2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáról229szavazás kérdését avagy magát az ügyet nem lehetegy éven belül ismételten a helyi népszavazásra bocsátani?Tisztázandó tehát, hogy mi értendő „ugyanazonkérdés” alatt. Ezt a felvetést indokoltnak látomtisztázni, adott esetben ugyanis előfordulhat, hogy akérdést egy újabb kezdeményezéskor – logikailag –fordítottan teszik fel, ez által pedig megteremtődheta helyi népszavazás kitűzésének az egy éven belüliismételt lehetősége. Ilyen esetben a fordítottan feltettkérdésre adandó, ellenkező tartalmú szavazatokkalugyanúgy elérhető lesz az a helyi önkormányzatidöntés, ami a korábbi helyi népszavazáson eredménytelenülvagy akár eredménnyel zárult.A Törvényjavaslat indokolása meghatározza,hogy két kérdés mikor minősül azonos tartalmúnak.Ezek szerint két kérdés akkor azonos tartalmú,ha mindkét népszavazás megtartása eseténaz Országgyűlés ugyanazon konkrét jogviszonytugyanolyan módon vagy egymástól eltérő módonlenne köteles szabályozni. A Törvényjavaslat azOrszágos népszavazással kapcsolatban fejtette ki akérdés azonosságát, és nem a népszavazás kitűzés,hanem a kezdeményezés kapcsán, annak érdekében,hogy ugyanazon tartalmú kérdésekben ne futhassonpárhuzamos több kezdeményezés. Álláspontom szerinta Törvényjavaslat helyesen foglalkozik ezzel aproblémával; javasolnám azonban, hogy az indokolásbanfoglaltakat az egy éven belül ugyanabban akérdésben kitűzni szándékolt helyi népszavazásrais alkalmazzák.A másik tisztázandó felvetés az, hogy az eredménytelenhelyi népszavazás mellett még milyennépszavazás kitűzése tekinthető egy éven belüliidőpontban tiltottnak? Az Ötv. szabályából egyértelműencsak az derül ki, hogy eredménytelen helyinépszavazás esetén nem tűzhető ki ugyanabbana kérdésben egy éven belül újabb népszavazás. Aszabály „akkor sem, ha eredménytelen volt” kitételébőllogikusan az eredményes helyi népszavazás iskövetkezik, 33 kérdés azonban, hogyan értelmezendőaz érvénytelen helyi népszavazás esete?Az Ötv. szabályai alapján megállapítható, hogya helyi népszavazás érvényének és eredményénekkritériuma közül mindig az érvény az első feltétel,elsődlegesen tehát ezt kell megvizsgálni. Ha a helyinépszavazás érvénytelen, akkor annak eredményenem vizsgálható, és nincs is értelme vizsgálni, mertebben az esetben a helyi népszavazás nem válthatki joghatást, nem eredményezhet önkormányzatidöntést. Amennyiben viszont a helyi népszavazásérvényes, úgy az eredmény tekintetében két lehetőségáll fenn: eredményesség vagy eredménytelenség.Megállapítható tehát, hogy az eredmény – legyen szóakár eredményességről, akár eredménytelenségről– mindig feltételezi az érvényességet, de az érvény– az érvényesség vagy az érvénytelenség – nem feltételeziaz eredményt. Az Ötv. moratóriumot kikötőnormájának megalkotása mögött az a törvényhozóiszándék állt, hogy az eredménytelen helyi népszavazáskérdése ne legyen kitűzhető egy éven belülújból, éspedig azért ne, mert az eredménytelenséga választópolgárok egyértelmű apátiáját, közönyétmutatja a településük ügyei iránt. Álláspontom szerintazonban a választópolgárok érdektelenségételsősorban nem a helyi népszavazás eredménytelensége,hanem a részvételi mutatókat tükröző érvénytelenségemutatja. 34Az Ötv. a helyi népszavazás eredménye alapjánrendelkezik az egyéves moratórium kikötéséről; a Ve.értelmében viszont meg kell tagadni az aláírásgyűjtőív hitelesítését, ha ugyanabban a kérdésben egy évenbelül helyi népszavazást tartottak. A Ve. idézettszabálya hallgat a helyi népszavazás érvényéről éseredményéről is: bárhogyan zárult a legutóbbi helyinépszavazás, ugyanabban a kérdésben nem lehetegy éven belül hitelesíteni az aláírásgyűjtő ívet. Véleményemszerint a Ve. az Ötv.-hez képest tágabbanértelmezi az egyéves moratóriumot, amennyiben azÖtv. moratóriumot kikötő szabályának hatálya alácsak az érvényes helyi népszavazások tartoznak. Akét törvényi feltételt ezért azonos tartalommal kelleneszabályozni, tisztázni kellene tehát a helyi népszavazásérvényének és eredményének a viszonyátaz újbóli kezdeményezés szempontjából, Mindeztannál is inkább hangsúlyozom, mert a választópolgáriés a nem választópolgári kezdeményezés közülaz első körnél az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének amegtagadásául szolgálhat az egy éven belüli helyinépszavazás érvénytelen esete is. Ugyanerre az okratörténő hivatkozás azonban a nem választópolgárikör esetében – álláspontom szerint – egyértelműennem következik az Ötv.-ből, mivel ekkor nincs aláírásgyűjtés.3.1.4 Az aláírásgyűjtés megkezdéseA népszavazás kitűzésére irányuló állampolgárikezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követőegy hónapon belül egyszer lehet benyújtani apolgármesterhez, illetőleg a közgyűlés elnökéhez. 35A Ve. ugyanakkor rögzíti: a helyi, illetőleg a területiválasztási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésévelkapcsolatos döntését a helyben szokásosmódon közzé kell tenni. 36 A jogorvoslati határidőeredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslatesetén a bíróság hitelesítő határozatot helybenhagyódöntése kézbesítésének napján a helyi, illetőleg a területiválasztási iroda vezetője hitelesítési záradékkallátja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtésta hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív másolatával lehet megkezdeni. 37JURA 2012/2.