2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

136 Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatban165Moór Gyula: i.m. 1923. 33. o.166Moór Gyula: i.m. 1923. 34. o.167A normarendszer az a séma, amely alapján egy konkrétjogi norma értelmezhetővé válik.168Rosenberg Leo: i.m. 1927. 259.o. Kengyel Miklós: i.m.1986. 553. o.169Kengyel Miklós: i.m. 1986. 554. o.170Kengyel Miklós: i.m. 1989. 138. o.171Vö. Lábady Tamás: A keresetindítási jog, különös tekintettela III. Ppn. új előfeltételeire. Magyar Jog és KülföldiJogi Szemle 1975. 9. sz. 445. o.172Pp. 130.§(1) bekezdés, Pp.157.§173Vö. Lábady Tamás: i.m. 1975. 447-453. o.174Lábady Tamás: i.m. 1975. 449. o.17559/1993. (XI.29) AB határozat176ABH 1993.355, Kengyel Miklós: A keresetindítás In: Apolgári perrendtartás magyarázata 1. In: Németh János – KissDaisy (szerk.), Második átdolgozott kiadás, CompLex Kiadó,Budapest 2006. 720-721. o.1771952.évi III. tv. 121.§ (1) bek. c) pont1781952.évi III. tv. 130.§ (1) bek. j) pont179Bírósági határozat: BH. 1988. évi 3/109. s.m., forrás:Kengyel Miklós: i.m. 2006. 805. o.180Pl. a felperes az alperes lakcímének téves megjelölésétkövetően a hiánypótlásban közli a bírósággal, hogy az alpereshelyes címét nem tudja megjelölni (Legfelsőbb Bíróság Gf. V.30 518/1988 – BH 1988. évi 11/414.sz.) forrás: i.m. KengyelMiklós 2006.805.o.181Pp. 130.§ (1) bekezdés g) pont182Pl. személyállapottal kapcsolatos perek, kényszerűpertársaság esetei (tulajdonostársak)183BH 2001.388, BH 2001.201,, BH. 1999.182. forrás: KengyelMiklós 2006.802.o.184Kiss Daisy: Hol az igazság? Kételyek és aggályok a Polgáriperrendtartás utóbbi módosítása kapcsán. http://www.kissdaisyestarsa.hu/pub/daisy_holazigazsag.pdf.(2011.05.19.)185A Polgári perrendtartást módosító 1999.évi CX. törvény186Bíróságnak a tárgyi valóságot tükröző objektív igazságotakkor is meg kellett állapítania, ha bármelyik fél nemtett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Farkas József: i.m.1956. 23-27.o., Kengyel Miklós: i.m. 2008. 33. o.187Az Alkotmánybíróság már egy 1992. évi határozatábankimondta, hogy az anyagi igazság kiderítésére nincs alkotmányosgarancia: “Az Alkotmány a bírósági eljáráshoz biztosítalanyi jogot és nem azt garantálja, hogy annak eredményeminden esetben helyes lesz.” (9/1992 (I.30.) AB határozat) Amagyar Alkotmánybíróság értelmezése szerint a „tisztességeseljárás” követelménye magában foglalja a bírósággal és az eljárássalszemben megkövetelt tulajdonságokat (pl. „igazságostárgyalás”) és egyben biztosítja az Alkotmányban írt valamennyieljárási garancia érvényesülését is (esélyegyenlőség;független és pártatlan bíróság biztosítása a felek részére, ügyekésszerű időn belüli elbírálása a bíróság részéről). (6/1998(III.11.) AB határozat), Kiss Daisy: i.m. 2011188Pp.114/A-114/B.§.189Pp. 114/A.§.(2) bek. a)-c) pontok190kivétel ez alól a státus-perek csoportja191Pp. 2.§ (1) bekezdés vö. Kiss Daisy: i.m. 2011192A polgári perrendtartást módosító 1999.évi CX törvény193Kiss Daisy: i.m. 2011194„A jog a jó és méltányos művészete” („Ius est ars boniet aequi”).Ulpianus D.1.1.1.1.195Moór Gyula: i.m. 1923. 34. o.196A tiszta jogtan célja, hogy politikai, etikai, erkölcsi,és természettudományos felfogástól mentes, és azoktól élesenelhatárolódó jogtudományt teremtsen, a „Sein” (valóság,a „van” világa) és a „Sollen” (érték, a „legyen” világa) megkülönböztetésével.Kelsen Hans: Reine Rechtslehre, Zweite, vollständigneu bearbeitete und erweiterte Auflage 1960, NachdruchÖsterreichische Staatsdruckerei, Wien 1992197i.m. Kengyel Miklós 2006. 