2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

152 Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországonaz a bűncselekményét visszaesőként 47 , jelentős – azeredeti rendelkezés szerint húszezer pengőnél nagyobb– értékre (1944. évi VI. tc. 3. § 2. pont) vagyüzletszerűen 48 követte el, feltéve, ha azzal a közellátásérdekét súlyosan veszélyeztette. 49 A háború utániállapotok, a közszükségleti cikkek égető hiánya ésa cselekmény ebből következő társadalomra veszélyességeés nagyfokú tárgyi súlya miatt a jogalkotóúgy látta, hogy olyan külön szabályozásra van szükség,amely expressis verbis kimondja e tettek halállalbüntetendőségét.1945 október 19. napján hirdették ki és lépetthatályba a 9480/ 1945. ME. számú rendelet is, amelya közszükségleti cikkek engedély nélkül való kivitelénekmegtorlásáról szólt. A büntetőeljárás lefolytatását arendelet 3. §-a az uzsorabíróságok hatáskörébe utalta.A rendelet értelmében a közszükségleti cikknek (azutazással kapcsolatos személyes szükségletet meghaladómennyiségben) miniszteri engedély nélkültörténő külföldre szállítását példát statuáló szankcióval(értsd: halálbüntetéssel) kellett sújtani, ha a cselekménya közellátás érdekét súlyosan sértette vagyveszélyeztette, valamint úgyszintén üzletszerűségesetében is [1. § (2) bek.].A 60/1946. ME. számú rendelet az orgazdaság azoneseteit is halálbüntetéssel rendelte sújtani, amelyetközforgalmú közlekedési vállalat birtokából vagybirlalatából származó, avagy rablásból szerzett dologgalkapcsolatban követtek el. 50A 8800/1946. ME. számú rendelet már egységesenszólt a gazdasági rend büntetőjogi védelméről. Ez a kormányrendeletegyrészt újraszabályozta a 6730/1945.ME. számú rendeletben foglalt árdrágító visszaélésekkülönböző fajtáit, másrészt felsorolta és definiálta aközellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményeket.A rendelet az árdrágító visszaélések öt fajtájára (ártúllépés,áruuzsora, árdrágító üzérkedés, áru-elvonás, árdrágítócsalárdság) 51 írta elő a halálbüntetés kiszabásánaklehetőségét, akkor, ha e cselekmények valamelyikétbüntetett előéletűként, illetve üzletszerűen vagy jelentősértékre valósították meg, feltéve, hogy az elkövető ezzela gazdasági rend érdekének súlyos sérelmét idézte elő[8800/1946. ME. számú rendelet 9. § (4) bek.].Ugyanezen feltételek (tehát egyrészről a büntetettelőélet, az üzletszerűség vagy a jelentős elkövetésiérték, másrészről pedig a gazdasági rend érdekéneksúlyos sérelme) esetén szintén halál volt a büntetéseannak, aki a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményekvalamelyikét követte el. 52 Ezek körébetartozott a jogszabályon alapuló termelési kötelezettségmegsértése (ha valaki nem a jogszabályban meghatározottterményt vagy terméket állított elő, vagyazt nem az ott előírt terjedelemben vagy eljárássaltette); termék vagy termény készletének az elvonása,felhasználása, elfogyasztása, megsemmisítése és használhatatlannátétele, azok hatóság által elrendelt bejelentésénekelmulasztása, avagy hamis vagy hiányosbejelentése; a közellátás vagy az anyaggazdálkodáscéljára zár alá vett termék- vagy terménykészlet elvonása53 ; ilyen készlet forgalomba hozatalának jogszabályrendelkezése ellenére történő visszatartása,illetve nem megfelelő módon, mennyiségben vagycélra történő forgalomba hozatala; termék vagy terménybeszolgáltatására vonatkozó, jogszabályonalapuló kötelezettség nem teljesítése; terméknek vagyterménynek a hatóság által megállapított legmagasabbár túllépésével való (akár nem továbbeladási célú) beszerzése;valamint termék vagy termény beszerzésére,szállítására vagy felhasználására való jogosultságnakvalótlan bejelentéssel, a valóság elhallgatásával vagymás fondorlattal való kieszközlése, továbbá az ilyenjogosultsággal való üzérkedés is.Végül a 8800/1946. ME. számú rendelet 20. § (2)bekezdése úgyszintén a legsúlyosabb szankció kiszabásátrendelte el az ilyen ügyekben eljárni hivatottuzsorabíróságok számára azon bűnelkövetőkkelszemben, akik különböző pénzügyi jellegű deliktumokkal54 a rendelet hatályba lépésével (1946. augusztus 1.)egyidejűleg bevezetendő új törvényes fizetőeszköz,a magyar forint értékállandóságához fűződő érdeket súlyosansértették.Ez utóbbi rendelkezés hatálya a 20. § értelmében1946. december 31. napjáig tartott, ezt a határidőtazonban előbb a 24.650/1946. ME. számú rendelet1947. június 30-ig, majd a 8000/1947. Korm. rendelet 55az 1947. július 1. napját követő időszakra is (az utóbbmegalkotott 15.340/1947. Korm. rendelet 56 értelmében1948. július 31-ig) meghosszabbította.Az 5450/1948. Korm. rendelet a halálbüntetés lehetőségétkiterjesztette a 8800/1946. ME. rendelet20. §-ában felsorolt bűncselekmények mellett (azott említett feltételek fennállása esetén) „a forintértékreszóló bankjegyek és érmék tekintetében elkövetettpénzhamisítás bűntettére és vétségére” 57 is, és az ilyendeliktumok miatti eljárást szintén az uzsorabírósághatáskörébe utalta.Végül mind a 8800/1946. ME. számú rendelet 20.§-ának, mind pedig a frissen megalkotott 5450/1948.Korm. rendeletnek 58 a hatályát a 7920/1948. Korm.rendelet 59 az 1948. augusztus 1. napját követő időszakrais (az utóbb megalkotott 12.590/1948. Korm.rendelet 60 értelmében 1949. december 31-ig) meghosszabbította.5. Az uzsorabírósági különtanács,azaz a munkásbíróságA Bónis – Degré – Varga szerzőtrió szűkszavúan ír amunkásbíróságról: „További lépést jelentett a nép rész-JURA 2012/2.