2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

198 Bertaldó András: A sztrájkszabályozás és a gyakorlat újabb hazai tendenciáiBertaldó AndrásfogalmazóSzekszárdi városi BíróságA sztrájkszabályozásés a gyakorlat újabb hazaitendenciái2011 január 1-jén a sztrájkról szóló 1989. évi VII.törvényt (a továbbiakban: Sztv.) érintő átfogó módosításokléptek hatályba, amelyek többek közöttbővítették a bírósági hatáskört is. Tanulmányom céljaaz Sztv. alapvető rendelkezéseinek ismertetése és aTolna megyei gyakorlat bemutatása.1. A sztrájk fogalmaA sztrájktörvény a sztrájk fogalmát nem határozza meg,hanem gyakorlásának kereteit adja meg. A jogirodalombólRadnay József meghatározását alapul véve és azt némiképpbővítve a sztrájk akként határozható meg, hogy aza) a munkavállalók b) szervezett, c) de önkéntes, d)nyomást célzó e) munkabeszüntetése f) a munkaviszonyfennállása alatt. A sztrájk egyik jellegzetessége,hogy a minél erőteljesebb érdekérvényesítéscéljából szándékos és szükségszerű károkozás legalizálásáraépül. Kárt okoz a munkaharcnak ez atípusa a munkáltatónak-fenntartónak és harmadikszemélyeknek is. Természetesen ez a „károkozásijog” sem korlátlan, a törvény meghatározza ennekkereteit, a módosítás óta ezen a téren a bíróságok isegyre nagyobb jogkörrel rendelkeznek. MagyarországAlaptörvényének XVI. cikk (2) bekezdése rendelkezikarról, hogy törvényben meghatározottak szerint vanjoguk a munkavállalóknak és szervezeteiknek ahhoz,hogy érdekeik védelmében munkabeszüntetésttartsanak.2. A sztrájkgyakorlás feltételeiA sztrájk rendeltetése, hogy a munkavállalók gazdaságiés szociális érdekeit biztosítsa [Sztv. 1. § (1) bek.].Munkabeszüntetés kezdeményezhető a dolgozóklaza közössége és a szakszervezet által is. A szolidaritásisztrájk kezdeményezésének joga csak utóbbiakatilleti meg [Sztv. 1. § (4) bek.]. Mint bármely alapjognak,a sztrájkhoz való jognak is van egy pozitív ésegy negatív aspektusa. Bármely dolgozó joga, hogysaját, önálló döntése alapján a sztrájkban részt vegyen,de senki sem kényszeríthető erre. A sztrájkkalszemben kényszerítő eszközökkel fellépni tilos [Sztv.1. § (2) és (4) bek.]. A munkabeszüntetés főszabályszerint akkor jogszerű, ha azt előzetes egyeztetéselőzte meg, amely 7 napon belül nem vezetett eredményre,vagy arra a sztrájkot kezdeményezőnekfel nem róható okból nem került sor. Az előzetesegyeztetési eljárás célja, hogy a munkajogban ismeretesbékekötelemnek eleget téve a felek kísérletettegyenek a vitatott kérdés békés rendezésére. Azegyeztetés a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatóés a kezdeményezők között zajlik. Ha a munkáltatónem határozható meg, a Kormány 5 napon belül jelöliki a résztvevő képviselőjét. Ha több munkáltatóérintett, kérelemre ők jelölik ki képviselőjüket [Sztv.2. § (1)-(2) bek.].A sztrájkot megelőző egyeztető eljárás kollektívmunkaügyi vitának minősül. Az egyeztetés, immáregyüttműködési kötelezettség formájában, a sztrájkalatt is terheli a feleket, ahogyan a jóhiszeműség, ajoggal való visszaélés tilalma is keretet jelent [Sztv. 1.§ (3) és 4. § (1) bek.]. Az együttműködési kötelezettségsérelmét állapította meg a Legfelsőbb Bíróság abbanaz esetben, amikor a munkáltató – tényként kezelve asztrájk jogellenességét – a sztrájk megkezdését megelőzőnapon nyilvános vezérigazgatói közleménybenarról értesítette a munkavállalókat, hogy a sztrájkotjogszerűen megtartani nem lehet. Ezt a magatartásta Legfelsőbb Bíróság megtévesztőnek, együttműködéstsértőnek ítélte meg. (Legfelsőbb Bíróság, Mfv.II.10.751/2007/3.) A sztrájkgyakorlás korlátját jelenti,hogy a munkabeszüntetés alatt is kötelesek gondoskodnia felek – így a sztrájkoló oldal is – a személy- ésvagyonvédelemről [Sztv. 4. § (1) bek.].3. SztrájktípusokA sztrájkot a) az alanyi kör, b) a kezdeményezésikorlátok, c) célja, d) a kiváltó ok iránya, e) terjedelme,f) a munkáltató jellege, g) szektorális kiterjedése, h)földrajzi kiterjedése, i) stratégia, j) önállóság, k) magatartás,l) időtartam szerint is lehet csoportosítani.Az inkább jogelméleti felsorolások elemzésénekmellőzésével ehelyütt csak azt hangsúlyozom, hogyaz általános sztrájk mellett a törvény két különlegessztrájkot, a szolidaritási és a figyelmeztető sztrájkotnevesíti. A szolidaritási sztrájk megkülönböztető jegye,hogy a munkabeszüntetés a szolidaritási sztrájkeszközével élő munkavállalók személyén kívül álló,külső érdekkör gazdasági és szociális érdekét támogatja.Különlegessége tehát, hogy itt a sztrájkotkiváltó ok iránya külső, sőt, a munkát beszüntetőmunkavállalók jogviszonyára, munkavégzésének körülményeireki sem terjed. Ezáltal ez a jogintézményjogdogmatikailag kevéssé, inkább jogpolitikai ténye-JURA 2012/2.