713.o.198Pp. 121.§ (1) bek.199Pp.139.§200Pp. 141.§ (6) bek.201Pp. 141.§ (2) bek.202Álláspontom szerint erre jó példák az angol „payment-into-court”rendszer vagy az amerikai Michigan Mediationmechanizmus.A „payment-into-court” rendszer: Az alperes felajánl egyösszeget a felperesnek. Ha a felperes elfogadja az összeget,véget ér a per. Ha azonban a felperes visszautasítja az ajánlatot,és az eljárás végén neki ítélt összeg kevesebb, mint amitaz alperes felajánlott, ő fizeti a saját költségein felül az alperesköltségeit is az ajánlat napjától kezdve. Ha a felperesnek a felajánlottnálnagyobb összeget ítélnek meg, akkor úgy tekintikmintha az alperes nem tett volna ajánlatot. Capelletti, Mauro:i.m. 1976. 708. o.A Michigan-rendszer: ha a felperes a kártérítési ügyekbennem fogadja el az alperes által felajánlott kártérítési összeget,az eljárás végén a felajánlott összeg minimum 110 százalékánakmegfelelő kártérítést kell megítélni ahhoz, hogy a perköltségekszempontjából ne legyen pervesztes. Amennyibenpervesztes lesz (110 százaléknál alacsonyabb összegű kártérítésítélnek meg), az eljárás költségeit neki kell megfizetnie ésezen felül az ellenfél ügyvédjének díját is. Hasonló a helyzetakkor is, ha a felperes tesz egyezségi ajánlatot az alperes felé:amennyiben az alperes az ajánlatot nem fogadja el, és a pervégén az ajánlat 90 százalékát elérő összegű kártérítést ítélnekmeg a felperesnek, az alperes viseli az előbb említett perköltségeket.A Michigan-rendszer tehát „megbünteti” mind azalperest, mind a felperest, ha nem fogadnak el egy tisztességes(fair) egyezségi ajánlatot. Fontos, hogy a Michigan-rendszertartalmaz egy előzetes kalkulációt is a várható költségekről,ami a felek számára lehetővé teszi, hogy a perköltség kapcsánobjektív véleményre hagyatkozzanak. Capelletti, Mauro: i.m.1976. 709. o.203Névai László: A polgári per hatékonyságának problémáia gazdaságirányítás új rendszerében. Jogtudományi Közlöny1970. 10. sz. 522. o.204Kiss Daisy: i.m. 2011205A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.évi LXVII. törvény 21.§206„Az anyagi jogi igény a valóságban fennálló követeléstjelent, a perjogi igény ennek csak az állítását, amely csakbizonyítottság esetében egyezik meg az anyagi jogi igénnyelés eredményezi az annak megfelelő ítéleti döntést….Vannakesetek, amikor a felek között még nem jön létre jogviszony,azt csak a bíróság ítéletet hozhatja létre, ezért – jogviszonyhiányában – a kereset benyújtásakor még nem beszélhetünkalanyi jogról, illetőleg annak védelméről.” Hámori Vilmos:i.m. 1978. 618. o.207A polgári eljárásjogi alapelvek közül a rendelkezésielv fejezi ki a leghangsúlyosabban a feleknek és a bíróságnaka per tárgyához való viszonyát.” A bíróság – a törvény eltérőrendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhezés jognyilatokhoz kötve van.” Pp. 3.§ (2) bek.208Kengyel Miklós 2008. 76. o., „ne eat iudex ultra petitapartium.”209BH 1980.9/341, BH 2003.7/279210EBH 2004.1143211Hámori Vilmos: i.m. 1978. 619. o.212Szabadfalvi József: Viszony az elődökhöz, Világosság2004. 4. sz. 5-21. o., Horváth Barna: Bevezetés a jogtudományba,Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., Szeged 1932JURA 2012/2.