimszerint – a jegyző kizárólag szakmai szempontúsegítséget nyújthatna a kérdés szakszerű megfogalmazásához.A népszavazásra szánt kérdés vizsgálataabban a tekintetben, hogy a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozik-e, és – választópolgárikezdeményezéskor – alapjául szolgálhat-e az aláírásgyűjtőív hitelesítése megtagadásának, szakértelmetkívánó döntés, ezért a jegyzői hatáskörben tartandómeg a továbbiakban is. 29 E szabály nem sértené akezdeményezőknek azt a jogát, hogy a helyi népszavazáskérdését maguk határozzák meg, mivel ajegyző általi segítségnyújtás nem hivatalból, hanem akezdeményezők kérelmére éledne fel, kizárólag szakmaiszempontú lenne (lásd területszervezési ügyek),és nem kötelezné a kezdeményezőket arra, hogy elfogadjáka segítségnyújtás alapján kialakított kérdést.Ez a szabály elősegíthetné azt is, hogy a jegyző a helyiválasztási iroda vezetőjeként a választópolgároknak„kötelezze” el magát, és ne a képviselő-testület esetlegespolitikai akaratát legyen kénytelen érvényesítenia helyi népszavazás kezdeményezésekor, az aláírásgyűjtőív hitelesítésekor. 30Ugyancsak törvényben kellene szabályozni ahelyi népszavazás kérdése egyértelműségének 31vizsgálatát, és e hatáskört a helyi/területi választásiiroda vezetőjének címezni. Jelenleg ugyanis– ellentétben az országos népszavazással – a helyinépszavazás kérdésének egyértelműségét – a Ve.alapján – nem kell vizsgálni, és ilyen okból nem islehet megtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Amegalapozott, valódi ismereteken alapuló közvetlenhelyi önkormányzati döntés elérése érdekébenolyan helyzetbe kell hozni a választópolgárokat,hogy értsék és képesek legyenek értelmezni a helyinépszavazás kérdését, annak várható joghatásait,jövőbeli következményeit.3.1.3 A kérdés azonosságaAz Ötv. értelmében ugyanabban a kérdésben helyinépszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkorsem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 32 Eszabállyal kapcsolatban két, átfogó jelentőségű kérdésfogalmazható meg. Az egyik, hogy a helyi nép-JURA 2012/2.