2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

134 Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanháromoldalú jogviszonynak tekinti a felperes, az alperes ésaz állam között. A szerző szerint azonban minden jogviszonycsak kétoldalú lehet: az egyik a jogosult, a másik a kötelezettoldala. Mindkét oldalon szerepelhetnek ugyan többen, defeltétel az, hogy a jogosultság, illetve a kötelezettség valamenynyirenézve azonos legyen. Magyary Géza: i.m. 1898. 51. o.;ld. még Paulovics Anita: i.m. 201181Plósz Alexander: Beitrage zur Theorie des Klagerechts.Duncker und Humbolt, Leipzig 1880. 107. o., Paulovics Anita:i.m. 201182Degenkolb, Heinrich: Einlassungszwang und Urteilsnorm,Beiträge zur materiellen Theorie der Klagen inbesondere derAnerkennungsklagen. Bretikopf und Hartel, Leipzig 1877. 31-32.o., 41.o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 551. o.83Degenkolb, Heinrich: Der Streit über den KlagerechtsbegriffIn Beitrage zum Zivilprozess. Leipzig 190584Kengyel Miklós: i.m. 1986. 551. o.85Paulovics Anita: i.m. 201186Degenkolb álláspontja szerint az alperes közvetlenüla felpereshez és nem a bírósághoz való viszonyából tartozikperbe bocsátkozni, azért mert az alperesnek segítenie,közreműködnie kell ahhoz, hogy a perben ítélet születhessen.Ezt a közreműködést a felperes személyiségéből folyójogán követelheti. Személyiségének elismerését követelheti afelperes azzal, hogy bírói útra lép, különösen azért, mert azönbíráskodástól el van tiltva. A keresetjog, mint személyiségébőlfolyó jog, közjog, miután a személyiségi jog is az. Azalpers fenti kötelezettségét azonban korlátok kell kapcsolni:egyrészt ahhoz, hogy a felperes jóhiszemű legyen, másrésztahhoz, hogy a felperesnek valódi jogi érdeke álljon fent az alperesselszemben, azaz a keresetén túl fennálló jogosítványa.Degelkolb a feleknek az államhoz való viszonyát nem vizsgálja,ezzel kapcsolatban mindösszesen annyit jegyez meg, hogy azállam elvárhatja, hogy az, akit nyilatkozatra felhív, az igazatmondja. Paulovics Anita: i.m. 201187Kengyel Miklós: i.m. 1986. 551. o.88Ítélt dolog: A jogerős bírósági határozat anyagi jogerejekizárja azt, hogy a felek (vagy jogutódaik), ugyanabbóla tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, új keresetetindíthassanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymássalszemben egyébként vitássá tegyék. [Pp. 229.§(1) bek.]89Kengyel, Miklós: i.m. 2008. 222. o.90Wach Adolf: Handbuch des deutchen Civilprozessrechts,I. Band, Leipzig, Duncker und Humbolt, 1855. Wach Adolf:Defensionspricht und Klagerecht, Grünhuts Zeitschrift, 1979.516-558. o., Wach Adolf: Der Feststellungsanspruch. Dunkerund Humbolt, Leipzig 188991Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o. Mes Peter: DerRechtsschutzanspruch. Prozessrechtliche Abhandlungen. Heft 28,Köln 1970 29-30. o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o.92Wach, Adolf: Handbuch des Deutchen Civilprozessrechts,I. Band, Leipzig, Duncker und Humbolt, 1855. Wach Adolf:Defensionspflicht und Klagerecht, Grünhuts Zeitschrift, 1979.516-558. o., Wach, Adolf: Der Feststellungsanspruch. Dunkerund Humbolt, Leipzig 188993angheineken Paul: Der Urteilanspruch. Ein beitrag zurLehre vom Klagerecht (Urteilsanspruch) Leipzig 189994Hellwig Konrad: Anspruch und Klagerecht. Beiträge zumBürgerlichen und zum Prozessrecht, Jena 1905. 8. o. Vö. KengyelMiklós: i.m. 1986. 552. o.95Vö. Bacsó Jenő: A jogvédelem előfeltételei a polgári perben.Máramarossziget 191096Kengyel Miklós: i.m. 1986. 552. o.97Kengyel Miklós: i.m. 1986. 552. o.98Langheineken Paul: i.m. 1899. 8-13.o. Vö. KengyelMiklós: i.m. 1986. 552. o.99Wach Adolf: Der Feststellungsanspruch. Dunker undHumbolt, Leipzig 1889100Paulovics Anita: i.m. 2011101Bacsó Jenő: i.m. 1910. 35. o. Vö i.m. Kengyel Miklós1986. 