2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bencsik András: A versenyjog szerepe a fogyasztói érdekek védelmében29általános generálklauzula gyakorlati alkalmazhatóságaérdekében a törvény 5. §-a – példálózó jelleggel– felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek a fentitilalomba ütköznek. 20A törvény második fejezetében találhatók a fentitilalom megsértőivel szemben alkalmazható jogkövetkezmények.Megállapítható, hogy két különbözőeljárásban kerülhet sor a jogérvényesítésre. Egyrészta versenytársak jogosultak a jogsértés abbahagyásátés kártérítés megállapítását követelni. Ez a lehetőségakkor áll rendelkezésre, ha bizonyítható, hogyaz adott versenytárs versenyjogi viszonyban áll(t) ajogsértővel. 21 Kiemelendő, hogy ez a jogérvényesítésimód a fogyasztók és a versenytársak érdekében egyarántalkalmazható. 22 Másrészt lehetőség van arra,hogy a versenytársi szövetségek és a különbözőkamarák eljárást indítsanak a jogsértő magatartásabbahagyása érdekében. Fontos megjegyezni, hogye jogérvényesítési mód keretében kártérítés nemkövetelhető.Szintén a szabályozás fontos elemét képezi a fogyasztókat(is) sértő versenyjogi jogsértések elkövetőivelszemben alkalmazható szankciók rendszere.A német szabályozás szerint kifejezetten polgári jogieszközök vehetők igénybe az említett cselekményekszankcionálására, ennek keretében lehetőség vanperen kívüli megegyezésre és a peres úton, bíróságáltal történő jogvita-rendezésre is. A peren kívülimegegyezés a kötbér kikötésével törekszik hatékonyjelleget kölcsönözni a felek között létrejövő „megállapodásnak”,míg a bíróság általi jogérvényesítéskeretében – ideiglenes intézkedések alkalmazásaáltal – szintén viszonylag gyorsan és költséghatékonyanmehet végbe a jogviták rendezése az esetektöbbségében. 23A német megoldás összegzéseként megállapítható,hogy alapvetően polgári jogi jogkövetkezményekkilátásba helyezésével törekszik a jogérvényesítéstelősegíteni, bizonyos eljárást könnyítő és hatékonyságotnövelő garanciák beépítésével. Megjegyzendő továbbá,hogy a hatóságok közreműködése, az általukvégzett ún. közvetett fogyasztói jogérvényesítés nemjelenik meg a vizsgált versenyjogi szabályozásban.2. FranciaországFranciaország szabályozásának ismertetését annakkimondásával érdemes kezdeni, hogy a francia gazdaságpolitikaa „laissez faire” elvén nyugvó liberáliskapitalizmus és az beavatkozó jellegű (intervencionista)állami szerepvállalás között helyezkedik el. 24A versenyjog és a fogyasztóvédelem kapcsolódásipontjait tekintve két tendencia is sajátossá teszi afrancia jogi rezsim alakulását. Egyrészt jellemző – akódex rendszerű szabályozás folyományaként – ajogrendszer tagozódásának ama sajátossága, hogya szilárd, stabil dogmatikai rendszert nem kívánjaa francia elmélet valamely új jogterület (jogág) felbukkanásamiatt megtörni. Ez a tanulmány témájaszempontjából azzal a következménnyel jár, hogy afogyasztóvédelmet hosszadalmasabb folyamat voltúj jogterületként elfogadni, ami rányomta bélyegéta jogfejlődés (ki)alakulására. 25Ugyancsak meghatározó az új társadalmi eszmékiránti fokozott érzékenység, amely – a fogyasztóvédelemés a versenyjog vonatkozásában – számoskormányzati és még több úgynevezett öntevékenyfogyasztói szervezet létrehozását eredményezte,amelyek állandó impulzusokat szolgáltatnak a törvényhozásszámára.A fogyasztóvédelmi jogfejlődés tekintetében az1970-es évek hoztak minőségi és mennyiségi változástegyaránt a fogyasztók és a tisztességes versenyvédelmét célzó jogszabályok megalkotásában. AXX. század első felében született ugyan néhány, avevők általános védelmére irányuló jogszabály, ezekazonban nem alkottak koherens egységet, és nem afogyasztók gazdasági versenyben való védelmét szabályozandókerültek elfogadásra. 26 1970 után azonbanfellendült a fogyasztóvédelmi jellegű jogalkotótevékenység, ekkor került sor egyrészt a fogyasztóktájékoztatáshoz és információhoz való jogát biztosítónormák 27 elfogadására, továbbá születtek fogyasztókspeciális védelmét célzó törvények 28 , valamintmegszületett a tisztességtelen verseny tilalmárólszóló 1986 évi törvényt is, amely külön rendelkezik atisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmávalösszefüggésben a fogyasztók védelméről. 29 Az önálló,törvénykönyv jellegű fogyasztóvédelmi törvény(Code de la Consommation) elfogadására 1993-bankerült sor, ezt a normát azonban viszonylag sok kritikaérte megalkotása idején, hiszen nem helyezte újalapokra a fogyasztók védelmét, csupán egységbefoglalta a jogrendszerben szétszórva már korábbanis létező fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. 30A hatályos francia szabályozást áttekintve rögzíthető,hogy a versenyjog szabályozásának bázisátegyrészt a Code Civil általános polgári jogi rendelkezéseiés a már hivatkozott önálló fogyasztóvédelmitörvény adják. A francia bíróságok a deliktuálisjoganyagból dolgozták ki a tisztességtelen piacimagatartás koncepcióját, így a francia fogyasztóvédelmijogot a magánjogi szempontú megközelítésjellemzi, amelynek eredményeképpen a versenyjogiszabályozás közvetlenül csak a fogyasztók védelmétszolgálja, a versenytársakét csak közvetetten, afogyasztóvédelmen keresztül. 31 Hasonlóan a németszabályozási koncepcióhoz a francia modell a magánjogterrénumaként tekint a gazdasági versenyjog ésa fogyasztóvédelem kapcsolatára, a közjogi megkö-JURA 2012/2.