72 Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletek91Ld. Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Osiris Kiadó,Budapest 2009. 257. o.92D. Tóth Balázs: A precedensalapú döntéshozatalalapkérdései a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában.Fundamentum 2009. 4. sz. 90., 93. o.93Vö. George Costello: The Supreme Court’s overruling ofconstitutional precedent: an overview. Congressional ReserachService, The Library of Congress, November 29, 2005, http://www.policyarchive.org/handle/10207/bitstreams/2646.pdf3. o., illetve Banks: i.m. 4. o.94Az ilyen érvelésnek olyannak kell lennie, amely érthetőés megalapozott mind a jogászi szakma gyakorlati képviselői,mind a tudomány és a közvélemény számára, és így kiálljaa kritikai elemzés próbáját. Vö. Jon D. Noland: Stare Decisisand the Overruling of Constitutional Decisions in the WarrenYears. Valparaiso University Law Review Vol. 4, Nr. 1Fall 1969.http://scholar.valpo.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1790&context=vulr&sei-redir=1#search=%22precedent%20constitutional%20overruling%22 129-130. o.95Ennek az az oka, hogy a precedenshez való ragaszkodásnakkell lennie a főszabálynak, az eltérésnek pedig akivételnek. Ld. Banks: i.m. <strong>2.</strong>, 3. o., Costello: i.m. <strong>2.</strong> o., ÁdámAntal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, OsirisKiadó, Budapest 1998. 197. o.96D. Tóth Balázs: A precedensalapú… 93. o. Ld. mégTóth Gábor Attila: i.m. 109. o., Petrétei József: Az alkotmányosdemokrácia alapintézményei. Dialóg Campus, Budapest –Pécs, 2009. 136-137. o.97Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány.INDOK Kiadó, Budapest 2000. 149. o.98Ld. Banks: i.m. 6-8. o., Mortimer N.S. Sellers: Thedoctrine of precedents in the United States of America. 11.o. http://www<strong>2.</strong>law.uu.nl/priv/AIDC/PDF%20files/IC1/IC1%20-%20USA.pdf, Noland: i.m. 129-130. o., D. Tóth Balázs:Felülbírálati szerepben…, Costello: i.m. 10. o.99Ld. részletesebben D. Tóth Balázs: A precedensalapú…100Az erre való utalás már megjelent már egy másik határozatbanis, amelyben az Alkotmánybíróság azonban pusztánhivatkozott a korábbi – Alkotmány alapján kialakított – gyakorlatára.„Az Abtv. 29. §-a szerint az alkotmányjogi panaszta bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség,vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén szükségesbefogadni. Az Alkotmánybíróság korábban már többízben, elvi jelentőséggel foglalt állást a bírósághoz fordulásalapjoga, illetve a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjogés a választottbíráskodásról szóló jogszabályok közöttialkotmányjogi összefüggés kérdésében. Az Alkotmánybíróságe döntéseiben a választottbírósági határozat ellen érvényesítendőjogorvoslat korlátozásának, vagy akár kizárásánakmegengedhetőségét alkotmányosan összeegyeztethetőnek tekintettea jogorvoslathoz fűződő alapvető joggal. (604/B/1990.AB határozat, ABH 1992, 443, 444.; 1282/B/1993. AB határozat,ABH 1994, 675, 683.; 657/B/200<strong>2.</strong> AB határozat, ABH 2006,1413, 1414-1415.; 569/D/2005. AB határozat, ABH 2006, 1756,1760.; 388/D/1999. AB határozat, ABH 2006, 1218, 1224-1225.)Az Alkotmánybíróság mindezek alapján arra a következtetésrejutott, hogy a jelen ügyben benyújtott alkotmányjogipanasz olyan alkotmányjogi kérdést tartalmaz, amelyet azAlkotmánybíróság korábbi döntéseiben már rendezett.”IV/8/<strong>201<strong>2.</strong></strong> AB végzés.101X/2349/<strong>201<strong>2.</strong></strong> AB határozat, http://www.mkab.hu/files/abdont/2012_2349.pdfJURA 2012/<strong>2.</strong>