552-553. o.102Schwab, Karl Heinz: Zur Wiederbelebung des Rechtsschutzanspruchs.Zeitschrift für Zivilprozess. 81. kötet, 1963.420. o. Hellwig, Konrad: Anspruch, 141.o., Klagrecht 55.o.,-Goldschmidt, James: Zwei Beiträge zum materiellen Justizrecht.München und Leibzig 1914. Goldschmidt, James: Der Proceßals Rechtslage. Eine kritik des processualen Denkens. Berlin 1925.Zivilprozeßrecht, Berlin 1929. Vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986.553-554. o.103Kengyel Miklós: i.m. 1986. 555. o.104Kengyel Miklós: i.m. 1986. 555. o.105Degenkolb, Heinrich: i.m. 1877. 31-32. o., vö. KengyelMiklós: i.m. 1986. 551. o.106Langheineken Paul: Der Urteilanspruch. Ein Beitrag zurLehre vom Klagerecht (Urteilsanspruch) Leipzig 1899. 17. o. Vö.Kengyel Miklós: i.m. 1986. 552. o.107Ha a keresetindítást nem egyszerűen a felperes előttnyitva álló lehetőségnek, hanem jognak tekintjük (ahogyan aztaz absztrakt keresetjog képviselői tették), akkor azt is el kellismernünk, hogy az alaptalan kereset esetében az alperesnekperbeli joga keletkezik arra, hogy a kereset elutasítását kérje.Amennyiben a felperesnek a kedvező ítéletre való igényemegalapozatlan, az alperesi oldalon keletkezik a jogvédelmiigény, vagyis a bíróságnak az alperes javára kell döntenie. In:Kengyel Miklós: i.m. 1986. 553. o.108A jogvédelmi igény elsősorban az állam (bíróság) ellenirányul, akitől – meghatározott feltételek esetében –a jogvédelmicselekmények kikényszeríthetőek. Wach álláspontja szerinta jogvédelmi igény az alperessel szemben is érvényesíthető,akinek tűrni kell a jogvédelmi cselekményeket. Ezt a választ ajogirodalom elutasította, ugyanis az alperes tűrési kötelezettségeaz állammal szemben áll fenn és nem a felperessel szemben.Bacsó szerint felesleges az alperes kötelezettségének kimondása,mert a törvény in abstracto, a bírói ítélet pedig in concretoaz alperest akarat és hozzájárulása nélkül, amúgy is kötelezi.A felperes az államhoz fordul jogvédelemért, nem pedig azalpereshez, aki jogvédelmet amúgy sem adhatna, legfeljebb ajogvédelemmel szemben fennálló kötelezettségét teljesíti. InWach, Adolf: Handbuch des Deutchen Civilprozessrechts, I. kötet,Leipzig 1855. 19. o. Az alperes jogvédelmi igényének részleteselméleti kidolgozása Oscar Bülow nevéhez köthető. Vö. BülowOskar: Klage und Urteil. Eine Grundfrage des verhaltnisseszwischen privatrecht und Process. Zeitschrift für DeutschenCivilprocess. XXXI. kötet. 1903. 260-261. o., Bacsó Jenő: i.m.1910. 23-24. o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 553. o.109Wach megkettőzte a per tárgyát: egyrészről a perbevitt anyagi jogviszonyt, másrészről a felperes és az alperesjogvédelmi igényét tekintette annak. Álláspontja szerint jogvédelmiigény akkor is fennállhat, ha perbe vitt jogról nembeszélhetünk. Erre példának hozta fel a felperes negatív megállapításikeresetét, melynek célja nem az alanyi jog kapcsánaz ellenérdekű fél kötelezése, hanem a felperes sértetlen joghelyzetének fenntartása. In Wach, Adolf: Handbuch des deutchenCivilprozessrechts, I. Band, Duncker und Humbolt, Leipzig1855.19-23. o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 552. o.110Langheineken szerint a jogvédelmi igény érvényesítésenégy feltételtől függ: a tényállástól, a jogvédelmi igény jogilagjelentős voltától és az anyagi, eljárásjogi szabályok megtartásától.In i.m. Langheineken Paul 1899. 21-33.o. Vö. KengyelMiklós: i.m. 1986. 552. o.111Kengyel Miklós: i.m. 1986. 554. o.112Kengyel Miklós: i.m. 2008. 222-223. o.113Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: i.m. 1939. 353. o.114Magyary Géza: Magyar Polgári Perjog. Budapest 1939.357-358. o.115Kengyel Miklós: i.m. 1986. 552. o.116Kengyel Miklós: i.m. 2008. 223.o.117Kohler, Josef: Der Process als Rechtsverhältnis. Mannheim1888JURA 2012/2.