2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországonvételével történő szocialista bíráskodás megvalósításábanaz 1947. XXIII. tc.-kel felállított uzsorabírósági különtanács,amit a közbeszédben munkásbíróságnak neveztek.Hamarosan minden törvényszéken megalakították. Egyszakbíróból és négy ülnökből álló tanácsban ítélt. Az ülnököketa nagyüzemek üzemi bizottságának javaslatáraa szakszervezeti tanács által összeállított névjegyzékbőlsorshúzás alapján hívták be 6-6 havi szolgálatra. A munkásbírósághatáskörébe tartozott a népi demokrácia gazdaságirendje elleni bűncselekmények, a forintrontás, azújjáépítés szabotálása, az árdrágítás, és egyéb gazdaságitermészetű bűncselekmények ügyében való ítélkezés. Példásszigorral sújtotta a nagy gazdasági bűnözőket.” 61 Az1947. évi XXIII. törvény rendelkezett az uzsorabíróságikülöntanácsokról, vagyis a munkásbíróságról. Itt egyhasonlóképpen működő és eljáró bírósági szervezetetkell elképzelni, mint például a népbírósági ötöskülöntanácsok 62 esetében, vagyis a külön bíróságonbelül egy külön működő bíróságot (tanácsot) tulajdonképpen.Az eljárás az uzsorabírósági különtanács hatáskörébetartozott a következő esetekben. A gazdaságirend büntetőjogi védelme tárgyában kibocsátott8800/1946. ME. sz. rendelet 1. §-ában meghatározottárdrágító visszaélés bűntette, úgyszintén ugyanenneka 7. és 8. §-ában meghatározott közellátásérdekét veszélyeztető bűntett miatti eljárás abban azesetben, ha elkövetőjük: 1) az árdrágító visszaélésekrőlszóló 1920:XV. törvénycikkben, a magyar állam biztonságátés nemzetközi érdekét veszélyeztető egyescselekmények büntetéséről szóló 1940:XVIII. tc. 5-8.§-aiban, a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményekbüntetéséről szóló 1941:X. törvénycikkben, anemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekményekszigorúbb büntetéséről szóló 1944:VI. törvénycikkbenvagy a 8800/1946. ME. rendelet I-III. fejezetébenmeghatározott valamely bűncselekmény miatt1945. évi július hó 1. napja után már büntetve voltés büntetésének kiállása óta újabb cselekményénekelkövetéséig öt év még nem telt el; vagy 2) tudatosanarra törekedett, hogy illetéktelen nyereségből állandókeresetforrásra tegyen szert (üzletszerű elkövetés);vagy 3) a cselekménnyel jelentős, illetéktelen nyereségetért el vagy törekedett elérni vagy a cselekménytjelentős termény- vagy terménymennyiség tekintetébenkövette el (8800/1946. ME. számú rendelet 9.§-ának (2) bekezdése); úgyszintén, ha 4) a fentebbi 1-3.pontok valamelyike szerint minősülő cselekmény agazdasági rend érdekét súlyosan sértette (8800/1946.ME. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése).A munkástanács hatáskörébe tartozott még a közszükségleticikkek engedély nélkül való kivitelénekmegtorlása tárgyában kibocsátott 9480/1945. ME.rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottbűntett elbírálása is, de csak abban az esetben, ha a153cselekményt üzletszerűen követték el (9480/1945. ME.rendelet 1. §-ának (2) bekezdése). 63Viszont az őstermelőknek a saját terményeiktekintetében elkövetett cselekménye csupán abbanaz esetben tartozott az uzsorabírósági különtanácshatáskörébe, ha árdrágító visszaélés esetében az árdrágítássalelért vagy elérni kívánt vételár összege,egyébként pedig a cselekmény tárgyát képező terményértéke az ötezer forintot meghaladta. 64Az uzsorabírósági különtanács eljárásának tárgyarendszerint csak az 1947. évi XXIII. törvény 1. §-ábanmegjelölt bűncselekmény lehetett, az ilyen bűncselekménnyelösszefüggésben elkövetett más bűncselekménytazonban a különtanács az államügyészségindítványára szintén ítélkezése körébe vonhatta. Akülöntanács akkor is eljárhatott, ha a cselekményt avádtól eltérően – a tettazonosság körében – az 1. § alánem eső bűncselekménynek minősítette. 65Uzsorabírósági különtanácsot kellett alakítani azítélőtáblák székhelyén működő minden uzsorabíróságnál.A szükséghez képest ugyanazon uzsorabíróságkebelében több tanács is alakítható volt. Ugyancsaka szükséghez képest az igazságügy-miniszter azítélőtábla székhelyén kívül működő uzsorabíróságnális elrendelhette különtanács alakítását. 66A munkásbíróság öt tagból állt. Elnöke az igazságügy-miniszteráltal kijelölt ítélőbíró (tehát szakbíró),tagjai pedig a (3) bekezdés 67 szerint összeállítottjegyzékbe felvett munkavállalók közül az igazságügy-miniszteráltal közvetlenül megejtett sorshúzásútján hat hónapi időre kijelölt munkásbírák 68 voltak.Minden tanácshoz ezenfelül, ugyanilyen módon hathónapi időre két pótbírót is kellett jelölni. A pótbíróbehívására akkor került sor, ha valamelyik munkásbíróakadályozva volt. 69A tárgyalást az elnök vezette. A munkásbírót(illetve a pótbírót) az e törvénnyel szabályozott eljárásbanegyébként ugyanazok a jogok illették meg,mint az ítélőbírót. A tanácskozásra és a szavazásranézve a törvényszéki ügyvitel megfelelő szabályaivoltak irányadók azzal az eltéréssel, hogy szavazásrabocsátás előtt az elnök az ügy állását mind a ténykérdések,mind pedig a jogkérdések feltüntetésévelösszegezni volt köteles. A határozathozatalnál a szavazássorrendjét a munkásbírák életkora határoztameg, akként, hogy legelőször a legidősebb munkásbírószavazott. Az elnök a legfiatalabb munkásbíró utánadta le szavazatát (ez ma a magyar bírói ítélőtanácsokbanfordítva van annyiban, hogy mindig a fiatalabbszavaz először, pont azért, hogy ne befolyásoljákaz idősebbek [és tapasztaltabbak] szavazatai). Ahatározat írásba foglalása viszont az elnök feladatavolt. 70 Az uzsorabírósági különtanács köteles volt atárgyaláson a döntése előtt minden esetben szakértőtmeghallgatni. 71JURA 2012/2.