2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

172 Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokbandemokratikus döntéshozatalra. Éppen ezért a pluralizmusvizsgálatával kapcsolatban egyre fontosabbáválnak azok a kutatások, amelyek a közönséghírfogyasztási szokásait vizsgálják. E kutatásoknélkülözhetetlen információt szolgáltatnak mindaz egyes médiapiaci tranzakciók hatásainak vizsgálatához,mind a megfelelő szabályozási eszközökkiválasztásához.Az elmúlt években több ilyen kutatás készültMagyarországon. 2008-ban az Országos Rádió ésTelevízió Testület Alkalmazott KommunikációtudományiIntézete finanszírozott egy kutatást 51 , amely akövetkező kérdésekre keresett választ:—— melyik a legfontosabb és a második legfontosabbhírforrás,—— melyik az országos közéleti és politikai híreklegfontosabb forrása,—— melyik a helyi közéleti és politikai hírek legfontosabbforrása,—— ha egy közéleti, politikai hírről többet szeretnemegtudni, honnan tájékozódik,—— melyik az a hírforrás, amely legnagyobbmértékben hozzájárul a közéleti, politikaihírekkel kapcsolatos egyéni vélemények kialakulásához.A válaszadók az országos hírekkel kapcsolatbankiemelkedően magas arányban az országostelevíziókat jelölték meg elsődleges forrásként, abudapesti válaszadóknál az országos napilapok ekutatás alapján a második, az internetes forrásokpedig a harmadik leggyakrabban említett források.A Budapesten kívüli városi válaszadók számára amásodik legfontosabb hírforrások az országos rádiók,a harmadik legfontosabbak pedig a megyeinapilapok. Ugyanezek a sorrendek alakultak ki arraa kérdésre, hogy honnan szereznék a megkérdezetteka hírekkel kapcsolatos alaposabb információkat.A véleményformáló hatással kapcsolatban a nembudapesti megkérdezettek esetében tér el ettől asorrend: e kérdésre a nem budapesti válaszadók másodikleggyakrabban említett hírforrásai a tematikushírcsatornák, és e kérdésnél a megyei napilapok aharmadik helyre kerültek.2011 decemberében tette közzé a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság a magyar lakosság hírfogyasztásiszokásairól és a média megítéléséről szólókutatás eredményeit. 52 A kutatás sajátossága, hogy2007-es adatokkal való összehasonlítást is lehetővétett, és ez jól mutatja a televízió előnyének folyamatoscsökkenését (15%-os csökkenés), illetve az interneterősödését (14%-os erősödés). E kutatás szerint arra akérdésre, hogy melyik a legfontosabb információforrás,a válaszadók a televízió (63%) után az internetet(20%) említették legtöbben. A nyomtatott sajtót 4%,a rádiót 8% említette, 5% számára az ismerősi köra legfontosabb információforrás. A kutatás számostovábbi adatot tartalmaz a különböző médiumok éshírműsorok fogyasztásával, illetve az egyes médiumokfogyasztóival kapcsolatban.A következőkben a tanulmány részletesebben bemutatjaa Mérték Médiaelemző Műhely által készíttetettközvélemény-kutatás eredményeit. 53 A felméréstöbbek között arra a kérdésre várt választ, hogy amegkérdezettek a felsorolt sajtótermékek közül azelmúlt egy hétben melyiken nézett, olvasott vagyhallgatott politikai, aktuális, közéleti híreket, cikkeket,illetve műsorszámokat. Természetesen egyetlenkérdéssel nem lehet átfogóan feltérképezni a médiafogyasztásiszokásokat, ugyanakkor a feltett kérdésvalódi, nem pusztán elvi médiafogyasztásra kérdezrá, és a válaszadók egyéb adataival összekapcsolvaigen értékes ismeretekkel szolgál a médiafogyasztássokszínűségéről. Felvethető továbbá, hogy az elmúltheti médiafogyasztás nem feltétlenül reprezentálja arendszeres médiafogyasztást, de egyrészt ezt a válaszadókrészben korrigálják azzal, hogy gyakran atényleges fogyasztás helyett a rendszeresen fogyasztottmédiumokat említik, másrészt a kapott adatoknem tartalmaznak váratlan eredményeket.Ez a kutatás is a televízió, azon belül is a két országoskereskedelmi televízió dominanciáját igazolta(RTL Klub: 78,2%, TV2: 73,5%). A közszolgálati m1 aharmadik leggyakrabban említett hírforrás (54,2%), aDuna TV 23,7%-ot ért el. A hír tematikájú televíziókbólnagyjából a közönség negyede tájékozódik (HírTV: 24,5%, ATV: 22,9%), az Echo TV viszont ennéllényegesen kisebb, 6,4%-nyi közönséget ér el.Az országos rádiók összességében a második legfontosabbtájékozódási források. Az egyetlen országosközéleti rádió a közszolgálati Kossuth Rádió, ezta válaszadók 21%-a említette. Az országos kereskedelmirádiók közül a Neo FM ehhez hasonló (22,1%),a Class FM ennél alacsonyabb (15,7%) eredményt értel. Az utóbbi adat az általános hallgatottsági adatoktükrében különösen meglepő.A következő leggyakoribb hírforrások a megyeinapilapok, amelyek azonban tartalmukban, sőt kiadóikattekintve sem egységesek. Ezeket a válaszadók18,5%-a említette, és ezzel messze a legnagyobbelérésű nyomtatott sajtótermékekről van szó. Azonline hírportálok a harmadik leggyakoribb hírforrások,de a televíziókhoz, sőt még az országosrádiókhoz képest is jelentősen kisebb közönségetérnek el közvetlenül. A kutatás az Origó (12,1%), azIndex (10,5%) és a Hír24 (6,1%) portálokra kérdezettrá. A megyei napilapokon kívüli nyomtatott sajtótermékekközül kizárólag egy ingyenes országosterjesztésű lap, a Metropol közelíti meg a 10%-oselérést (9%). A szintén ingyenes Helyi Témát jóvalkevesebben, 4,2%-nyi válaszadó említette. Még ezJURA 2012/2.