Ercsey Zsombor: Az általános forgalmi adórólErcsey ZsombortanársegédAz általános forgalmi adórólBevezetésTanulmányomban az általános forgalmi adó legfontosabbkérdéseit vizsgálom: működését, hatékonyságát,egyenlőségét, az adókulcsokat és a mentességeket.Az Áfával kapcsolatos reform-folyamatokatalapvető trendeket és módosítási irányokat, valamintnéhány alapvető közös tényezőt és jellegzetességettekintek át, felvillantva a különböző strukturálismegoldásokat. Bemutatom, hogy az általános forgalmiadó segítségével a kormányzati bevételeknövekedése nemcsak hatékonyan, egyszerűen ésátláthatóan, de igazságosan is megvalósulhat abbanaz esetben, ha az Áfa rendszerét a jogalkotó ezekrea célokra tekintettel állítja össze.I. Alapvető követelmények1. Igazságosság és méltányosság73Mindig kényes kérdés, hogy valamely adórendszer,vagy akár egy konkrét adónem igazságos, illetveméltányos-e. Ennek eldöntésére általánosan elfogadottzsinórmérték nem áll rendelkezésünkre és azigazságosság kérdésének megközelítése az adózásvonatkozásában különösen sok vitára ad alapot. 1 Etekintetben az is kérdéses, hogy egyáltalán politikai,társadalmi, vagy gazdasági igazságosságnak kellmegnyilvánulnia, illetve e tényezőket milyen aránybanvegyék alapul az adórendszer alakításában, sőtegyáltalán adó vonatkozásában mit nevezhetünkigazságosnak.Nemzetközileg csupán néhány alapvető elv menténalakult ki egyetértés. Ebből következően érthető,hogy nehezen biztosítható, teljes mértékben el semérhető az adórendszerek nemzetközi egységesítése,sőt még az egyes adónemekkel kapcsolatos általánosmegoldások bevezetése is. Abban sincs egyetértés,hogy az adóztatásnak mi a tényleges elméleti alapja, ésmilyen adórendszer felelne meg ennek leginkább. 2Az Áfa vonatkozásában az igazságosság mégösszetettebb kérdéskör, a jogtudósok és a jogalkalmazókkörében ennek az adónemnek az igazságosságaváltja ki a legtöbb vitát. Az Áfa hatással van azadózók magatartására, mindennapi döntéseikre, ésfogyasztási kosaruk összeállítására. Így megvalósítjaaz adóztatás irányítási funkcióját, azonban úgygondolom, hogy ezzel együtt is nagyobb döntésiszabadságot biztosít az adózók számára. Az adózókugyanis – bár bizonyos befolyás mellett – saját magukdönthetik el, hogy a náluk maradó jövedelemtömegmekkora részét takarítják meg, és mekkora hányadátfogyasztják el. A döntési szabadság azonbanrészben korlátozott, tekintettel arra, hogy bizonyosárukat és szolgáltatásokat minden polgár kénytelenmegvásárolni. Ez egyfelől növeli a horizontálisigazságosságot, hiszen az azonos helyzetű adózókazonos mértékben fizetnek adót, és azonos mértékű,mennyiségű, illetve minőségű fogyasztások eseténszámszerűen is azonos mennyiségű adóval járulnakhozzá a közterhekhez. Az sem lehet kérdéses, hogya fentiekből adódóan a vertikális igazságosság sérül,tekintettel arra, hogy a társadalom legalacsonyabbjövedelemmel rendelkező rétegei is kénytelenek sajátfogyasztási céllal bizonyos árukat és szolgáltatásokatmegvásárolni, és így akár létminimumuk sem adómentes,sőt alacsonyabb jövedelmükből nemcsakszázalékosan, hanem adott esetben – legalábbis azalapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat figyelembevéve – számszerűen is ugyanannyi adót fizetnek,mint a náluk jóval magasabb jövedelemszintűek.A következő jelentős problémakör az, hogy az Áfatöbbé-kevésbé rejtett adó. Az adózók jelentős részevalójában nincs is tisztában azzal, hogy az általa megvásároltterméket, illetve szolgáltatást ténylegesenmekkora adómérték terheli, és – ennek megfelelően– a vételárnak mekkora része adótartalom: a végsőfogyasztó nem tudja pontosan, hogy a vételár mekkorarésze ténylegesen az adó 3 , és így a fogyasztóaz eladót vagy szolgáltató okolhatja a magas öszszegmiatt akkor is, ha az adóteher aránya magas.Számos szakértő (például: Ballerini, Marc, Lehmkohl)továbbá úgy gondolja, hogy az Áfa, mint közvetettadó, tisztán büntető jellegű. 4 Vitathatatlan, hogy azÁfa-fizetés körében az adózók nagy része számáraismeretlen, hogy ki és ténylegesen mennyit is fizet,és még annyira sem ismerik a vonatkozó szabályozást(adó alapja, mértéke, az adóalany kötelezettségeistb.) és nem is érzékelik annak következményeitannyira, mint más adónemek esetében. Ennek a tájékozatlanságnakköszönhetően vélekedik úgy többszerző, hogy az Áfa egyáltalán nem igazságos adóztatásiforma, továbbá ebből következik az is, hogya végső fogyasztó – pontosabban a nem adóalanyvásárló – a termék vagy szolgáltatás gyártóját, illetveértékesítőjét okolja a lényegesen magasabb piaci ármiatt. 5 Ennek következménye az, hogy – mint máremlítettem – az Áfa számlázásra kényszerítő mivoltaés gazdaságfehérítő hatása helyett az értékesítőkjelentős része a számla kibocsátás elmulasztásávalkényszerül a szürkegazdaságba.JURA 2012/<strong>2.</strong>